Az amerikaiak 2014-ben is felforgatták a magyar közéletet, később elismerték, bizonyítékok nélkül vádoltak korrupcióval

Az amerikai demokrata adminisztrációtól nem idegen az a gyakorlat, hogy magyar tisztviselők ellen hozott szankciókkal akarnak nyomást helyezni a kormányra. 2014-ben, a demokrata párti Obama elnöksége idején, az adóhivatal akkori elnökét, Vida Ildikót hurcolták meg André Goodfriend ideiglenes ügyvivő hathatós segítségével. Később az amerikaiak maguk ismerték el: semmilyen bizonyítékkal nem rendelkeztek a vádak megfogalmazásakor. 2023-ban ismét megpróbálkoztak ezzel az eszközzel, azonban az utolsó pillanatban visszakoztak. Most azonban Donald Trump hivatalba lépése előtt két héttel Rogán Antal felkerült az amerikai pénzügyminisztérium szankciós listájára, amelyet David Pressman távozó nagykövet is kommentált.

David Pressman (L) az Egyesült Államok magyarországi nagykövete köszönti a résztvevőket a Budapest Pride Parádén Fotó: Isza Ferenc Forrás: AFP

A most zajló események több vonatkozásban is hasonlítanak a 2014-ben – a demokrata párti Barack Obama elnöksége idején – kirobbant kitiltási botrányhoz. A különbség csupán annyi, hogy akkor André Goodfriend ideiglenes amerikai ügyvivő forgatta fel a magyar közéletet, most pedig David Pressman, az éppen Budapestről távozó amerikai nagykövet teszi mindezt.

2014 októberében ugyanis a 7750-es elnöki proklamáció alapján az USA megtagadta a beutazás lehetőségét hat meg nem nevezett magyar köztisztviselőtől. A kitiltás indokait az amerikai hatóságok nem ismertették, később pedig úgy nyilatkoztak, hogy „semmilyen konkrét adattal nem rendelkeznek”. De mi is történt akkor pontosan?

A „jóbarát”

2014 októberében André Goodfriend számos interjút adott, amelyekben rendre hatalmas korrupcióról beszélt, amiért több magyar személy számára megtiltották, hogy az Egyesült Államok területére lépjen. Október 24-i sajtótájékoztatóján a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője elmondta, hogy az USA nem ad semmilyen konkrét információt a kitiltott személyekről a sajtónak és a magyar kormánynak sem. Az események nyomán felbolydult a hazai közélet, a baloldal igyekezett kihasználni a példátlan amerikai döntést.

A Legfőbb Ügyészség október 27-én jogsegélykérelemmel fordult az Egyesült Államok illetékes hatóságaihoz, amelyről levélben tájékoztatta az amerikai ügyvivőt, arra kérve őt, hogy amennyiben rendelkezésre állnak adatok, úgy juttassa el azokat hozzájuk. A nagykövetség visszaigazolta a levél átvételét, ám arra másfél hónapig nem válaszoltak, indoklásuk szerint „elvesztették”.

A magyar médiában nagy találgatás indult, hogy kik lehetnek az érintettek és több helyen megjelent, hogy közöttük lehet Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke.

A nemkívánatos személy

2014. november 5-én Vida Ildikó elismerte, hogy megkapta az értesítését, amely szerint a belépése az Amerikai Egyesült Államokba nemkívánatosnak minősül. A NAV elnöke kijelentette: „Semmilyen korrupciós ügynek nem voltam és nem vagyok a részese.”

A Legfőbb Ügyészség 2014. decemberi megkeresésére az Egyesült Államok hivatalos szervei válaszul azt közölték, hogy „az amerikai hatóságok semmilyen konkrét adattal nem rendelkeznek, információikat a sajtóból és az interneten keresztül szerezték be”.

Összefoglalásképpen tehát elmondható, hogy a 2014-es kitiltási ügy az amerikai adminisztráció részéről lényegében csak az Orbán-kormány gyengítését, a magyar közélet felforgatását célozta, mint utóbb kiderült, mindenféle bizonyíték nélkül.

Kitiltási botrány újratöltve?

2023. április 11-én David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete, a diplomáciában szokatlan módon, másnapra rendkívüli sajtótájékoztatót hirdetett meg, amelynek pontos témáját nem lehetett előre tudni. 

A baloldali sajtó igyekezett hisztériát kelteni, és már napokkal az esemény előtt olyan cikkeket jelentettek meg, amelyek alapján a nagykövet három, kormányzati vagy a kormányhoz közel álló személy beutazási tilalmát jelentheti be. Vagyis lényegében a 2014-es kitiltási botrány megismétlődését harangozták be.

A Soros Györgyhöz közel álló 444.hu diplomáciai forrásokra hivatkozva azt írta: a készülő szankciók célja Magyarország megbüntetése. Az amerikaiakat ekkoriban felbőszítő témák ismertek: az Orbán-kabinet megálljt parancsolt az illegális migrációnak, nemet mondott a genderpropagandára és talán a legfontosabb: elutasította hazánk katonai szerepvállalását az orosz–ukrán háborúban. Ez a Magyarország érdekeit szem előtt tartó politika rendkívüli módon szúrta az ultraliberális Biden-adminisztráció szemét.

Meglepetés

Az április 12-i sajtóeseményen aztán mindenki meglepődött. Habár David Pressman a tőle megszokott arrogáns stílusban erőteljesen kritizálta a magyar kormányt, egyáltalán nem jelentett be olyan eget rengető intézkedéseket, mint amilyeneket a baloldali sajtó lelkendezve várt. Mindez talán annak is köszönhető, hogy azóta kiderült: a korábbi, kitiltásról szóló szankcióknak semmilyen jogi alapja nem volt.

Mint a nagykövet elmondta, az USA ötven intézménnyel és személlyel szemben hirdetett ki büntetőintézkedéseket, jellemzően orosz származású természetes és jogi személyek ellen.

„Pitiáner bosszú”

Donald Trump hivatalba lépése előtt két héttel Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter megjelent az amerikai pénzügyminisztérium külföldi vagyonellenőrzési hivatalának szankciós listáján. A január 7-én, kedden tartott sajtótájékoztatóján a posztjáról távozó David Pressman kijelentette: „Az Egyesült Államok többször is hangsúlyozta aggodalmait a korrupcióval kapcsolatban, ezeknek hangot is adtunk a kormány vezető tisztségviselőivel és már a kis falvak polgármestereivel folytatott megbeszéléseinken is.”

A kabinetiroda közleményben reagált a történtekre. Mint írták: „Ez a lépés a távozó, sikertelen amerikai nagykövet utolsó, pitiáner bosszúja. Január 20. után az Amerikai Egyesült Államoknak új kormánya és új elnöke lesz. Hivatalba lépésük után megtesszük a szükséges jogi lépéseket.”