Hamarosan megkezdődik a tavaszi politikai szezon

Jellemzően februárban kezdődik a tavaszi politikai szezon, amit várhatóan idén is Orbán Viktor évértékelője fog megnyitni. A hagyományoknak megfelelően ezt követheti a Fidesz–KDNP kihelyezett frakcióülése, majd az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napja.

A hatályos házszabály szerint feb­ruár 1-jétől június 15-ig tart az Ország­gyűlés tavaszi ülésszaka, de az eddigi szokásoknak megfelelően várhatóan február második felében folytathatja a téli szünet után a munkát a Tisztelt Ház. A parlament tavaszi ülésszakának első napján hagyomány, hogy Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt tájékoztatja a képviselőket a két ülésszak között lezajlott kormányzati munkáról. Ezt követően a frakcióvezetők reagálnak az elhangzottakra, amire a kormányfő viszonválaszt ad.

A parlamenti nyitányhoz tartozik, hogy ilyenkor szokták tartani az ülésszak során az első azonnali kérdések óráját, amelyen rendre részt vesz Orbán Viktor, aki válaszol a parlamenti frakciók tagjai által felvetett témákra.

Jellemzően a parlamenti ülésszak kezdete előtt tartják a kormánypártok a kihelyezett frakcióülésüket, amelyen a frakció tagjai előtt a miniszterelnök is felszólal.

Az általában kétnapos tanácskozás első napján a miniszterelnök tart zárt körben helyzetértékelést, majd a frakcióülésen hozott döntésekről sajtótájékoztatón számol be Kocsis Máté, a Fidesz és Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője.

Fontos tanácskozás

Legutóbb tavaly ősszel tartottak kihelyezett frakcióülést a kormánypártok, amely eredetileg a szeptember 30-i parlamenti nyitány előtt, szeptember 25–26. között, Esztergomban lett volna, azonban a dunai árvíz miatt elhalasztották a tanácskozást. A frakcióülést végül az őszi ülésszak kezdete után, október 13–14-én tartották, amin Kocsis Máté bejelentette, hogy

nemzeti konzultációt javasol a kormánynak a Fidesz, melynek témái között a gazdasági semlegesség, a kis- és középvállalkozások támogatása, a béremelés, a munkáshitel, a lakhatás és a családtámogatások szerepelnek.

Egy éve a tavaszi parlamenti ülésszak kezdete előtt Balatonalmádiban tartottak kihelyezett frakcióülést a kormánypártok. Az ülés kiemelt napirendi pontjai között szerepelt az új államfőjelölt személyéről szóló frakció­döntés, az európai parlamenti és helyi önkormányzati választásokra való felkészülés, illetve az új gyermekvédelmi törvénycsomag.

Ennek megfelelően a frakcióülés után tartott sajtótájékoztatón bejelentették, hogy Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság akkori elnökét jelöli a Fidesz–KDNP az államfői posztra, továbbá az is kiderült, hogy Deutsch Tamás vezeti a kormánypártok EP-listáját.

Tágabb kitekintés

A tavaszi politikai szezont várhatóan idén is Orbán Viktor évértékelő beszéde fogja megnyitni, amit hagyományosan februárban, még a parlamenti ülésszak előtt tart meg a miniszterelnök. Orbán Viktor az első évértékelő beszédét 1999-ben tartotta meg, és ezzel trendet teremtett, ugyanis előtte nem volt hagyománya Magyarországon ennek a műfajnak, azóta viszont számtalan baloldali politikus lemásolta a miniszterelnököt, és saját évértékelőt tart. Jellemző, hogy a baloldali politikusok az évértékelő beszédeikben a nagyívű stratégiaalkotás helyett az ellenzéken belüli politikai helyzettel, a napi politikai ügyek kommentálásával vagy álhírek terjesztésével foglalkoznak.

Megjegyzendő, hogy Orbán Viktor jellemzően nem a szűkebb éves keretek között szokott értékelni, a beszéde tágabb kitekintést nyújt, stratégiai ívvel. A miniszterelnök évértékelő beszédei leginkább a tusványosi nyári szabadegyetemen elmondott helyzetértékelésekhez hasonlók, amelyekben szintén komplexen vázolja fel a hazánk előtt álló kihívásokat és ismerteti a kormány teendőit.

A 2010 óta tartott évértékelők közös vonása, hogy a miniszterelnök mindig hangsúlyozta a gazdaság, a középosztály és a családok megerősítésének célját – jellemzően az évértékelő­kön jelentette be az adó- és rezsicsök­kentéseket, a családi kedvezmények és támogatások kiszélesítését, valamint a kormány munkahelyteremtő, vállalkozásösztön­ző lépéseit.

Gyors alkalmazkodás

Tavalyi beszédében Orbán Viktor elmondta, hogy öt éve az egész ország és minden család keményen dolgozik, hogy megvédhessük azt, amit elértünk. Kiemelte, hogy sikerült megvédeni a nyugdíjakat is, az pedig bravúr, hogy visszaadták a 13. havi nyugdíjat, amit a baloldal vett el az emberektől. Szót ejtett arról is, hogy a kormány egységes, kétharmad van a parlamentben, s ennek a stabilitásnak az emberek szempontjából az értelme és a haszna az, hogy villámgyorsan alkalmazkodhatunk. Hozzátette: egész Euró­pában mi tudunk legjobban alkalmazkodni a változáshoz, ez behozhatatlan versenyelőny, ezért is csípi sokak szemét. A kormányfő kitért Novák Katalin és Varga Judit lemondására is, amiket szükségszerű lépéseknek nevezett.

A 2023-as évértékelőben szó esett róla, hogy két ellenség, két veszély leselkedik ránk, az egyik a háború, a másik az infláció. Orbán Viktor hosszan beszélt az orosz–ukrán háborúról, Magyarország békepárti álláspontjáról, valamint arról is, hogy Brüsszelből segítség helyett csak szankciók jöttek.

Ha mindig szerencséd van, az is lehet, hogy tudsz valamit. Például szereted a hazádat, és kész vagy megküzdeni érte. A baloldalnak azt kell megértenie, hogy a győzelemhez nem elég a sok millió dollár és a befolyásos pártfogók. A győzelemhez szív kell, és nem elég a szerencse

– értékelte a baloldal helyzetét két éve a kormányfő.

Az évértékelő beszédeiben Orbán Viktor egy-egy konkrét intézkedést is be szokott jelenteni, ahogy azt 2023-ban is tette, amikor ismertette az országbérlet és a vármegyebérlet bevezetését.

Borítókép: Országgyűlés (Fotó: Polyák Attila)