„A konzervatív gondolkodásnak fel kell ébrednie a dogmatikus szendergésből!” – jelentette ki a Mandiner hasábjain Nagy Ervin. A filozófus, politikai elemző úgy véli, a történelem a klasszikus ideológiák küzdelmének végéhez érkezett, Európában kiüresedtek az „izmusok”.
Ennek okát abban látja, hogy a hagyományos ideológiák a politikai gyakorlatot tekintve ma képtelenek érvényes válaszokat adni a globalizáció által támasztott kihívásokra, és már közösségépítő szerepüket sem tudják betölteni.
Az európai politikai térben hagyományosan meghatározó jobb- és baloldali megosztottságot felváltotta, részben felülírta a föderalista és szuverenista erők szembenállása
– emelte ki. Nagy Ervin rámutatott, az új korszak politikai logikája így egészen másfajta közösségszerveződési elveket helyezett előtérbe: megszületett az identitáspolitikák korszaka, amiben a klasszikus jobboldal még mindig keresi helyét és válaszait. Szerinte a konzervatív gondolkodásnak a mai világban három alapvető hibát kell elkerülnie.
- Nem válhat ideológiává, hiszen az a liberalizmus önfelszámoló zsákutcájába vezetne.
2. Nem szabad kizárólagosnak elfogadnia a globális neoliberalizmus logikáját, ahogyan azt a szociáldemokrácia tette.
3. Meg kell szabadulnia a progresszív napirendnek való alkalmazkodási kényszertől.
Mint írta, be kell látni:
a konzervativizmus nem ideológia, hanem magatartásforma, ami normákban manifesztálódik.
Úgy véli, a konzervatív gondolkodás és politika ereje a nemzeti gyökerekhez való visszatérésben rejlik. „Minden nemzet saját konzervativizmusa egyedi, de a kor kihívásainak megfelelően ezeknek hálózatot kell alkotniuk, tiszteletben tartva egymás sajátosságait” – hangsúlyozta. Szerinte ez a fajta konzervatív együttműködés biztosíthatja a nyugati civilizáció kohézióját, melyet a közös akarat, az azonos értékek, azaz antikvitás erényközpontúsága és a zsidó–keresztény morál tart egyben. Nagy Ervin javaslatokat is tett az ügyben:
1. A határtalan önmegvalósítás helyett biztonságot nyújtó és a közjót szolgáló közösségeket kell építenünk, így lakjuk be a teret és az időt.
- Hisszük, hogy sem keletre, sem nyugatra, hanem a történelem magyar oldalára kell állnunk az átalakuló világrendben. Ezért globális kérdésekre lokális válaszokat keresünk.
- Tagadjuk az egyformaságot.
- Nem engedjük a férfi és a nő, az anya és az apa, továbbá a gyermek és a felnőtt közöti határok eltörlését.
- Hisszük, hogy az igazság nem az egyenlőségen alapszik. Az igazság lényege szerintünk az erényen és a teljesítményen nyugszik, azaz kinek-kinek a saját érdemei szerint.
- Hiszünk továbbá a klasszikus erényekben. A lojalitásban, a bátorságban, az igazságban. A szorgalmas munkában. A tiszteletben, a becsületben és a felelősségben.
- Elvetjük a felvilágosodás kincstári optimizmusát és elutasítjuk a céltalan, végnélküli progressziót.
- Nem gondoljuk, hogy megismerhető és legyőzhető a természet, ezzel szemben védjük a teremtett világot.
- Hisszük, hogy Európa vagy keresztény lesz, vagy semmilyen. A tízparancsolat és Jézus tanítása nélkül elveszítjük az élet nagy döntéseihez szükséges iránytűt, éppen ezért védjük a zsidó–keresztény kultúrát.
- Tagadjuk az utópiákat, a nácik és a kommunisták lázálmait. Visszautasítjuk a szabadságot korlátozó mai ideológiákat, a liberalizmus mai formáját, a korlátok nélküli, végtelen szabadság kultuszát, valamint a woke-marxizmus eltörléskultúráját.
- Eszménk a magabíró Magyarország. Nem kívánunk megfelelni a Nyugatnak, nem a politikai baloldalhoz viszonyítjuk saját magunkat, meg akarjuk törni az utóvédharcot folytató neoliberális hegemóniát.
