Miközben az Egyesült Államokkal kapcsolatosan pozitív fejlemény áll be Magyarország esetében, addig a brüsszeli küzdelmek várhatóan tovább folytatódnak, azonban hazánk alkupozíciói jobban lesznek, mint korábban. Ezt a brüsszeli folyosókon „Trump-hatásnak” nevezik, azonban ennél többről is van szó: egyre több országban erősödnek meg Orbán Viktor szövetségesei, emellett a patrióták európai szövetsége is erősödni fog 2025-ben. Tavaly decemberben Giorgia Meloni lemondott az Európai Konzervatívok és Reformerek elnöki tisztéről, Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnök lesz az utódja, akivel a decemberi uniós csúcs előtt Orbán Viktor Brüsszelben egyeztetett a Patrióták Európáért vezetői mellett.
A háttérben az Orbán Viktor fémjelezte Patrióták Európáért és a szintén jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek jövőbeli egyesülése állhat, amivel a második legerősebb pártszövetség lehetnének az Európai Parlamentben 162 képviselővel, míg az Európai Néppártnak jelenleg 188 képviselője van.
Ennek több előjele is van! Amikor december 4-én Orbán Viktor Rómában egyeztetett Giorgia Melonival, sejtelmesen csak ennyit árult el a magyar kormányfő: „Régi barátság, új fejezet, nagy tervek!” Ez egyértelmű utalás lehetett egy új típusú együttműködésre. De emellett a Meloni által az elnöki pozícióba jelölt Morawiecki fontos szövetségese Orbán Viktornak, amikor a Patrióták Európáért pártszövetség létrejött, sokáig úgy volt, hogy ő is csatlakozik a lengyel PiS-szel közösen. Az egyik fő oka a két külön pártszövetségnek, hogy Marine Le Pen és Giorgia Meloni nemigen kedvelik egymást, ugyanakkor most, hogy Meloni hátrébb lép, ez az akadály is elhárulhat. Ami talán a legfontosabb vitatéma közöttük, az az ukrajnai háború, ugyanakkor ez rövidesen lezárulhat, így ez a konfliktustéma is megszűnhet köztük.
Az Európai Konzervatívok és Reformerek több tagja ugyanis nemzeti alapon támogatta a háború folytatását, emiatt nem értett egyet Orbán Viktorral ebben a kérdésben. Donald Trump január 20-i beiktatásával azonban változik a helyzet: várhatóan tárgyalások indulnak Putyinnal a háború befejezéséről, így ez az akadály is elhárul a két pártszövetség között.
Ugyancsak fontos magyar szempontból a február 23-i előre hozott választás Németországban. A tavaly év végén megbukott német kormány hazánk nagy ellenfele volt: támogatta a háborút, a migrációt, a genderpropagandát és a hazánknak járó uniós források felfüggesztését is. A legnagyobb konfliktus magyar részről nem is magával Olaf Scholzcal volt, hanem a Zöldekkel, akik koalíciós partnerként a külpolitikát és a gazdaságpolitikát is irányították. Semmiben sem követték a német és az európai érdekeket, az amerikai demokraták kiszolgálóiként viselkedtek. Ennek súlyos következményei lettek a német gazdaságra nézve, ami negatív hatással volt Magyarországra is.
A felmérések szerint a következő kancellárt a CDU/CSU adja majd Friedrich Merz személyében, de kérdés, milyen koalíciós partnereket talál. A CDU/CSU hagyományosan figyelembe veszi a német gazdasági szereplők érdekekeit, ez már önmagában jó hír hazánknak, ugyanis rengeteg német cég működik Magyarországon. Ráadásul a háború kapcsán is fordult a véleményük:
Merz szerint már le kell tenni az asztalra egy egységes európai béketervet, tehát már nem a háború folytatását támogatják. Ez is jó jel Magyarország számára.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!