David Pressman és a Biden-adminisztráció utolsó elkeseredett akciója példázza talán a legjobban, hogy mi várt volna Magyarországra és a patrióta, békepárti politikai erőkre, ha novemberben nem Donald Trump nyeri az amerikai elnökválasztást. Szerencsére hazánk számára kedvező lett a választási eredmény, így Trump január 20-i beiktatásának dátuma egy új időszak nyitánya, alapjaiban megváltozik a világ, egyben Magyarország politikai és gazdasági mozgástere is érdemben növekedik. Nézzük részletesen, mi várható 2025-ben!

Az ilyen találkozók szempontjából pedig mindig fontos a sorrend, így érdemes felidézni, hogy a megválasztása óta mely állami vezetőket látta vendégül Donald Trump Floridában: november 15-én Javier Milei argentin elnököt, november 30-án az azóta lemondott Justin Trudeau kanadai miniszterelnököt, december 9-én Orbán Viktort, január 4-én pedig Giorgia Meloni olasz kormányfőt. Ez utóbbi sem meglepő, ugyanis Meloni Orbán Viktorhoz hasonlóan szuverenista politikus és Donald Trump szövetségesei közé tartozik, ugyanakkor a jelek szerint Orbán Viktort jobban kedveli, erősebben támaszkodik rá. Ez hazánk szempontjából kiemelten fontos, hiszen Trump a ja­nuár 20-i beiktatása után gyors béketeremtést ígért, az elképzeléseiben pedig nagy a hasonlóság ahhoz, amit Orbán Viktor is hangoztat évek óta. Meloni ezzel szemben a háború kérdésé­ben inkább a brüsszeli állásponthoz igazodott, így ebben kevésbé van egyetértés közte és Trump között.

elég csak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodásra gondolni, amelyet a Biden-adminisztráció függesztett fel, és Trump várhatóan újra megállapodást köt a kérdésben a magyar kormánnyal.

Miközben az Egyesült Államokkal kapcsolatosan pozitív fejlemény áll be Magyarország esetében, addig a brüsszeli küzdelmek várhatóan tovább folytatódnak, azonban hazánk alkupozíciói jobban lesznek, mint korábban. Ezt a brüsszeli folyosókon „Trump-hatásnak” nevezik, azonban ennél többről is van szó: egyre több országban erősödnek meg Orbán Viktor szövetségesei, emellett a patrió­ták európai szövetsége is erősödni fog 2025-ben. Tavaly decemberben Giorgia Meloni lemondott az Európai Konzervatívok és Reformerek elnöki tisztéről, Mateusz ­Morawiecki volt lengyel miniszterelnök lesz az utódja, akivel a decemberi uniós csúcs előtt Orbán Viktor Brüsszelben egyeztetett a Patrió­ták Euró­páért vezetői mellett. 

Ennek több előjele is van! Amikor december 4-én Orbán Viktor Rómában egyeztetett Giorgia Melonival, sejtelmesen csak ennyit árult el a magyar kormányfő: „Régi barátság, új fejezet, nagy tervek!” Ez egyértelmű utalás lehetett egy új típusú együttműködésre. De emellett a Meloni által az elnöki pozícióba jelölt Morawiecki fontos szövetségese Orbán Viktornak, amikor a Patrióták Európáért pártszövetség létrejött, sokáig úgy volt, hogy ő is csatlakozik a lengyel PiS-szel közösen. Az egyik fő oka a két külön pártszövetségnek, hogy Marine Le Pen és Giorgia Meloni nemigen kedvelik egymást, ugyanakkor most, hogy Meloni hátrébb lép, ez az akadály is elhárulhat. Ami talán a legfontosabb vitatéma közöttük, az az ukrajnai háború, ugyanakkor ez rövidesen lezárulhat, így ez a konfliktustéma is megszűnhet köztük. 

Ugyancsak fontos magyar szempontból a február 23-i előre hozott választás Németországban. A tavaly év végén megbukott német kormány hazánk nagy ellenfele volt: támogatta a háborút, a migrációt, a genderpropagandát és a hazánknak járó uniós források felfüggesztését is. A legnagyobb konfliktus magyar részről nem is magával Olaf Scholz­cal volt, hanem a Zöldekkel, akik koalíciós partnerként a külpolitikát és a gazdaságpolitikát is irányították. Semmiben sem követték a német és az európai érdekeket, az amerikai demokraták kiszolgálóiként viselkedtek. Ennek súlyos következményei lettek a német gazdaságra nézve, ami negatív hatással volt Magyarországra is. 

Merz szerint már le kell tenni az asztalra egy egységes európai béketervet, tehát már nem a háború folytatását támogatják. Ez is jó jel Magyarország számára.

Az év eleje a szomszédos Ausztriában is politikai fordulatot hozott, megbukott a néppárti osztrák kancellár, Magyar Péter szövetségese. Bármi is lesz az osztrák helyzet végkifejlete, egy biztos: Orbán Viktor, illetve a Fidesz szövetségese, az Osztrák Szabadságpárt kormányt alakíthat, ők adják majd a következő kancellárt.

A kedvező külpolitikai változások mellett belpolitikai szempontból is könnyebb év várható 2025-ben. 

ugyanis az új ellenzéki reménység érezhetően a ciklus közepén tapasztalható protesthangulatot és gazdasági nehézségeket lovagolta meg. Ugyanakkor, ha érdemi gazdasági növekedés, érezhető béremelkedés lesz, akkor az erősen csökkenti Magyar Péter ezzel kapcsolatos politikai mozgásterét. Ez abból a szempontból fontos, hogy 2025 második felében már megindul a felkészülés a 2026-os parlamenti választásra. Az idei évben a pártok tisztázzák, hogy kiket állítanak jelölteknek, milyen együttműködés várható közöttük, illetve hogy melyek lesznek a fő üzeneteik a választási kampányban.