2025: a fordulat éve!

David Pressman és a Biden-adminisztráció utolsó elkeseredett akciója példázza talán a legjobban, hogy mi várt volna Magyarországra és a patrióta, békepárti politikai erőkre, ha novemberben nem Donald Trump nyeri az amerikai elnökválasztást. Szerencsére hazánk számára kedvező lett a választási eredmény, így Trump január 20-i beiktatásának dátuma egy új időszak nyitánya, alapjaiban megváltozik a világ, egyben Magyarország politikai és gazdasági mozgástere is érdemben növekedik. Nézzük részletesen, mi várható 2025-ben!

Donald Trump erősen támaszkodik Orbán Viktorra, akivel az elmúlt hónapokban többször is egyeztetett, például Floridában is fogadta. Ennek a december 9-i találkozónak fontos üzenete van, ugyanis az európai vezetők közül a magyar kormányfőt fogadta elsőként a magánrezidenciáján.

Az ilyen találkozók szempontjából pedig mindig fontos a sorrend, így érdemes felidézni, hogy a megválasztása óta mely állami vezetőket látta vendégül Donald Trump Floridában: november 15-én Javier Milei argentin elnököt, november 30-án az azóta lemondott Justin Trudeau kanadai miniszterelnököt, december 9-én Orbán Viktort, január 4-én pedig Giorgia Meloni olasz kormányfőt. Ez utóbbi sem meglepő, ugyanis Meloni Orbán Viktorhoz hasonlóan szuverenista politikus és Donald Trump szövetségesei közé tartozik, ugyanakkor a jelek szerint Orbán Viktort jobban kedveli, erősebben támaszkodik rá. Ez hazánk szempontjából kiemelten fontos, hiszen Trump a január 20-i beiktatása után gyors béketeremtést ígért, az elképzeléseiben pedig nagy a hasonlóság ahhoz, amit Orbán Viktor is hangoztat évek óta. Meloni ezzel szemben a háború kérdésében inkább a brüsszeli állásponthoz igazodott, így ebben kevésbé van egyetértés közte és Trump között.

Január 20-át követően Magyarország politikai és gazdasági mozgástere érdemben bővül, ugyanis az Amerikai Egyesült Államok új vezetése számos kérdésben osztja a magyar álláspontot és a legfontosabb európai partnerként tekint a magyar kormányfőre. Ennek rövid időn belül gazdasági hatásai is lesznek,

elég csak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodásra gondolni, amelyet a Biden-adminisztráció függesztett fel, és Trump várhatóan újra megállapodást köt a kérdésben a magyar kormánnyal.

Miközben az Egyesült Államokkal kapcsolatosan pozitív fejlemény áll be Magyarország esetében, addig a brüsszeli küzdelmek várhatóan tovább folytatódnak, azonban hazánk alkupozíciói jobban lesznek, mint korábban. Ezt a brüsszeli folyosókon „Trump-hatásnak” nevezik, azonban ennél többről is van szó: egyre több országban erősödnek meg Orbán Viktor szövetségesei, emellett a patrióták európai szövetsége is erősödni fog 2025-ben. Tavaly decemberben Giorgia Meloni lemondott az Európai Konzervatívok és Reformerek elnöki tisztéről, Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnök lesz az utódja, akivel a decemberi uniós csúcs előtt Orbán Viktor Brüsszelben egyeztetett a Patrióták Európáért vezetői mellett.

A háttérben az Orbán Viktor fémjelezte Patrióták Európáért és a szintén jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek jövőbeli egyesülése állhat, amivel a második legerősebb pártszövetség lehetnének az Európai Parlamentben 162 képviselővel, míg az Európai Néppártnak jelenleg 188 képviselője van.

Ennek több előjele is van! Amikor december 4-én Orbán Viktor Rómában egyeztetett Giorgia Melonival, sejtelmesen csak ennyit árult el a magyar kormányfő: „Régi barátság, új fejezet, nagy tervek!” Ez egyértelmű utalás lehetett egy új típusú együttműködésre. De emellett a Meloni által az elnöki pozícióba jelölt Morawiecki fontos szövetségese Orbán Viktornak, amikor a Patrióták Európáért pártszövetség létrejött, sokáig úgy volt, hogy ő is csatlakozik a lengyel PiS-szel közösen. Az egyik fő oka a két külön pártszövetségnek, hogy Marine Le Pen és Giorgia Meloni nemigen kedvelik egymást, ugyanakkor most, hogy Meloni hátrébb lép, ez az akadály is elhárulhat. Ami talán a legfontosabb vitatéma közöttük, az az ukrajnai háború, ugyanakkor ez rövidesen lezárulhat, így ez a konfliktustéma is megszűnhet köztük.

Az Európai Konzervatívok és Reformerek több tagja ugyanis nemzeti alapon támogatta a háború folytatását, emiatt nem értett egyet Orbán Viktorral ebben a kérdésben. Donald Trump január 20-i beiktatásával azonban változik a helyzet: várhatóan tárgyalások indulnak Putyinnal a háború befejezéséről, így ez az akadály is elhárul a két pártszövetség között.

Ugyancsak fontos magyar szempontból a február 23-i előre hozott választás Németországban. A tavaly év végén megbukott német kormány hazánk nagy ellenfele volt: támogatta a háborút, a migrációt, a genderpropagandát és a hazánknak járó uniós források felfüggesztését is. A legnagyobb konfliktus magyar részről nem is magával Olaf Scholzcal volt, hanem a Zöldekkel, akik koalíciós partnerként a külpolitikát és a gazdaságpolitikát is irányították. Semmiben sem követték a német és az európai érdekeket, az amerikai demokraták kiszolgálóiként viselkedtek. Ennek súlyos következményei lettek a német gazdaságra nézve, ami negatív hatással volt Magyarországra is.

A felmérések szerint a következő kancellárt a CDU/CSU adja majd Friedrich Merz személyében, de kérdés, milyen koalíciós partnereket talál. A CDU/CSU hagyományosan figyelembe veszi a német gazdasági szereplők érdekekeit, ez már önmagában jó hír hazánknak, ugyanis rengeteg német cég működik Magyarországon. Ráadásul a háború kapcsán is fordult a véleményük:

Merz szerint már le kell tenni az asztalra egy egységes európai béketervet, tehát már nem a háború folytatását támogatják. Ez is jó jel Magyarország számára.

Az év eleje a szomszédos Ausztriában is politikai fordulatot hozott, megbukott a néppárti osztrák kancellár, Magyar Péter szövetségese. Bármi is lesz az osztrák helyzet végkifejlete, egy biztos: Orbán Viktor, illetve a Fidesz szövetségese, az Osztrák Szabadságpárt kormányt alakíthat, ők adják majd a következő kancellárt.

A kedvező külpolitikai változások mellett belpolitikai szempontból is könnyebb év várható 2025-ben.

Soha nem látott béremelés történik Magyarországon, amelynek mértéke 2027-re összesen negyvenszázalékos lesz. A minimálbér reálértéke 29 százalékkal emelkedik, és az a terv, hogy elérje az átlagbér felét. Emellett 2025-ben érdemi gazdasági növekedés várható Magyarországon, amelyhez egy állami beruházási boom is kapcsolódik. Mindez jelentősen rontja Magyar Péter politikai esélyeit,

ugyanis az új ellenzéki reménység érezhetően a ciklus közepén tapasztalható protesthangulatot és gazdasági nehézségeket lovagolta meg. Ugyanakkor, ha érdemi gazdasági növekedés, érezhető béremelkedés lesz, akkor az erősen csökkenti Magyar Péter ezzel kapcsolatos politikai mozgásterét. Ez abból a szempontból fontos, hogy 2025 második felében már megindul a felkészülés a 2026-os parlamenti választásra. Az idei évben a pártok tisztázzák, hogy kiket állítanak jelölteknek, milyen együttműködés várható közöttük, illetve hogy melyek lesznek a fő üzeneteik a választási kampányban.