– Miként értékeli a 2024-es évben végbe ment hazai és nemzetközi történéseket?
– Őszentsége Ferenc pápa a következő egyéves időszakot szent évvé nyilvánította. Aki a globális folyamatokat érdeklődve szemléli, az okkal bízhat benne, hogy elkerüljük a háború eszkalációját és hamarosan lezárulhatnak azok a fegyveres konfliktusok, amelyek hosszú ideje nyomasztják Európát. A mögöttünk hagyott 2024-es esztendő jelentős világpolitikai és magyar belpolitikai eseményeket produkált, amelyek meghatározták a globális és a hazai politikai diskurzust. A világ számos régiójában zajló konfliktusok, az amerikai elnökválasztás, a gazdasági kihívások, valamint az egyes országok politikai stabilitása és nemzetközi szerepe formálta az évet. A magyar politikai színtéren pedig leginkább az önkormányzati és európai parlamenti választással kapcsolatos események, a magyar soros elnökség és a kormányzati intézkedések dominálták a közbeszédet.
Az Ukrajna és Oroszország közötti testvérháború továbbra is az egyik legnagyobb világpolitikai feszültséget okozó konfliktus volt tavaly. A harcok váltakozó sikerrel zajlottak, de a háború továbbra is komoly emberi és gazdasági áldozatokat követelt mindkét oldalon. Tekintve, hogy a két harcoló fél tartalékai között összehasonlíthatatlan különbségek vannak, ez a felőrlő taktika Oroszországnak kedvez.
A háború menete és annak geopolitikai következményei hatással voltak nemcsak Európára, hanem a globális gazdaságra is. Az Egyesült Államok és az Európai Unió folytatta Ukrajna katonai és pénzügyi támogatását, s mindeközben Oroszországot gazdasági szankciókkal igyekezett gyengíteni. Magyarország jelentős diplomáciai lépéseket tett a békés megoldás érdekében. A magyar miniszterelnök a békemisszióján tárgyalt a probléma megoldásában leginkább érintett hatalmak vezetőivel. Habár megállapodás egyelőre nem született, az is óriási eredmény, hogy a felek – nem kis részben a magyar diplomáciai lépések eredményeképpen – már hajlandóak tárgyalni a háború lezárásáról, holott korábban ettől következetesen elzárkóztak.