Aki itt elindul, még az Oxfordi Egyetemre is bejuthat + videó

Sikert sikerre halmoznak a magyar diákok a Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpián: sorra nyerik az arany-, ezüst- és bronzérmeket – tájékoztatta lapunkat Rózsahegyi Márton, az Athletica Galactica (AG) csillagászati verseny projektmenedzsere. Mint részletezte, alapos kiválasztási folyamat előzi meg azt, hogy hazánk kiket küld a rangos megméretésre, de akik odakerülnek, azok rendszerint a világ legjobb egyetemein folytatják tanulmányaikat.

Arany-, ezüst- és bronzérmeket, illetve kiemelt okleveleket szereztek a magyar diákok a Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpián (IOAA) az elmúlt években – mondta lapunknak Rózsahegyi Márton, az Athletica Galactica (AG) csillagászati verseny projektmenedzsere. Úgy folytatta, már 2007 óta létezik a nemzetek közötti megméretés, ahol a világ országainak legjobb ötfős csapatai mérik össze tudásukat, amin 2011-es csatlakozásuk óta a magyar középiskolások is szép eredményeket érnek el.
Ezen a nagyjából tíznapos találkozón mintegy ötven ország diákjai és kísérőik vesznek részt. A magyarok elismertségét bizonyítja, hogy korábbi diák­olimpikonjaink – akik azóta már csapatunk felkészítésében vállalnak szerepet – meghívást kaptak Szaúd-Arábiából az arab csapat felkészítéséhez, amelynek eredményeként a szaúdiak legutóbb már érmekkel távoztak az olimpiáról, sőt az eredetileg Magyarország, Szlovénia és Horvátország között zajló Közép-európai Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpiához is csatlakoztak tavaly. 

Az olimpiai résztvevők jellemzően a világ legjobb egyetemein tanulnak tovább: Genf, Gronin­gen, Nagoya, de például az egyik magyar olimpikon diák éppen az elmúlt napokban értesült arról, hogy felvették az Oxfordi Egyetemre

– számolt be Rózsahegyi Márton.

Bárki jelentkezhet

Az utóbbi években az Athletica Galactica lett a tematikus középiskolai válogatóverseny, ami hasonlóan működik, mint az OKTV. A

 megméretésre bármelyik magyar ajkú középiskolai diák jelentkezhet, a tanárának kell őt regisztrálnia. 

Akkor sem kell aggódnia, ha nincs erre vállalkozó pedagógusa, mert ekkor a diák kérheti, hogy a szervezők keressenek neki a lakóhelye közelében, vagy akár valamelyik csillagászati központban is megírhatja a feladatokat.
Novemberben, decemberben és januárban írják a három tantermi fordulót a jelentkező iskolájában. A legjobb 20-25 diákot egy országos döntőbe hívják, amelynek tavaly után idén is Jászberény ad otthont. A döntőn derül ki, hogy kik a hazai válogató legjobbjai, ők kaphatnak meghívót az olimpiai keretbe való felkészítésre.

Irány a diákolimpia!

Ezután az AG-szakkör vezetői és az IOAA-felkészítésen részt vevő tanárok folyamatosan foglalkoznak a kiválasztott mintegy 10-12 diákkal a következő hónapokban. Nagyjából augusztus elejére derül ki, hogy végül melyik öt tanuló mehet ki a diákolimpiára a csapatvezetők, a szakmai megfigyelő és egy szervező kísérő társaságában – tudatta a projektmenedzser. 

A versenyen nem feltétlenül szükséges a nyelvtudás, mivel a nemzetközi diákolimpiákon a tanulók az anyanyelvükön mérkőznek meg, 

magyarra fordított feladatlapokat kapnak, amelyeket a csapatvezetők fordítanak, sokszor a fordulókat megelőző éjszakába nyúlóan.
Rózsahegyi Márton felhívta a figyelmet: a hazai döntőt már úgy szervezik, hogy ne csak a diákok vegyenek rajta részt, hanem az érdeklődőknek is izgalmas legyen, ezért a verseny ideje alatt előadásokat és csillagászati programokat szerveznek a jászberényi könyvtárban. A 2025–26-os évadot már idén augusztusban elkezdik hirdetni az iskoláknak, a szülőknek és a diákoknak.

Borítókép: A brazil égboltot kémlelték a magyar diákok (Fotó: Athletica Galactica)