USAID-botrány: ma színt kell vallaniuk Karácsonyéknak

Komoly viták várhatók a Fővárosi Közgyűlés mai ülésén. A képviselőknek több ügyben is döntést kell hozniuk. Többek között szó lesz a USAID-botrányban érintett civil szervezetek és a főváros közötti kapcsolatról, a budapesti aluljárókról és Bojár Gábor vörös báró támogatásáról is.

 

Hitel és törvényességi felhívás

A főváros emellett napirendre fogja venni azt a törvényességi felhívást, amelyet Budapest főispánja küldött meg a Fővárosi Közgyűlésnek. A felhívás arra szólított fel, hogy a közgyűlés módosítsa a 2025-ös költségvetést, és helyezze el benne a szolidaritási hozzájárulás 51 milliárd forintos költségét. A fővárosnak ugyanakkor több vezető politikusa is kiemelte az elmúlt időszakban, hogy Budapest semmilyen körülmények között nem fog ennek eleget tenni.

Ismét szavazni fognak a képviselők arról, hogy

az Európai Beruházási Banktól 85 milliárd forint hitelt venne fel a fővárosi önkormányzat.

A Karácsony Gergely vezette főváros ezúttal akadálymentesítésre és járműcserére hivatkozva adósítaná el a Városházát. Ebből az összegből a főváros 13 milliárd forint értékben energetikai beruházásokat hajtana végre, 21 milliárd forintból az ­M2-es metró akadálymentesítését kiviteleznék és 45 milliárdot szánnának az M1-es metróvonal járműparkjának cseréjére.

Annak ellenére vesznek fel hitelt, hogy a fővárosi önkormányzat nemrég komoly uniós forrásokhoz jutott, amelyekből a közlekedési infrastruktúra fejlesztését hajthatja végre. Ezeket az összegeket azonban Budapest nem az akadálymentesítésre, hanem bringasztrádák létesítésére és olyan villamosvonal-bővítési tervek készítésére költené, amelyek megépítésére továbbra sincs fedezete.

USAID-botrány

A Fővárosi Közgyűlés ülésére az átláthatóságot segítő javaslattal is készül a Fidesz–KDNP frakciója. A Szepesfalvy Anna és Szécsényi Dániel által jegyzett dokumentum ugyanis arra kötelezné a főpolgármestert, hogy részletesen számoljon be arról, hogy mely, a USAID által finanszírozott szervezetekkel alakított ki a fővárosi önkormányzat bármilyen jogviszonyt.

A javaslat azt a napokban egyre nagyobbra duzzadó botrányt igyekszik tisztázni, hogy kiderült, hogy a magyarországi balliberális nyomásgyakorló és lobbiszervezetek szinte kivétel nélkül kapcsolódnak a fővárosi önkormányzathoz.

Összesen húsz olyan civil szervezettel működött együtt 2019 után a balliberális fővárosi önkormányzat, amelyek valamilyen formában hozzájutottak az amerikai demokrata körökből származó guruló dollárokhoz

– tudta meg a Magyar Nemzet. A főváros ugyanis 2021-ben létrehozta a Nyitott Budapest munkacsoportot, amelyben helyet kapott számos nyomásgyakorló és lobbiszervezet, többek között az Ökotárs Alapítvány, a Civil Kollégium Alapítvány és a Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány (NIOK), illetve a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Amnesty International Magyarország is.

A munkacsoport az évek során összesen kilenc ülést tartott, döntő többségükön pedig részt vett Merényi Miklós, a K-Monitor önkormányzati szakértője és Móra Veronika az Ökotárs Alapítvány képviseletében. Móra az európai nyomásgyakorló hálózat egyik kulcsembere, szerepére nemrég a Szuverenitásvédelmi Hivatal is felhívta a figyelmet egy jelentésében.

A főváros emellett az Év fővárosi civil szervezete díjon keresztül is támogatta a komoly külföldi támogatással rendelkező szervezeteket, illetve igyekezett elfogadhatóvá tenni őket a magyar közvélemény előtt. Tavaly tíz szervezetre lehetett szavazni online, ezen csoportok mind élvezték a baloldal támogatását. A tíz szervezet

támogatói között volt az Open Society Foundations, a külföldi nyomásgyakorló hálózat fontos szereplőjeként számon tartott Ökotárs Alapítvány és Norvég Civil Alap is.

A fővárosi önkormányzat a Lánchíd-rekonstrukció során az egyik legfontosabb magyarországi nyomásgyakorlót, a Transparency Internationalt bízta meg azzal, hogy monitorozza a felújítással kapcsolatos közbeszerzési eljárást. A felújításból később nagy botrány kerekedett.

 

Kiállás a baloldal vörös bárója mellett

A balliberális sajtó az elmúlt napokban a rákosrendezői hulladékkérdés elsunnyogása érdekében egyre többet kezdett cikkezni az óbudai volt gázgyár szennyezett területéről, illetve annak semlegesítéséről és rekultivációjáról. A témára végül a teljes fővárosi baloldal rácsatlakozott, Karácsony Gergely főpolgármester és a kvázi helyetteseként működő Vitézy Dávid pedig egy közös előterjesztésben állt ki a terület rekultivációja mellett, és bejelentették: csatlakoznak a Bojár Gábor üzletember tulajdonában lévő Graphisoft Park Kft. peréhez, amelyet az állam ellen kezdeményezett.

A régóta ismert és évtizedek óta húzódó ügy azonban nem véletlenül került most ismét a felszínre.

Az Óbudai Gázgyár területén a korábban folytatott, súlyosan szennyező tevékenység folyományaként felhalmozódott szennyeződéssel kapcsolatban kármentesítési kötelezettsége van az MVM Next Zrt.-nek.

A területnek jelenleg két tulajdonosa van: a fővárosi önkormányzat és a Graphisoft Park Zrt. Az utóbbinak a tulajdonosa Bojár Gábor milliárdos baloldali vállalkozó, aki már több mint egy évtizede aktív támogatója az ellenzék kampányainak, és szerves része azoknak az üzleti köröknek, amelyek rendre feltűnnek a balliberális pártok kampányfinanszírozása mögött. Bojár Gábor milliárdos vállalkozó több alkalommal is szerepelt a Forbes 50 leggazdagabb magyart bemutató listáján.

Az üzletember a Kádár-rendszerben kapott komoly állami beruházások által alapozta meg vagyonát, amelynek egy részét az utóbbi években a radikális baloldal támogatására fordította.

A vörös báró hét éven át a Soros-alapítvány kuratóriumának is tagja volt, a bukott baloldali miniszterelnököt, Gyurcsány Ferencet többször védelmébe vette, míg a jobboldali kormányzást rendszeresen támadta. Folyamatosan bírálta az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját, a közös uniós külpolitikát, valamint a migránsok befogadását célzó kötelező kvóta elfogadását sürgette.

Bojár a választási kampányok során többek között támogatta Juhász Pétert, Márki-Zay Pétert, Karácsony Gergelyt és a Momentumot. Az óbaloldal júniusi csúfos leszereplését követően pedig átigazolt a Tisza Párthoz, és nyíltan szállt be Magyar Péter finanszírozásába. Idén februárban D. Tóth Kriszta műsorában Magyar Péter és a Tisza Párt támogatásáról is beszélt.

Én tartozom neki köszönettel, hogy helyettem is vásárra viszi a bőrét

– fogalmazott az üzletember. A baloldali mágnás az interjúban azt is bevallotta, hogy igazából Magyar Péter kereste meg őket. – Egyszer beszélgettünk, még amikor megkerestek támogatásért – mondta.

Karácsony Gergely és a miniszterelnök-jelölti kampányára létrehozott 99 Mozgalom több mint ötszázmillió forint külföldi támogatást kapott az előválasztási kampány idején. A baloldali főpolgármester már a kezdetektől tagadta, hogy külföldről érkezett volna pénz a kampányára, szerinte a támogatói adományládikákon keresztül juttattak el hozzá mikroadományokat, azt viszont elárulta, hogy Bojár Gábor támogatta őt.

Egyetlen emberről tudom, hogy támogatott, azért tudom, mert tegnap felhívott, ez Bojár Gábor

– mondta akkor a főpolgármester.

Korábban Bojár azt nyilatkozta: azért támogat politikusokat, hogy politizáljanak és csinálják a dolgukat, az ő érdekében is. Most pedig úgy tűnik, a milliárdos benyújtotta a számlát, a terület több tízmilliárdos nagyságrendű károsanyag-mentesítése a vörös báró üzleti területének jelentős felértékelődéséhez vezet. Ezt a feladatot pedig Karácsony Gergely és a hazai baloldal segítségével az állammal akarja elvégeztetni adófizetői pénzen.

 

Megújulhatnak az aluljárók

Hamarosan kiállítások és művészeti installációk tölthetik meg a most üresen álló pavilonokat Budapest-szerte. A Fővárosi Közgyűlés mai ülésére a Fidesz-frakció egy olyan javaslattal is készül, amelynek értelmében az aluljárók üresen álló üzlethelyiségeit a fővárosi önkormányzat átadná a fővárosi fenntartású múzeumoknak.

Az intézmények pedig kiállításokat nyithatnának az üresen álló helyiségekben.

A javaslat részeként a főpolgármestert arra utasíthatja a közgyűlés, hogy dolgozzon ki egy programot a pavilonok ingyenes átadására a pályázó intézmények számára.

A javaslat nem csupán a kihasználatlan városi terek kulturális célú újraértelmezését szolgálná, hanem hozzájárulna a budapesti közterek élhetőségének és esztétikai minőségének javításához is

– áll az előterjesztésben. A változtatásokra azért is van kiemelt szükség, mert az elmúlt években egyre rosszabb állapotok alakultak ki a budapesti aluljárókban. A hajléktalanok és különböző addikciókkal rendelkező személyek aluljárókból való kiemelése helyett azonban a balliberális vezetésű főváros a helyben sütés betiltása mellett döntött.

A hivatal nemrég a döntését egy, a közösségi oldalán közzétett posztjában is megindokolta, azt állítva, hogy

a fővárosi cégek által végzett ügyfélelégedettség-mérések is arról tanúskodnak, hogy sok budapesti lát köztisztasági problémát az egyes aluljárókban a helyben sütés miatt tapasztalható szag- és egyéb problémák miatt.

A bejegyzés alatt található kommentek azonban másról tanúskodnak. A megjegyzést író emberek ugyanis kivétel nélkül arra panaszkodnak, hogy az aluljárókban életvitelszerűen élő hajléktalanokkal, az erőszakos kéregetőkkel és a közbiztonsági problémákkal kellene foglalkoznia a fővárosnak, nem pedig a vendéglátóegységek piszkálásával.

Borítókép: A Fővárosi Közgyűlés ülése (Fotó: Ladóczki Balázs)