Adót nem fizetne, de Rákosrendező megtisztítását az államra terhelné a főváros

Kiss Ambrus egy háttérbeszélgetésen arról beszélt, hogy a szennyező fizet elve alapon a magyar állammal fizettetné meg a főváros Rákosrendező tehermentesítését. A Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója a beszélgetésen kiemelte, továbbra sem tudják pontosan, hány hajléktalan él Budapest utcáin.

Egy, a fővárosi önkormányzatban tartott háttérbeszélgetésen Kiss Ambrus elmondta, jelenleg Rákosrendezőre nincs meg a szerződés, mert nem nyilatkozott a másik elővásárlásra jogosult cég. A főpolgármesteri hivatal főigazgatója elmondta, a szerződés aláírását követően számos kérdésben még egyeztetniük kell a kormányzattal, azon belül is az építési- és közlekedési miniszterrel.

Kiss Ambrus kiemelte, a szerződésben nincs semmilyen határidő arról, hogy milyen feltételekkel és ki szállítsa el a hulladékot, illetve kármentesítse Rákosrendezőt. 

Ennek ellenére a főváros az átvételtől számítva azonnal megkezdi a terület megtisztítását a szennyező fizet alapon.

Vagyis a főváros az ismeretlen eredetű hulladék elszállítását kifizeti, de az ismert eredetű hulladék elszállítását kiszámlázzák a szennyezőnek. Vagyis a főváros több esetben is a magyar állammal fizettetné ki a hulladék elszállításának költségét. 

A Magyar Nemzet kérdésére válaszolva Kiss Ambrus elárulta, továbbra is biztosak abban, hogy a fővárosnak visszajár a szolidaritási hozzájárulás, és a tervek szerint ebből az összegből fizetnék ki Rákosrendező további részleteit. A politikus ugyanakkor kiemelte, Rákosrendező megvásárlásának következő részletét sokára kell még kifizetnie, így a kérdés egyenlőre nem releváns.

A főigazgató szerint a terület kármentesítését az építkezésekkel egy időben fogják elvégezni. Kiss Ambrus kiemelte, ebben az esetben 

a kármentesítés költségét maradéktalanul a szennyezőre, vagyis a MÁV-csoportra terhelnék. 

A harmadik lépésben pedig egy tervpályázatot hirdet meg a főváros júniusi határidővel. Kiss Ambrus kiemelte, a Budapesti Közművek részeként egy külön projektirodát fog létrehozni a főváros. 

A főváros emellett napirendre fogja venni azt a törvényességi felhívást, amelyet Budapest főispánja küldött meg a Fővárosi Közgyűlésnek. A felhívás ugyanis arra szólított fel, hogy a közgyűlés módosítsa a 2025-ös költségvetést, és helyezze el benne a szolidaritási hozzájárulás 51 milliárd forintos költségét. Kiss Ambrus elmondta, a főváros továbbra is elutasítja a nettó finanszírozói szerepet, és 

nem fogják befizetni a szolidaritási adót. 

Kiss Ambrus emellett elmondta, a szolidaritási adó perének eredménye hivatalosan továbbra sem érkezett meg a fővároshoz. 

A hideggel és a vörös kóddal kapcsolatban a főigazgató elmondta, a hajléktalanok elhelyezése biztosított a kiemelt időszakban. Ennek részeként a hidegre való tekintettel megnyitották a hajléktalanok számára a Rimaszombati úti kollégiumot, ahol jelenleg csaknem ötven ember tartózkodik. 

Kiss Ambrus ugyanakkor kiemelte, 

a főváros továbbra sem csipezte be a hajléktalanokat, így nem tudjuk pontosan, hány személy van az utcákon.

A főigazgató hozzátette, pontos számot azért sem lehet tudni a hajléktalanokat illetően, mert időközben újabb emberek kerültek utcára, illetve el is tűnhettek hajléktalanok a közterületekről. A fővárosi önkormányzat azt ugyanakkor tudja, hogy több mint ezer ember tartózkodik jelenleg is a főváros területén található hajléktalanszállókon.

A jövő szerdai közgyűlésen ismét szavazni fognak a képviselők arról, hogy az Európai Beruházási Banktól 85 milliárd forint hitelt venne fel a fővárosi önkormányzat. 

A Karácsony Gergely által vezetett főváros ezúttal akadálymentesítésre és járműcserére hivatkozva adósítaná el a Városházát.

A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén a képviselők szavazni fognak a BKV Zrt. likviditási hiányának áthidalásáról és egy hitelkeret-szerződés létrehozásáról is. Ennek értelmében a főváros az Euró­pai Beruházási Banktól 85 milliárd forint hitelt venne fel. Ebből az összegből a főváros 13 milliárd forint értékben energetikai beruházásokat hajtana végre, 21 milliárd forintból az ­M2-es metró akadálymentesítését kiviteleznék és 45 milliárdot szánnának az M1-es metróvonal járműparkjának cseréjére. 

A hitelfelvétel annak ellenére történik, hogy a fővárosi önkormányzat nemrégen komoly uniós forrásokhoz jutott, amelyekből a közlekedési infrastruktúra fejlesztését hajthatja végre. 

Ezeket az összegeket azonban Budapest nem az akadálymentesítésre, hanem bringasztrádák létesítésére és olyan villamosvonal-bővítési tervek készítésére költené el, amelyek megépítésére továbbra sincs fedezete.