„Ennek a bonyolult kérdésnek az elemzése során tudni kell, hogy hányan fertőződtek meg koronavírussal, hányan betegedtek meg és hányan hunytak el, valamint a megelőzést és gyógyítást illetően milyen intézkedések történtek, de az sem mindegy, hogy milyen módszerrel végezzük a halálozással kapcsolatos számításokat” – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Rihmer Zoltán professzor.
A több mint 53 éve praktizáló Széchenyi-díjas pszichiáter professzor, az MTA doktora már négy évtizednél is régebben foglalkozik öngyilkosság-kutatással. Az ennek kapcsán megszerzett epidemiológiai jártasság birtokában állítja,
nem kell infektológusnak lenni ahhoz, hogy hiteles képet alkothassunk a Covid–19-járvány okozta elhalálozásokról.
Régiónk esendőbb
A 2025. január 21-i adatok alapján a világon az egymillió lakosra eső Covid–19 halálesetek száma a legmagasabb Peruban volt (6601 haláleset), majd csökkenő sorrendben Bulgária (5680), Észak-Macedónia (5428), Bosznia-Hercegovina (5118), Magyarország (5071), Horvátország (4806), Szlovénia (4586), Montenegro (4317), Csehország (4101), Moldova (4040), és Lettország (3973) következett. A kutató ugyanakkor arról is szólt, hogy rendkívül figyelemre méltó az a tény, hogy Európában a tíz legmagasabb halálozást jelentő országok mindegyike posztszocialista ország volt.
„Ez azért fontos tényező, mert a vizsgálatok igazolták, hogy a volt szocialista országokban egységesen észlelhető legmagasabb halálozási arányt elsősorban nem csupán maga a Covid–19-fertőzés, hanem ezen országok lakosságának eleve rosszabb egészségi alapállapota magyarázza, amelyet a legjobban az jelez, hogy a születéskor várható átlagos élettartam ezen országok mindegyikében tradicionálisan rövidebb, mint a nyugat- és észak-európai országokban” – jelezte. Hozzátette, a pandémia előtti időszakban Európában mindig is ezen országokban volt a legmagasabb a halálozás és az egyik legrövidebb a várható élettartam.
A legmegbízhatóbb mutató
Rihmer professzor kifejtette: emiatt a statisztika hazai és nemzetközi vezető szakértőinek álláspontja is az, hogy a pandémia időszaka alatt észlelt többlethalálozások száma megbízhatóbb mutatója a koronavírus-fertőzésben elhunytak számának, mint az eltérő egészségi állapotú országokból esetenként különböző szempontok alapján jelentett Covid–19-halálesetek száma.
„A többlethalálozás elemzése más sorrendet mutat. Az Európai Unió országai, valamint Norvégia és az Egyesült Királyság 2020 és 2023 közötti adatait elemző, az egyik legmagasabb tekintélyű orvosi szaklap, a Lancet hasábjain megjelent közlemény szerint az adott időszakban a Covid–19 rovására írható többlethalálozás Magyarországon 8,4 százalék volt, amely a 29 vizsgált ország közül a 18. legjobb. Ez az arány a mienkénél tizenegy országban, köztük nyolc volt szocialista országban magasabb, és tizenhét országban alacsonyabb. A vizsgált 29 ország átlaga nyolc százalék volt, amely jónak mondható, és a volt szocialista országok közül a legalacsonyabb, tehát a legjobb – idézett az orvosi szaklapból.
Leszögezte: ezek a szigorú tények, amelyek alapján a hazai Covid–19 halálozási helyzet nem tartozik a világon a legrosszabbak közé.
A fertőzésen átesettek száma Magyarországon Európában a legalacsonyabbak között volt
A professzor arra is kitért, egy ország vagy régió Covid–19 megbetegedési és halálozási mutatóinak alakulását a népesség általános egészségügyi-szociális állapotán kívül az is lényegesen meghatározza, hogy a lakosság hány százaléka fertőződött meg a vírussal.
„Ez az arány döntően a mindenkire és mindenhol kötelező központi hatósági-járványügyi intézkedésektől, mint a bezárások, az idősávos vásárlás, a maszkviselés, a távolságtartás és a kézfertőtlenítés, majd és a későbbiekben mindenki számára elérhető vakcináció gyakoriságától függ, és természetesen attól, hogy a járvány kezdete után milyen hamar vezették be ezeket az intézkedéseket” – fejtette ki, kiemelve, hogy az Európai Unió 27 országa közül a 2023. január 13-án rögzített adatok szerint hazánkban a koronavírussal igazoltan megfertőződtek aránya (függetlenül attól, hogy megbetegedtek-e) 22,4 százalék volt, ami az Európában a negyedik legjobb arány, a legmagasabb Ausztriában (64,4 százalék), míg a legalacsonyabb Lengyelországban (16,8 százalék) volt.
A központi hatósági-járványügyi intézkedéseknek köszönhetően tehát hazánk átfertőzöttsége Európában a legalacsonyabbak között van.
A koronavírussal való megfertőződés, megbetegedés és elhalálozás csökkentésében jelentős fordulatot hozott az, hogy a vakcináció 2021 januárjától mindenki számára elérhetővé vált.
„A 2023. január 17-én rögzített adatok szerint a hazai felnőtt lakosság 71,5 százaléka vette fel a védőoltást, ez lehetne jobb is. Ez az Európai Unió 27 országának rangsorában a 21. helyet jelenti, az első helyen Írország áll, ahol 96,3 százalék élt a védőoltás lehetőségével, míg Bulgária az utolsó 35,8 százalékos átoltottsággal. A 27 ország közül a legmagasabb vakcinációs rátával rendelkező első tizenöt kivétel nélkül nyugati ország és a legutolsó tizenkettőből tizenegy volt szocialista ország. A magyarországi alacsony beoltottsági arány is arra utal, hogy a hazai lakosság egészségtudatos magatartása sajnos még messze van az optimálistól” – vélte.
„A hazai, világ- és európai viszonylatban is a legmagasabbak közé tartozó, a Covid–19-járvány időszaka alatt bekövetkezett halálozások egy részének oka tehát nem a járvány elégtelen központi hatósági-járványügyi kezelése, hanem a hazai lakosság nem jó egészségi állapota. A járvány miatti halálozások legjobb mutatója, a többlethalálozás tekintetében hazánk a volt szocialista országok legjobbjaként az Európai Unióban a középmezőnyben foglal helyet. Fontos, hogy a tények megfelelő értelmezése révén tisztán lássunk, mert a koronavírus-járvány tragédiájából csak így tanulhatunk” – összegzett Rihmer Zoltán.
