A fertőzésen átesettek száma Magyarországon Európában a legalacsonyabbak között volt
A professzor arra is kitért, egy ország vagy régió Covid–19 megbetegedési és halálozási mutatóinak alakulását a népesség általános egészségügyi-szociális állapotán kívül az is lényegesen meghatározza, hogy a lakosság hány százaléka fertőződött meg a vírussal.
„Ez az arány döntően a mindenkire és mindenhol kötelező központi hatósági-járványügyi intézkedésektől, mint a bezárások, az idősávos vásárlás, a maszkviselés, a távolságtartás és a kézfertőtlenítés, majd és a későbbiekben mindenki számára elérhető vakcináció gyakoriságától függ, és természetesen attól, hogy a járvány kezdete után milyen hamar vezették be ezeket az intézkedéseket” – fejtette ki, kiemelve, hogy az Európai Unió 27 országa közül a 2023. január 13-án rögzített adatok szerint hazánkban a koronavírussal igazoltan megfertőződtek aránya (függetlenül attól, hogy megbetegedtek-e) 22,4 százalék volt, ami az Európában a negyedik legjobb arány, a legmagasabb Ausztriában (64,4 százalék), míg a legalacsonyabb Lengyelországban (16,8 százalék) volt.
A központi hatósági-járványügyi intézkedéseknek köszönhetően tehát hazánk átfertőzöttsége Európában a legalacsonyabbak között van.
A koronavírussal való megfertőződés, megbetegedés és elhalálozás csökkentésében jelentős fordulatot hozott az, hogy a vakcináció 2021 januárjától mindenki számára elérhetővé vált.
„A 2023. január 17-én rögzített adatok szerint a hazai felnőtt lakosság 71,5 százaléka vette fel a védőoltást, ez lehetne jobb is. Ez az Európai Unió 27 országának rangsorában a 21. helyet jelenti, az első helyen Írország áll, ahol 96,3 százalék élt a védőoltás lehetőségével, míg Bulgária az utolsó 35,8 százalékos átoltottsággal. A 27 ország közül a legmagasabb vakcinációs rátával rendelkező első tizenöt kivétel nélkül nyugati ország és a legutolsó tizenkettőből tizenegy volt szocialista ország. A magyarországi alacsony beoltottsági arány is arra utal, hogy a hazai lakosság egészségtudatos magatartása sajnos még messze van az optimálistól” – vélte.
„A hazai, világ- és európai viszonylatban is a legmagasabbak közé tartozó, a Covid–19-járvány időszaka alatt bekövetkezett halálozások egy részének oka tehát nem a járvány elégtelen központi hatósági-járványügyi kezelése, hanem a hazai lakosság nem jó egészségi állapota. A járvány miatti halálozások legjobb mutatója, a többlethalálozás tekintetében hazánk a volt szocialista országok legjobbjaként az Európai Unióban a középmezőnyben foglal helyet. Fontos, hogy a tények megfelelő értelmezése révén tisztán lássunk, mert a koronavírus-járvány tragédiájából csak így tanulhatunk” – összegzett Rihmer Zoltán.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!