„Az LMBTQI közösségi ház egy biztonságos, befogadó és hozzáférhető tér lenne, ahol a közösség tagjai találkozhatnak egymással, támogató szolgáltatásokat vehetnek igénybe és közösséget építhetnek. A központ helyet biztosítana krízisintervenciónak, támogató csoportoknak, kulturális műhelyeknek és közösségi eseményeknek. Itt zajlanának a Háttér Társaság, a Labrisz és az LMBT Szövetség programjai, tematikus klubok és önsegítő csoportok” – áll az idei fővárosi közösségi költségvetés egyik beküldött, támogatói szavazásra bocsátott ötletének a leírásában.
A javaslat a beküldési határidő utolsó napján érkezett a fővárosi közösségi költségvetéshez, és rendhagyó módon az ötletgazda nem magánszemély, hanem az egyik legnagyobb magyarországi homoszexuális jogvédő szervezet, a Háttér Társaság.
A civil egyesületet az Ökotárs Alapítvány nevű Soros-szervezet is finanszírozza, honlapjuk szerint pedig a Baranyi Krisztina polgármester által vezetett Ferencvárosi Polgármesteri Hivatal is a támogatóik között van. A közösségi költségvetés ötletbemutató leírásában kiemelték: a létrehozandó közösségi tér „kényelmesebb és tágasabb alternatívát nyújtana a jelenlegi, bizonytalan helyszínekhez képest, és lehetőséget teremtene új kezdeményezéseknek is, elősegítve az LMBTQI-közösség fejlődését és láthatóságát”. Az indoklásban arról is írnak, hogy „Magyarország jelenleg azon kevés európai országok egyike, ahol nincs közösségi központ az LMBTQI-közösség számára. Egy ilyen központ biztonságos, befogadó és hozzáférhető teret nyújtana minden szexuális orientációjú és nemi identitású ember számára. Különösen fontos lenne fiatalok, idősek, HIV-vel élők, transznemű emberek és más marginalizált csoportok számára a közösségépítés, vagy akár az önszerveződés lehetősége.”
Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni, hogy Karácsony Gergely főpolgármester többször biztosította a Városháza helyiségeit is különböző LMBTQ-eseményeknek.
Emlékezetes: 2023-ban a Budapest 150 programsorozat részeként a Városháza parkban egy LMBTQ-történeti kiállítást hoztak létre. Ehhez kapcsolódóan városszerte több helyen lehetett QR-kódos táblákat látni, amelyek segítségével az adott kerület LMBTQ-közösséghez kapcsolódó nevezetes helyszíneiről is lehetett olvasni.
A főpolgármester többször látta vendégül az LMBTQ-szervezeteket, helyet adott fórumoknak és a Budapest Pride homoszexuális-felvonulás megnyitóbeszédét is rendre ő tartja meg. Minden évben egy hónapon át a Főpolgármesteri Hivatal műemlék épületére kitűzik a szivárványos zászlót is.
Mint megírtuk, az idei közösségi költségvetés megváltozott szabályai azoknak kedveznek, akik két hét alatt háromszáz támogatót maguk mögé tudnak állítani. Ez pedig előnybe hozza a szervezett tömörüléseket a magánemberekkel szemben, akik miatt valójában létrejött a közösségi finanszírozás intézménye.
Nem először fordul elő, hogy Karácsony Gergely baráti civiljei, baloldali aktivisták forráshoz jutnak saját céljaik megvalósításához a lakossági ötletbörze egymilliárdos keretösszegéből.
Az első közösségi költségvetés abszolút nyertese volt például a Jámbor András élettársához, Bende Annához köthető Utcáról a Lakásba Egyesület ötlete, amit az akkori szabályok szerint nem ők, hanem más baloldali civilek valósíthattak meg ötvenmillió forintból. Szintén ötvenmilliójába került az adófizetőknek a Repair Café „csináld magad” műhelyének a létrehozása. Ez egy magánszemély által beküldött ötlet volt, amelyet az ötletgazda sportegyesülete valósíthatott meg. A baloldali civil aktivista szerelemprojektjét tehát a főváros finanszírozta az ötletbörze leple alatt. A legutóbbi civil projekt pedig az volt, hogy a Város és Folyó Egyesület ötleteként grillezőket és padokat helyeztek ki a Margitsziget csúcsához és a Vizafogóra. Ez a projekt „csak” 15 millió forintba került.
