Az adatok szerint 2023-ban 1054-gyel több gyermek született az IVF, vagyis a lombikkezelések eredményeként, mint 2018-ban – olvasható a Vágyott Gyermekekért oldalán. Felidézték, hogy az elmúlt években a magyar meddőségi ellátórendszer jelentős átalakuláson ment keresztül, amely mérföldkőnek számít a hazai lombikkezelések történetében.
A meddőségi klinikák állami tulajdonba vétele és az új szabályozások célja a meddőségi kezelések szélesebb körű hozzáférhetőségének biztosítása és a kezelés eredményességének növelése volt.
A kormány 2019-ben döntött a lombikcentrumok állami tulajdonba vételéről, megszüntették a teljesítmény- és volumenkorlátokat, a kezelések, a diagnosztikai eljárások és a gyógyszerek pedig százszázalékos állami támogatásúvá váltak a nők 45 éves koráig. Ez a lépés a meddőség kezelését széles körben tette elérhetőbbé a párok számára – hívták fel a figyelmet.
Az elmúlt évek sikereiben jelentős szerepe volt a 2022-ben létrehozott Humán Reprodukciós Igazgatóságnak, amely a meddőségi ellátórendszer szakmai irányításáért és fejlesztéséért felel. Az igazgatóság nem csak a meddőségi kezelések keretrendszerét, a finanszírozási és jogi szabályozások reformját dolgozta ki, hanem az új adatgyűjtési rendszert is, amely átláthatóbbá és mérhetővé tette az ellátás eredményességét, továbbá lehetővé tette a hazai és nemzetközi eredmények összehasonlítását, amire ez idáig nem volt lehetőség.
Látványos eredmények a lombik ellátásban
• A 2023-as élveszületések becsült kumulatív aránya a 18–45 évesek körében az elmúlt hét évet vizsgálva először haladta meg a 20 százalékot.
• Évről évre nőtt az IVF-kezelések eredményeképpen született gyermekek relatív számaránya: 2023-ban az arányuk – az összes születést nézve – először lépte át a 3 százalékot (2017-ben 1,4 százalék volt), ami jól mutatja a kezelések népesedési folyamatokban betöltött növekvő társadalmi szerepét.
• Az ikerterhességek aránya a 2018-as 19,26 százalékról 2023-ban 9,91 százalékra csökkent a biztonságosabb egyes embrióbeültetések támogatásának köszönhetően, ezáltal várhatóan csökken a magzati és az anyai szövődmények aránya is.
• Az ötnapos blasztociszták és a fagyasztott embriók beültetésének finanszírozása pedig javította az embrióbeültetések eredményességét.
• Szintén fontos mérföldkő, hogy a meddőségi ellátás fejlesztésére a HRI négy új szakemberképzést dolgozott ki, megteremtve ezzel a strukturált magyar nyelvű képzés lehetőségét, amire húsz éve vár a szakma idehaza.
• A HRI elérhetővé tette Magyarországon a daganatos páciensek számára a termékenységmegőrzési kezeléseket közfinanszírozott formában, ezáltal a daganatos páciensek is esélyt kapnak gyógyulásukat követően a családalapításra.
• A szakambulanciák megnyitásával tovább fejlődött a meddőségi ellátás, amelyekben elérhetők a meddőségi kivizsgálások, illetve az inszeminációs eljárás közfinanszírozott formában.
• A HRI 2024-ben elindította a Nemzeti Humán Reprodukciós Regisztert, amely az intézetek által szolgáltatott adatokat gyűjti a kezelések eredményességéről, lehetővé téve az ellátórendszer pontos, transzparens értékelését és a nemzetközi összehasonlítást.
Folytatódnak a reformok
A cikkben kiemelték, hogy az átfogó reformok pozitív hatásai már most számszerűsíthetők, de a teljes rendszerátalakítás hosszabb időt igényel, a jövőben folytatódnak a HRI reformjai.
A meddőségi ellátórendszer további fejlesztésének elengedhetetlen lépése a bioetikai kérdések rendezése, ilyen a petesejt-donáció és a preimplantációs genetikai szűrés (PGT-A) elérhetővé tétele, valamint a szociális, vagyis a nem orvosi indikációból történő petesejtfagyasztás engedélyezése, amely a termékenység megőrzésének egy új lehetősége
– jelezték, hozzátéve, hogy az innovációk és a tudatos fejlesztések révén Magyarország egyre modernebb, eredményesebb és hozzáférhetőbb meddőségi ellátórendszert épít, ami reményt nyújt a gyermekvállalást tervező pároknak.
