Súlyosabb büntetésre számíthat, aki több tíz millió forintért kereskedik bennfentes információ alapján

Valóban bennfentes kereskedést követhetett el Magyar Péter egy korábbi részvényügyletével. Az esetet a jegybank mint piacfelügyelet vizsgálja, Magyar korábbi barátnőjét, Vogel Evelint már meg is hallgatták – ez derült ki eddig a különféle mai sajtóhírekből. Az értesülések kapcsán szakértő segítségével egyrészt általánosságban körbejártuk, hogy a büntetőjog szempontjából mi a bennfentes kereskedelem, másrészt érintettük Magyar Péter újabb ügyének esetleges politikai megítélését is.

A Magyar Nemzeti Bank egy 2023-as részvényügylet miatt több személlyel, így Magyar Péterrel kapcsolatban is bennfentes kereskedelem miatt folytat vizsgálatot – írta csütörtök reggel az Index. A lap szerint az ügyben erre a hétre Magyar Péter volt barátnőjét, Vogel Evelint is beidézték tanúként. Úgy tudjuk, a meghallgatás már megtörtént.

Az ügy előzménye az volt, hogy Vogel egy közelmúltban nyilvánosságra került hangfelvételen Magyar Péter tőzsdei üzleteléséről beszélt. Megemlítette: a Tisza Párt elnökének kilencvenmillió forintnyi részvénye volt és Magyar „olyan belsős információkat kap, amit amúgy nem kéne az embernek megkapnia”.

Szerdai összefoglalónkban részletesen bemutattuk, hogy a magyar piacfelügyelet elmúlt években feltárt ügyei alapján melyek a bennfentes kereskedelem legfontosabb pénzügyi-gazdasági jellemzői. Mostani cikkünkben – szakértő segítségével – az általános büntetőjogi szempontokat és Magyar Péter újabb ügyének lehetséges politikai következményeit járjuk körbe.

Három, súlyosabb esetben öt év

A jogi részletek kapcsán kérdésünkre ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász elsőként azt emelte ki, hogy a bennfentes kereskedelmet az uniós jog is tiltja. A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója rámutatott: a piaci visszaélésekről szóló irányelv minden tagállam számára kötelezővé teszi, hogy fellépjen a bennfentes kereskedelemmel szemben és legalább a súlyosabb esetekben bűncselekménynek minősítse az ilyen visszaélést.

Az elvárásnak a magyar büntető törvénykönyv eleget is tesz. Aki ugyanis bennfentes, vagyis belsős információ felhasználásával saját vagy más nevében ajánlatot tesz, ügyletet köt, ügyletkötésre megbízást ad, vagy ezeket visszavonja, módosítja, bűncselekményt követ el. Lényegében ugyanez a helyzet, ha valaki a bennfentes információt üzletelés céljával másnak átadja. A törvény alapesetben három évig terjedő szabadságvesztést helyez kilátásba, súlyosabb esetben öt év a maximum – például akkor, ha az érintett ügyletek értéke nagy, vagyis meghaladja az ötvenmillió forintot.

Ez a bennfentes információ

Az alkotmányjogász kiemelte, a bennfentes kereskedelem tilalma azt a célt szolgálja, hogy a tőkepiac tisztességtelen befolyástól mentesen, zavartalanul működjön, a piacon esélyegyenlőség legyen, a befektetők egyenlő információk mellett tevékenykedhessenek. – A törvény a tisztességes piaci magatartást védi – jegyezte meg az alkotmányjogász, aki a bírói gyakorlatból is kiemelt néhány mozzanatot. Például azt, hogy a bűncselekményt bárki elkövetheti, aki bennfentes információ birtokában van, és azt felhasználja. A bennfentes információnak számít egyébként – kissé leegyszerűsítve – minden olyan, egy vagy több céggel, részvénnyel kapcsolatos pontos ismeret, amelyet nem hoztak nyilvánosságra, és amely kikerülése esetén valószínűleg jelentős hatást gyakorolna a tőzsdei árra.

Nem ez az első alkalom

A jogi helyzet tisztázása után az alkotmányjogász rátért a lehetséges politikai momentumokra. – Amennyiben Magyar Péterrel kapcsolatban felmerül a bennfentes kereskedelem bűncselekményének gyanúja, az nem csupán hazai, de súlyos uniós normasértést is eredményezhet – kezdte ifj. Lomnici Zoltán. Hozzátette: a Tisza elnöke és a párt körül sorozatosan merülnek fel a vagyon elleni, vagy éppen a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények, illetve azok gyanúja. – Az is köztudott – folytatta a szakértő –, hogy jelenleg is zajlik az eljárás Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztése kapcsán, melyet a lopás miatt folyamatban lévő hazai nyomozás eredményeként kezdeményeztek az Európai Parlamentnél. De azok miatt a túlárazott szerződések miatt is indult eljárás, amelyet akkor kötöttek a Diákhitel Központnál, amikor a céget Magyar Péter vezette.

– Ezek, valamint a Tisza Párt elnökéről kiszivárgott és több további bűncselekmény gyanúját felvető hangfelvételek alapján a helyzet korántsem megnyugtató. Mindenképpen mérlegelendő, vajon érdemes-e közhatalmat, adott esetben kormányzati hatalmat bízni egy olyan politikusra, aki a gyanú szerint visszatérően átlép a büntetőjogi tilalmakon, a jogszerűség, a szakmai és etika követelmények határán – fogalmazott ifj. Lomnici Zoltán. Hozzátette: ez független attól, hogy a Tisza Párt elnöke, egy feltételezett piszkos politikai alku nyomán, élvezheti-e a mentelmi jog nyújtotta elvtelen törvények felettiséget, vagy sem.