Az elmúlt néhány évben több ügyben is sok tízmilliós bírságot szabott ki bennfentes kereskedés miatt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) piacfelügyelete. A jegybank éppen egy hónapja számolt be a legutóbbi ilyen ügyről. Ebben egy magánszemély bennfentes információt szerzett meg, majd ennek birtokában adott tőzsdei megbízásokat, ami tiltott bennfentes kereskedelemnek minősült. De nem csak maga használta fel az információt, másnak is átadta azt. Az MNB az ügyhöz általános megjegyzéseket is fűzött. Ezek közül kiemelhető: a bennfentes kereskedelem megvalósítása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az elkövető a maga vagy más javára, illetve saját vagy más pénzét felhasználva köt tőkepiaci ügyleteket.
Nem kell mindenről mindent tudni
Tavaly nyáron jelentek meg egy másik ügy részletei, amelyek kapcsán a jegybank – általánosságban – több fontos pontra is rámutatott. Például arra, hogy bennfentes információnak számít minden olyan céggel vagy részvénnyel kapcsolatos pontos információ, amelyet nem hoztak nyilvánosságra, és amely kikerülése esetén valószínűleg jelentős hatást gyakorolna a pénzügyi eszköz árára. Nem fontos ugyanakkor, hogy az illető valamennyi részletet aprólékosan ismeri-e. A bennfentes kereskedelem akkor is megvalósul, ha az adott személy a bennfentes információ nem minden részletével van tisztában, azt csak nagy vonalakban ismeri, tehát egy-egy olyan főbb, árfolyamot befolyásolni képes momentumról tud, amely a nyilvánosság számára nem elérhető.