Királyi randevú az égbolton! Február 12-én, szerdán este és 13-án, csütörtök hajnalban látványos jelenségben lehet része az égboltot kémlelőknek: égi kísérőnk, a Hold és az Oroszlán csillagkép legfényesebb csillaga, a Regulus tündököl majd egymás mellett – számolt be a Svábhegyi Csillagvizsgáló a közösségi oldalán. Mint írták,
a Hold észlelése az egyik leghálásabb lehetőség a csillagászat kedvelőinek. Könnyen megfigyelhető és már szabad szemmel is látványos részleteket lehet látni a bolygó felszínén, például a sötét bazalttengereket vagy a hatalmas becsapódási krátereket.
A becsapódások következtében a Hold felszínén a kőzetek finom, púderszerű anyaggá, holdporrá őrlődtek. Ezt az anyagot nevezik regolitnak, és ez borítja a Hold teljes felszínét négy, vagy akár 15 méter vastagon is.
A Regulus története
A Földtől 79 fényévre található kékesfehéresen ragyogó Regulus az Oroszlán mancsában található. Az Oroszlán csillagkép a 12 állatövi konstelláció egyike. A monda szerint Herkulesnek tizenkét hőstettet kellett végrehajtania, ezek közül az egyik a nemeai oroszlán megölése volt. A sebezhetetlen állat egész Nemeát rettegésben tartotta. Herkules azonban kifigyelte rejtekhelyét, majd egy hatalmas ütéssel leterítette az állatot. Eme hőstett emlékére Zeusz az égboltra helyezte az oroszlánt, ezzel pedig megszületett a csillagkép.
Érdekessége, hogy valójában nem egyetlen csillag, hanem négy csillag alkotta rendszer.
A négyesfogat szabad szemmel nem bontható tagjaira, közülük három viszont már megfigyelhető távcsövekkel. A legfényesebb tag a Regulus Aa, egy fősorozat feletti, szubóriás, kék csillag, amelynek kísérője, a Regulus Ab egy spektroszkópiai úton kimutatható fehér törpe. A Regulus B és C párosát pedig két alacsonyabb felszíni hőmérsékletű, azaz vörösebb törpecsillag alkotja. A Regulusszal való kapcsolatára azonos térbeli mozgásukból következtettek.
A Regulust közelíti majd meg a Hold, február 12-én este 20:00-kor még csak 3 °-ra a Hold alatt a keleti égbolton, majd másnap hajnalban 3:30-kor már mindössze 1°-ra lesznek egymástól a délnyugati égbolton. Az együttállás megfigyelését nehezíti majd, hogy ezüstös égi kísérőnk éppen fél nappal telehold után lesz, ezért teljes pompájában ragyog majd, mellette nehéz észrevenni még a legfényesebb csillagokat is.
