Nincs könnyű és kemény drog, csak olyan kábítószer van, amivel szemben zéró tolerancia kell, mert az nem megy, hogy megtanuljunk együtt élni a drogokkal. Csak a kábítószerezés megszüntetése lehet cél, a visszaszorítása nem elég – mondta Horváth László, a kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztos a Drogpolitikai csúcskonferencia – terítéken a drogok elleni fellépés elnevezésű rendezvényen, melyet a Drogkutató Intézet (DKI) szervezett az MCC – Scrutonban. Mint a kormánybiztos elmondta, maga is nehéz sorsú vidékről származik Észak-Magyarországról, ahová betört a mindent elpusztító démon, vagyis a drog. Ezzel szemben
társadalmi elvárás a határozott fellépés, viszont a közbeszéd már megosztott a kérdésben, mivel üzleti, gazdasági és politikai érdekcsoportok, illetve a befolyásuk alatt lévő médiumok próbálják az álláspontjukat a közvéleményre erőltetni, ezért nehéznek tűnik a probléma megoldása és kezelése.
– A kábítószer semmit sem épít és mindent lerombol, ronccsá tesz embereket, roncs életet kínál, és azt is csak egy rövid ideig, mert a vége a teljes pusztulás. A legjobb az a rehabilitáció, amit nem is kell elvégezni. Válságos a helyzet hazánkban és a fejlett világban is, ezért ködösítés nélkül, őszintén ki kell mondani, hogy mi a helyzet, és azt is meg kell beszélni, hogy hogyan jutottunk ide – állította.
Óriási pusztítás, megakasztott felzárkóztatás
Horváth László szerint a társadalom jogos önvédelmét meg kell szervezni, amelyhez társadalmi összefogásra van szükség. A drog óriási pusztítást végez azokban a társadalmi csoportokban, amelyek az elmúlt évtizedekben lehetőséget kaptak a felzárkózásra, sok erőforráshoz jutva. Az eltartotti létből önálló lábra állni tudó, értékteremtő munkát végző emberekként válhattak a társadalom hasznos tagjaivá, a drog köztük végez óriási pusztítást, mert az ő lehetőségeiket veszi el. Ezzel saját maguk alól rúgják ki a széket, így az eddigi erőfeszítéseik hiábavalóvá válnak – mutatott rá.
A kormánybiztos hangsúlyozta: sokan megmozdultak és próbálják segíteni a munkáját, hasznos információkkal szolgálva. Abban társadalmi egyetértés van, hogy a drogkereskedelem felszámolása az első lépés. A drogok fizikai jelenlétének a drasztikus korlátozását akarják elérni, mert a kevesebb kábítószer kevesebb fogyasztást eredményez, ami már megelőzésnek is tekinthető.
Nemcsak a droghasználó ember az áldozat, hanem a vele élő emberek is, vagyis ezzel a használó egyben elkövetővé válhat.
Felidézte a múlt héten történit fonói esetet, amelyben egy egy kábítószerhasználó gyilkolt egy addig problémamentes faluban. Ha az elkövető nem fogyaszt drogot, lehet, hogy ez nem történik meg. Ki kell mondani, hogy a droggal együtt a vagyon- és életellenes bűncselekmények száma is növekszik – szögezte le.
A divatos drog a legveszélyesebb
Haller József, a DKI igazgatója kijelentette:
az a drog a legveszélyesebb, amelyik divatos, és most különösen veszélyesek a félszintetikus kannabinoidok, vagyis a THC és a HHC, jelenleg ezek vannak a kábítószerpiac csúcsán.
Ezek megjelenését egy ügyesen szervezett közösségimédia-kampány előzte meg, amikor chatszobákban arról beszéltek, hogy a HHC jobb anyag, mint a THC, ráadásul a használata törvényes, de ez nem igaz, mert az EU-tagállamok közül 18-ban már betiltották. Ezt a vegyületcsaládot sikerült egészségtermékként eladni, sokan gyógyító anyagként hivatkoznak rá, pedig ezt a tudományos szakirodalom cáfolja, ezzel azonban az átlagos fogyasztók nem találkoznak. Elérhető módon kell feltárni a drogfogyasztók előtt, hogy a HHC-től nem tudnak meggyógyulni, hanem még betegebbek lesznek – szögezte le.
Hozzáfűzte, sok tennivaló van a drogok visszaszorításáért, ezért fontos megérteni, hogy mi történik a piacon, kik és mit híresztelnek a szerekről, azokat hogyan terjesztik, kik fogyasztják és miért, illetve hogy mit tehet a média. Olyan jelenségről van szó, amelyet hézagosan ismerünk, és ahhoz, hogy felvegyük a harcot, többet kell megtudnunk a szocializációjáról – jelezte.
Tiltani kell a népszerűsítést is
Téglásy Kristóf, a DKI stratégiai igazgatója egyértelműsítette: nem igaz az a liberális megközelítés, hogy „az én testem, az én életem”, mert a droghasználó a családját, a munkahelyi vagy az iskolai környezetét és a barátait is tönkreteheti. A folyamat víziója nem lehet más, mint a teljes szermentesség elérése, ami valószínűleg lehetetlen, de akkor is ezt a célt kell kitűzni. Ezenkívül lényeges a prevenció, el kell mondani a fiataloknak, hogy mi lesz a következménye az egyes szerek használatának, mert ez alapján tud nemet mondani, amikor megkínálják.
Nemcsak a kereskedelem és a terjesztés ellen kell harcolni, hanem a népszerűsítést is tiltani kell, ne legyenek kábítószerre utaló jelek köztéri plakátokon. Ne lehessen kendert vagy más kábítószeres jelképeket ábrázoló szatyrokat kapni egy fesztiválon, ahogyan horogkeresztes tárgyakat sem lehet, és ne legyen bújtatott reklám sem, ami jópofa életformának mutatja be a kábítószerezést, a gyerekek ezzel ne szembesüljenek
– javasolta a szakember.
Dopeman: Az egészséges családi kapcsolat a megoldás
Pityinger László „Dopeman” egy kerekasztal-beszélgetésen a prevenció fontosságát emelte ki, mivel ő nem a büntető, hanem a preventív államban hisz. A törvényi szabályozás szükséges, de nem oldja meg a problémát. Szerinte a társadalom legalsóbb és legfelsőbb rétegeiben az emberek menekülnek az életükből, amihez legális és illegális drogokra van szükségük. Mára a helyzet abban változott, hogy a szegényebb rétegeknek elérhető lett a dizájnerdrog, amit a régebben a józsefvárosi piacon kapható, egy-két nap alatt tönkremenő, hamis márkajelzésű ruhákhoz hasonlított. Ezek a szerek gyorsan rombolnak és sokat kell belőlük értékesíteni az olcsóságuk miatt a profitmaximalizáláshoz.
A drogprobléma megoldása az egészséges és szeretetteljes gyerek-szülő kapcsolat helyreállítása
– vélekedett.
Úgy folytatta, mindig lesz valaki, akinek semmi nem drága ahhoz, hogy pénzt csináljon, aki át akar hágni minden szabályt, mert győztes akar lenni és más utat nem ismer. A kommunikáció alapú emberi kapcsolatokat kell feleleveníteni, ő is így tett, amikor figyelmeztette a lányát: ha felszív valamit egy buliban, akkor ötven-ötven százalék az esélye annak, hogy jól érzi majd magát vagy meghal. A tiltás és a büntetés nem megoldás, mert a lázadás köntösébe öltözteti a tiltás tárgyát, pozitív jelzőt adva annak, ami megjelenik a sorozatokban, a művészetben, az irodalomban és a zenében. – Nem a gengszterrappereknek kell felnevelni a gyerekeket. Én kicsavartam a rock and rollt minden irányból, amihez képest jól vagyok – fogalmazott.
Gyerekgyilkossággal ér fel kiskorúnak drogot adni
Úgy vélte, olyan társadalomban élünk, ahol a fogyasztást akarjuk maximalizálni, ehhez viszont el kell venni a társadalom érzelmi és szociális alapjait, mivel ezzel érhető el, hogy az emberek megvegyenek mindent, amitől majd jól érzik magukat. Spirituális irányváltás kell a társadalomban, hogy ne veszítsük el az évezredeken át felépített modelleket egy egészségesen fenntartható gazdasági környezetben, mert ezek nélkül a házból az alapot húzzuk ki és a ránk szakad a tető. Hangsúlyozta: a drogok iránti vágyat kell csökkenteni és értelmes életcélokat mutatni az embereknek.
– Aki gyereknek ad drogot, az olyan, mintha gyerekgyilkos lenne, ezért szükség van az erős tüneti kezelésre is. Mélyen bele kell nyúlni az oktatási rendszerbe, és időben, nagyjából tízéves kortól szembesíteni a gyerekeket a drogokkal
– mondta.
Nem tudják, valójában mit fogyasztanak
Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője szerint végre eljött az idő, amikor nyíltabban lehet beszélni a drogkérdésről, amelyben a megelőzést és a testi-lelki egészség megtartását hangsúlyozta, mert ez Magyarország jövőjének a kulcsa. Szerinte éreztetni kell a család megtartó erejét, hogy a gyerek nincs egyedül és mindig van remény. Az új drogokat a mentősök sem ismerik, ezért nem tudják, mivel állnak szemben, az sem tudja megmondani, hogy mi került a felhasználó szervezetébe, akitől a kábítószert vette vagy aki gyártotta.
Minden eddiginél veszélyesebb drogkorszakban élünk, ezért fontos a drogkereskedők elleni fellépés, de a keresletcsökkentést is el kell érni
– jelezte.
Könözsy Zsolt, az Emberhalász Misszió Alapítvány és a Dünamisz Rehabilitációs Alapítvány létrehozója, aki 16 éven át maga is szerfüggő volt, azt tapasztalta, hogy nagyon fiatalok válnak szerfüggővé, és a drogok hatása is felgyorsult, a használók pedig gyorsan leépülneke, mivel a pszichoaktív szerek már fél-egy év alatt rombolnak. – A fiataloknak arra van szükségük, hogy a család meghallgassa őket, a gyerekekkel beszélgetni kell, hogy fontosnak érezzék magukat, mert sokszor nem kapnak elég érzelmi támogatást és figyelmet – magyarázta.
Orális szexszel fizetnek a drogért
Egy másik kerekasztal beszélgetésen Forgács István független cigányügyi szakértő a drog és a cigányság viszonyáról elmondta: a társadalmi leszakadás és a drog kérdése kéz a kézben jár. Az elmúlt 15 évben a cigány telepeket járva azt tapasztalta, hogy
nem a fogyasztói, hanem a kínálati igény jelent meg, ma már a cigányok 35-40 százaléka naponta találkozik a drogokkal.
Szerinte ez Magyarország egyik legnagyobb problémája, olyan társadalmi veszély, aminek a megoldásával a kormány már régóta próbálkozik. – Akit drogkereskedelem miatt elítélnek, azt nem volna szabad egy jó ideig a korábbi közösségébe visszaengedni – javasolta.
Hozzátette, ma hazánkban a 18–65 éves cigányok legalább 40-45 százaléka súlyos mentális problémákkal küzd, a családon belüli erőszak és a kábítószerezés a cigány közösségekben kiugróan magas.
Durva példaként említette, hogy Karcagon a drogért a 13 éves cigány gyerekek orális szexuális aktussal fizetnek.
– Ki kell menni a nyírbátori cigánytelepre, és elmondani a 16 éves gyereknek, hogy takarodjon vissza az iskolába, mert később meg fogja bánni, ha nem szerzi meg a szakmát. Ez a nehéz feladat – mutatott rá a szakértő.
Hal Melinda klinikai pszichológus szerint az egészségügy nem tudja megadni a megfelelő ellátást a drogosoknak, vagy megvédeni az egészségügyi dolgozókat. Ahol megjelenik egy függőség, ott meg fog jelenni egy másik is, és mivel a magyarok világszinten dobogósak az alkoholizmusban, ezért a drog erősebb terjedése várható. Ő is megerősítette, hogy a prostitúció jelen van a droghasználó közösségben, a gyerekek óriási mértékben válnak áldozatokká, ami az emberkereskedelmet is érinti. Az jó hír, hogy a felnőttek között visszaszorulóban van az öngyilkosság, de a 25 év alattiaknál az önsértések száma egyre növekszik.
Komplex programok bevetésére van szükség a probléma megoldásához, a kábítószer elleni fellépés csak radikális eszközökkel érhető el
– mutatott rá.
