A Fővárosi Önkormányzat tétovázásának köszönhetően két probléma is van a római-parti gát építésével. Jelenleg ugyanis mind a nyomvonal, mind pedig a határidő kérdése komoly fejtörést okoz a fővárosnak.
A helyi lakosság nyilván azt szeretné, hogy minden lakos védve legyen. Eredetileg két nyomvonal jöhetett szóba. Az első a Nánási út, Királyok útja vonala. Az itt létesülő gáttal 70 hektárnyi lakott terület kimarad a védekezésből. Erről született döntés a fővárosnál még 2023-ban. A másik nyomvonal a telkek végén húzódott volna, a sétány fölött. Ez lett volna a logikusabb, mert az itt épített gát megvédene minden lakóingatlant.
– emelte ki lapunk kérdésére válaszolva Lehoczki Ádám, a Fővárosi Közgyűlés kormánypárti képviselője.
A képviselő kiemelte, jelenleg a vita tárgyát az képezi, hogy a főpolgármester és az őt támogató politikai közösségek nem akarják, hogy egy darab fát is ki kelljen vágni, ugyanakkor véleménye szerint a Nánási úton is szükség lehet fakivágásra, amennyiben végül oda építené a főváros a védművet.
A gát a Kehop plusz pályázat részeként valósulna meg. A Nánási úti nyomvonalról még 2023-ban döntött a főváros. Utána elindultak a folyamatok, és 2024 augusztusában, tehát tavaly augusztusban észlelték, hogy a határidőt nem fogják tudni tartani, ezért kértek határidő-hosszabbítást. Az Energiaügyi Minisztérium meg is adta ezt a hosszabbítást, ez a határidő fog most lejárni. Azonban a főváros ezt se tudta tartani, ezért most kértek megint határidő-hosszabbítást, amit már nem kaptak meg az Energiaügyi Minisztériumtól, azért, mert ezzel veszélybe kerülhet a projekt befejezésének 2029-es végső határideje, ami pedig forrásvesztéssel járhat
– jelentette ki a politikus. A képviselő kiemelte, a múlt hét szerdai Fővárosi Közgyűlésen feltette a főpolgármesternek a kérdést, hogy 2024 augusztusa és 2025 februárja között miért nem sikerült kiírni a közbeszerzési eljárást.
A főváros nem írta ki időben a közbeszerzési eljárást, emiatt csak április 8-án zárul a közbeszerzés. Ezt követően csak a több hónapos bírálati szakasz után tudják majd megkötni a vállalkozási szerződést, és csak ezzel a teljes dokumentációval, szerződéssel lehetne benyújtani ezt a pályázatot. A főváros ezért most azzal próbálkozik, hogy benyújtják a pályázatot hiányosan, erről született a döntés, majd az irányító hatóság hiánypótlásra szólítja fel őket, és akkor beadják az időközben megkötött szerződést
– jegyezte meg Lehoczki Ádám. Hozzátette, véleménye szerint így sem fogják tudni tartani a határidőt.
Amint arról már lapunk is beszámolt, Tarlós István főpolgármestersége alatt a Duna-parton létesült volna mobil gát, ami ellen a környezetvédők élesen tiltakoztak. Arra is hivatkoztak, hogy a hullámtérben élőknek csak az életét, nem pedig a vagyonát kell megvédeni. Az is elhangzott, hogy aki ott él, az annak az információnak a birtokában vásárolta meg az ingatlanját, hogy az a hullámtérben van. Ezt az ott élők hamis felvetésnek tartják, mivel a Római-part eredetileg lakóövezet volt, az ingatlanok engedéllyel épültek.
A hetven hektár nagyságú Duna-parti terület száz évvel ezelőtt nagytelkes, villaméretű házak felépítésével népesült be. Rákosi Mátyás kommunista rendszerének államosítása után az eredetileg lakóövezeti besorolású területen álló épületeket üdülőkként kezdték használni, s a területet akkor minősítették át üdülőövezetté.
A Fővárosi Közgyűlésen Czepek Gábor energiaügyi államtitkár a videójában emlékeztette Karácsonyékat arra, hogy az árvízvédelmi gát megépítésére szánt pályázati határidő március 31-én lejár. Ráadásul már kapott a főváros hosszabbítási lehetőséget korábban. A kormány előzetesen harmincmilliárd forintot különített el a projekt támogatására.
