„Harcos és hajlíthatatlan szabadságbeszédet mondott Orbán Viktor”

177 évvel az márciusi ifjak követelései után újradefiniálásra szorul hazánk önrendelkezésének kérdése – mondta lapunknak ifj. Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász Orbán Viktor március 15-i beszédét elemezve közölte: a szabadságüzenet az egész magyar nemzet számára fontos részleteket tartalmaz.

Orbán Viktor Március 15-i beszéde Fotó: Kurucz Árpád

– A miniszterelnök harcos és hajlíthatatlan szabadságüzenete az egész magyar nemzet számára azt az üzenetet hordozta, hogy a márciusi ifjak dicsőséges, szilárd kiállása, önfeláldozása a nemzeti szabadságért, kötelezi az igaz magyarokat itthon és a külhonban is, határtalanul és időtlenül – értékelte lapunknak Orbán Viktor ünnepi beszédét ifj. Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász szerint 1848 kötelezi az utódokat a feltétlen hazaszeretetre, a haza mindent megelőző ügyére, szeretett hazánk megóvására és megtartására. Úgy véli, hogy 177 évvel az márciusi ifjak követelései után újradefiniálásra szorul hazánk önrendelkezésének kérdése. 

Egy a külső politikai és lobbicsoportok szorításában vergődő birodalom, látva a magyar miniszterelnök által vezetett patrióták erősödését egy végső rohamot indít, a tagállamok önrendelkezési jogát letörni szándékozó törekvései megszüntetnék a vétójogot, ami az uniós alapszerződésekben garantált nemzeti identitás védelmének utolsó garanciája

– szögezte le a szakértő.

Hiába bújtatok új európai gúnyába, újra és újra le fogunk győzni benneteket

– üzent Orbán Viktor Brüsszel csatlósainak. 

A szakértő szerint a DK-s, tiszás megalkuvók ugyanúgy, mint kommunista vagy labancbarát elődeiknek, az igaz magyar nemzet erejével kell szembenézniük, de a sorsuk már most meg van írva, árulásuk bukásra van ítélve. Ezért időszerű az a 12 pont, amelyet a „Mit kíván a magyar nemzet Brüsszeltől. Legyen béke, szabadság és egyetértés” címmel, az 1848-as hirdetményt megidézve tett közzé Orbán Viktor március 15-e reggelén.

A nemzetek Európájának kívánalma, a tagállamok törvény előtti egyenlősége, a törvénytelenül elvont tagállami hatáskörök visszaadása, a nemzeti szuverenitás, az erős vétó a nemzeti kormányoknak, a Soros-ágensek kizárása a bizottságból, a korrupt lobbisták eltávolítása a parlamentből minden elemében összeegyeztethető a lisszaboni szerződéssel

– fogalmazott ifj. Lomnici.

Szerinte az a követelés, hogy unokáink jövőjét ne zálogosítsák el, az unió adósságát pedig számolják fel, különös értelmet nyer egy gazdasági értelmében gyengélkedő EU fényében, ahol a nagyobb tagállamok többsége vagy a magas államadósság, vagy a hitelek lehívásának ellehetetlenülése okán a technikai csőd felé közelednek. 

Az, hogy a nemzeti őrseregünket ne akadályozzák határaink védelmében és a migránsokat ne hozzák be, az illegálisan érkezetteket pedig vigyék el tőlünk, az alaptörvényben is szerepelnek, az alkotmányos mag részét képezik

– hívta fel a figyelmet az alkotmányjogász.

Hozzátette: az ellenzék részéről a 2022-es választások guruló dollárokkal történő korrumpálása megerősíti azt a követelést, hogy a korrupt dollárok és eurók ne érkezhessenek a tagállamokba. 

A szakértő kitért arra is, hogy az alkotmányunk legújabb módosítása is támogatja azt a pontot, hogy gyerekeink természetellenes átnevelését tiltsák be. Európa keresztény örökségének védelme szorosan kapcsolódik az az európai béke kérdésével, és azzal is, hogy egyre inkább kisebbségbe szoruló háborúpárti, hedonista pogány vezetés tartja markában a brüsszeli intézményeket. 

A kormányfő a beszédében Deák Ferencet idézve arról is beszélt, hogy a hazát kockáztatni semmiért nem szabad.

Az unió bővítésének kérdése fontos feltétel, de Ukrajna integrációja helyett, amely súlyos károkat okozna hazánknak, de az egész Európai Uniónak is azokat az államokat kellene felvennie az Európai Unióba – elsősorban a Balkánt illetően –, amelyeknek már régebb óta a közösség részévé kellett volna válniuk

– tért ki az elemző a miniszterelnök beszédében is hangsúlyos szerepet kapó ukrán EU-tagság ügyére.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök a március 15-i beszéde közben (Fotó: Polyák Attila)