Kormánybiztos: Össze kell fognunk, hogy megtisztítsuk hazánkat a kábítószerektől

Nincs olyan, hogy jó vagy rossz kábítószer, csakis a kábítószer van – mondta lapunknak Horváth László. A kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztos arról is beszélt, hogy számos kihívással kell megküzdenie a hatóságoknak a drogkereskedők elleni harc során. A politikus kiemelte, kíméletlenül le fognak csapni mindenkire, aki drogokat terjeszt, fogyaszt vagy előállít. Horváth László beszélt arról is, hogy szükséges lehet a rehabilitáció reformja is.

Fotó: Csudai Sándor

– Hogyan fogják megelőzni, hogy Magyarországon kívülről beáramoljanak a kábítószerek az országba?

–  A dizájnerdrogok esetében számos olyan drogtermék van, amit az országhatáron kívülről szereznek be, de vannak olyan nagyon veszélyes szerek is ma már, amit helyben, tehát Magyarországon belül állítanak elő. Az ügynek pedig nyilván van egy nemzetbiztonsági vonatkozása is. Azaz, nem csak az importot kell leállítani és felszámolni, hanem azokat az internetes oldalakat is, amelyek drogkereskedésre jöttek létre. Külön problémát jelent az is, hogy számos hatóanyagot külföldről lehet megrendelni, és ezeket a csomagküldő szolgálatok gyakorlatilag házhoz is szállítják. Tehát a csomagküldő szolgálatokkal is le kell ülni, és megbeszélni, hogyan szabályozzuk ezt a kérdést, mert ez a helyzet tarthatatlan ma már.

– Melyek az ön által korábban említett, a kábítószerek relációjában súlyosan fertőzött területek?

– Súlyosan fertőzött terület az ország északi és keleti része, vármegyék szerint Nógrád, Heves, Borsod, Szabolcs-Szatmár, a Hajdúság, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Baranya és Pest megyének a keleti és déli része. Külön centrumot képez ebből a szempontból is Budapest, ahol egyébként keverednek az úgynevezett klasszikus kábítószerek a dizájnerdrogokkal.

– A kábítószer-kereskedők vonatkozásában egyértelmű a szigorú büntetőpolitika. Viszont a felhasználókkal kapcsolatban a kormány a szigorúbb büntetésben vagy a megelőzésben látja a megoldást?

– Mind a kettőnek kiemelt szerepe van, és a két eszköz hat is egymásra, ugyanis a megelőzésben szerepe van a visszatartásnak. Nem engedhetjük meg, hogy bárki is népszerűsítse a kábítószereket. Ezért az alaptörvény-módosításban kimondjuk, hogy Magyarországon tilos kábítószert előállítani, terjeszteni, használni és népszerűsíteni. Fontos a felvilágosítás, a felvilágosításban viszont nem a kábítószerről, nem mint egy izgalmas, érdekes dologról kell beszélni, hanem egy olyan dologról, ami életveszélyes, ami mérgező, ami szétroncsolja az embert és a családját, környezetét. Fontos szerepe van a felvilágosításnak, és dolgozunk is ezen a területen, és lesznek javaslataink is a megelőzést illetően, de azt hiszem, hogy itt is új alapokra kell helyezni a működést az eddigiekhez képest. Sőt, a drogrehabilitáció reformja, fejlesztése is szükséges lehet majd. Sokakkal kell majd egy asztalhoz ülni, hiszen rengeteg olyan terület van, amelyeknek a szereplői nap mint nap kábítószerekkel találkoznak. Legyen szó az egészségügyről, a családsegítésről, a védőnői szolgálatról, a háziorvosi praxisokról vagy a pedagógiáról. Sok gyermeket azért kell kiemelni a családjából, mert a kábítószer-fogyasztás következtében veszélyes helyzetek állnak elő. A drogfogyasztás mindezeken túl komoly szerepet játszik a családon belüli erőszak súlyosbodásában is, és sok esetben a vagyon elleni bűncselekmények első számú indítéka.

– Milyen hatékony módszerekkel lehetne megakadályozni, hogy a kábítószerek fizikailag is jelen legyenek az oktatási intézményekben?

– A kábítószer sajnos valóban ott van az iskolákban is, hiszen a terjesztők gátlástalansága és kegyetlensége a tizenéves gyerekeket sem kíméli. Nagyon rafinált eszközökkel próbálják meg a fiatalokat is rászoktatni és függővé tenni, akiket sok esetben a prevenció sem tud megvédeni. Elsősorban az ő érdekükben kellene majd azt elérni, hogy a kábítószer fizikai megjelenését meg lehessen akadályozni. A drog komoly gazdasági károkat is okoz, számos fiatal hagyja félbe a tanulmányait emiatt, holott a munkaerőpiac továbbra is várja a szakképzett fiatal pályakezdőket, sőt a kormány számos intézkedéssel próbálja a fiatal munkavállalókat segíteni. Ezek az intézkedések azonban csak akkor lesznek sikeresek, ha közben a drog nem veszi el ezeknek a fiataloknak sem a jelenét, sem a jövőjét. Mindebből adódik, hogy az oktatási intézmények is érintettek, és együttműködés kell széles körben velük is.

– Hogyan lehet hatékonyan kezelni azokat a helyzeteket, amikor a kábítószer-függőség és a bűnelkövetés összefonódik?

– Nem lehet kérdés, hogy a kábítószer-kereskedelmet fel kell számolni, emellett pedig meg kell szerveznünk az önvédelmet települési szinten is, mert nagyon sok terjesztő fogyasztó is egyben. Tehát egyszerre függő és terjeszti is a kábítószert. Van, akit úgy fizetnek ki a kábítószer terjesztéséért, hogy megkapja a napi adagját. Azon is el kell gondolkozni, hogy őket nem tekintjük-e kábítószer-kereskedőnek, mert egyébként részt vesznek a kereskedelemben. De az tarthatatlan, hogy valaki mondjuk kábítószer hatása alatt fogja magát, és azért, hogy kábítószerhez jusson, nekiáll lopni, betörni, rabolni, és visz mindent, ami mozdítható. Az ilyen cselekményekkel szemben szigorúbban kell fellépni. Tehát javasolni fogjuk azt is, hogy aki kábítószerhez jutásért követ el bűncselekményt, vagy kábítószer hatása alatt követ el bűncselekményt, akkor az minősített eset legyen.

– Hogyan látja Magyarország droghelyzetét európai összehasonlításban?

– Magyarországon nem súlyosabb a helyzet, mint Nyugat-Európában, ahol ebben a kérdésben is arra törekednek sajnos még mindig, hogy ne beszéljenek a problémákról. Úgy gondolják, hogy ha nem beszélnek róla, akkor nincs. Nyugat-Európában évekig nem volt szabad beszélni a migrációról. Nem volt szabad beszélni a no-go zónákról. Nem volt szabad beszélni arról a bűnözési hullámról, ami a migrációval együtt megjelent. És ugyanígy nem volt szabad beszélni a kábítószerhelyzetről és annak az összefüggéseiről sem, sőt a mainstream politika és média azon munkálkodott, hogy legyen egyfajta liberalizáció a kábítószerek piacán. Ez egy életveszélyes irány, de Magyarország biztosan másik utat választ. Nem akarunk eljutni oda, ahova a nyugat-európai országok eljutottak, illetve úton vannak, azaz hogy ez a társadalmat lebontó, szétroncsoló jelenség elhatalmasodjon. Hihetetlen, hogy Svédországban, Belgiumban vagy Franciaországban évek óta a migrációs hátterű bűnbandák drogháborúitól rettegnek az emberek. Nálunk azért lesz az alaptörvény kapcsán is módosítás, mert egyáltalán nem túlzás azt kimondani és felvállalni, hogy ez valóban egy sorskérdés, egy nemzetvédelmi ügy. Magyarország ebből a szempontból nem a nyugat-európai irányt követi, hanem világossá teszi, hogy itt nem lehet kábítószert előállítani, nem lehet kábítószert terjeszteni, használni és népszerűsíteni sem.

– Mit értenek népszerűsítés alatt? Például Snoop Dogg az önök értelmezése szerint már népszerűsíti a videóiban a kábítószer-használatot?

– Igen. Mindenki népszerűsít, aki pozitív gondolatokat fogalmaz meg a kábítószerekről. Akár az a személy is, aki arról beszél, hogy milyen nehéz, szinte reménytelen ügy a kábítószerről leszokni. Szintén népszerűsít, aki a kábítószerek pozitív hatásairól értekezik, vagyis olyanokat állít, hogy a különböző szerek földobják az embert, hogy erősnek érzi magát tőle, nincsen veszélyérzete, tele van energiával, vagy hogy a kábítószer a menekülőút a szociális nehézségek elől. Az ilyen pozitív vagy semleges beszéd helyett azt kell százszor is kimondani, hogy ez egy méreg és megöl. Mindenkit. Ki kell mondani, hogy ha valaki hozzányúl és rászokik, akkor nagyon lesz nehéz visszafordulni.