Az Európai Bizottság a Zöld Megállapodás keretében arra tett javaslatot még 2023-ban, hogy jelentősen könnyítsék az új típusú génmódosítási eljárásokkal előállított növények engedélyezésére vonatkozó eljárásokat. Az új típusú géntechnológiákra jelenleg ugyanazok a szigorú, az elővigyázatosság elvén alapuló szabályok vonatkoznak, mint a többi génmódosításra. Fontos, hogy ezek a szabályok lehetőséget adnak arra, hogy egy tagállam megtilthassa a területén a génmódosított növények termesztését. Magyarországnak így ma még lehetősége van arra, hogy az uniós joggal összhangban fenntartsa a magyar mezőgazdaság alaptörvényben rögzített GMO-mentességét.
Az új típusú géntechnológiáról szóló viták jelenleg is zajlanak és még nem zárultak le az Európai Unióban. Ez azonban láthatóan nem zavarja az Európai Parlament néppárti-liberális nagykoalícióját, amely minden alkalmat megragad, hogy ráerőltesse Európára a GMO-kat.
Nem volt ez másként a 2027 utáni uniós költségvetésről és vízgazdálkodásról szóló jelentések esetében sem. Mindkét jelentéshez olyan módosító javaslatokat nyújtottak be és szavaztak meg, amelyek az új típusú géntechnológiát segítik. Úgy tűnik, a néppárt és a liberálisok ezt az ügyet már eldöntötték, rákényszerítenék az új típusú GMO-t az EU-ra és Magyarországra.
Mindez viszont teljesen ellentétes a magyar gazdálkodók véleményével.
A Századvég 2024 novemberében ötszáz magyar gazdát kérdezett meg kutatásában Brüsszel legújabb agrárpolitikai tervei kapcsán. Emlékeztettek rá, hogy az Európai Unióban 2021 óta napirenden van a génmódosítással kapcsolatos szigorú szabályok enyhítése, 2024 nyarán pedig az Európai Bizottság már zöld utat is adott két, géntechnológiával módosított kukoricafajta élelmiszerként és takarmányként való felhasználására.
A Századvég kutatása alapján ugyanakkor a GMO-szabályozás lazítására irányuló brüsszeli törekvések nem találkoznak a magyar gazdák elvárásaival.
A válaszadók több mint háromnegyede (76 százaléka) kifogásolta, hogy az Európai Bizottság jelentősen enyhítené a génmódosított növények jelenlegi szabályozását, és mindössze 15 százalékuk nem látott ebben kivetnivalót.
A Tisza Párt tehát a magyar gazdák több mint háromnegyedének véleményével szembemenve Brüsszel szempontjai mellett döntött.
