A 2010-es kormányváltás óta a magyar gazdaságban dolgozók száma több mint egymillió fővel emelkedett – mutatott rá a Tényellenőr. Emlékeztetnek: a 2010-es választás előtt Orbán Viktor többször elmondta, hogy a cél egymillió új munkahely teremtése. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2023 végére 1,01 millióval dolgoztak többen, mint 2009-ben, 2024-ben pedig 1,02 millióval voltak többen.
Ezzel párhuzamosan a munkanélküliség is jelentősen csökkent: a Gyurcsány-korszakból örökölt 10,8 százalékról 2025-re 4,3 százalékra esett vissza. Magyarország ezzel jobban teljesít az 5,8 százalékos uniós átlagnál.
A közmunka már nem meghatározó
A baloldali narratíva szerint a foglalkoztatás növekedése kizárólag a közmunkának köszönhető, azonban a számok más képet mutatnak. A közfoglalkoztatottak száma a 2016-os 200 ezres csúcsról 2023-ra 66 ezer főre csökkent, vagyis a munkaerőpiacra visszavezetett emberek többsége már nem közmunkásként dolgozik.
Nem statisztikai trükk, hanem gazdasági siker
A baloldali sajtó gyakran azzal érvel, hogy a külföldön dolgozó magyarok is szerepelnek a statisztikákban, de ez az állítás félrevezető. A foglalkoztatás növekedése mögött valós gazdasági bővülés áll: a multinacionális és hazai vállalatok folyamatosan bővítik kapacitásaikat, és a kormányzati adócsökkentések is hozzájárultak az új munkahelyek létrejöttéhez.
A munkaalapú társadalom működik
A baloldali kormányok idején a munkanélküliség és az inaktivitás volt a jellemző, az Orbán-kormány azonban a segélyezés helyett a munkavállalás ösztönzésére helyezte a hangsúlyt. A számok egyértelműen igazolják, hogy a munkaalapú társadalom célja teljesült, és Magyarország Európa egyik legjobb foglalkoztatási mutatóival rendelkező országa lett.
