Baranyi Krisztina baloldali polgármester, miután megkezdte második ciklusát, saját magára szabta a IX. kerületi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát (SZMSZ). Ezzel kapcsolatban Gyurákovics Andrea, a Fidesz–KDNP frakciójának vezetője az aggályaival a kormányhivatalhoz fordult. Ezáltal Budapest Főváros Kormányhivatala több észrevételt tett a ferencvárosi önkormányzat működésével kapcsolatban.
Az Index cikke szerint az első a Semmelweis Egyetemmel történő megállapodás, amely a Szentágothai János tér átépítését takarja. A kerületben élő érintettek márciusban tiltakozó demonstrációt is tartottak, mivel a sűrűn fásított zöldfelület egy pihenőpark, amelynek háta mögött a Semmelweis Egyetem a 2013-ban megvásárolt épülettömbjében egy újabb egyetemi szárnyat szeretne létesíteni. A probléma ezzel az, hogy az egyetem az építés felvonulási területének épp ezt a parkot nézte ki, ahol ma fás, bokros terület van.
Az Index szerint az önkormányzat már tavaly februárban fakivágási engedélyt tervezett kiadni a parkra. A tiltakozás hatására később a fák átültetéséről kommunikált a kerület. A lap azt írta: Semmelweis Egyetem látványtervein azonban az látszik, hogy a jelenlegi zöldfelületi mutatót úgy kívánják a helyszínen fenntartani, hogy – bár a parkot letérkövezik – a határoló tűzfalra futónövényt futtatnak fel. Ezt a Semmelweis Egyetem egyértelműen cáfolta: a födém a tér alá épített mélygarázs födémje – ezt a terven a világos zöld kazetták jelölik. Itt jelenleg sincsenek nagy fák, mert a födém nem terhelhető a szükséges földréteggel. Mint írták: Fontos kiemelni továbbá, hogy a Thaly Kálmán utcára kihelyezett hét darab dézsás növény nem számít bele a zöldterületi mutatóba. A látványterven is szereplő (körrel jelölt) 14 db előnevelt fát tervezik telepíteni, amelyek az innovatív faátültető német technológiának köszönhetően döntő részben a jelenleg is a téren álló koros fák.
Egy Indexnek nyilatkozó baloldali kerületi képviselő szerint összességében 23 százalékkal több szilárd burkolat fedi majd a teret. A Semmelweis Egyetem reagált, lapunknak azt írták: ezzel szemben a valóság az, hogy szó nincs a tér teljes lekövezéséről, a zöldfelület tervezett aránya pontosan megegyezik a jelenlegivel, 34 százaléknyi és jelentősen meghaladja a helyi szabályozás szerinti elvárt mértéket.
A baloldali képviselő a különös eljárásrendre utalva úgy fogalmazott:
„ezzel a trükkel próbálják meg a nyilvánosságot korlátozni”, és elkerülni a civilek újabb tiltakozását,
azaz megsértik a sokat emlegetett „Semmit rólunk nélkülünk” elvét.
Baranyi Krisztina polgármester másik, különös eljárásrend szerint tárgyalandó előterjesztése a fővárosi kormányhivatal törvényességi felhívására adandó válasz. Előzetesen ennek részleteiről sem tudhattak meg sokat a képviselők. A kormányhivatal közölte:
március 17-én adtak ki törvényességi észrevételt, melyben leírták, hogy Ferencváros önkormányzata szervezeti és működési szabályzatáról (SZMSZ) szóló rendeletével számos gondjuk akadt.
Ezek között említik a képviselő-testület rendes ülései számának meghatározását, de probléma volt az interpellációval, a megismételt szavazás helyi szabályozásával, a nem képviselő bizottsági tag vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével és a vagyonnyilatkozat nyilvántartására jogosult bizottság hiányával is.
A Magyar Nemzet korábban arról írt, hogy Baranyi Krisztina diktatúrát épít Ferencvárosban, miután októberben megalakult az új képviselő-testület. Ehhez az új aljegyző – aki jelenleg jegyzői munkakört lát el, és akinek a törvényességet kellene biztosítania – készséggel áll Baranyi rendelkezésére. A jegyzői jogkört ellátó aljegyző az utóbbi hónapokban több súlyos hibát is elkövetett. Legutóbb törvényesnek találta, hogy a ferencvárosi szakrendelő élére úgy léphessen az ex-SZDSZ-es Ungár Klára, hogy az igazgatói pályázaton nem őt hirdették ki győztesnek.
A nyertes pályázó visszalépett, ezért új pályázatot kellett volna kiírni, de nem tették.
Ráadásul Baranyi Krisztina kipöckölte a szakrendelő tapasztalt igazgatóját, akit már a korábbi ciklusban is próbált politikai okokból eltávolítani. Szintén az aljegyző nevéhez kötődik az az aláírás-hamisítási ügy is, amikor a bizottsági elnök helyett ő hívta össze a pénzügyi felügyelőbizottságot, és Gyurákovics Andrea aláírásával küldte ki a meghívókat úgy, hogy az érintett nem is tudott róla. A napirendi pontokat sem egyeztették a kormánypárti bizottsági elnökkel, holott ez az elnök joga lett volna.
Amikor Baranyi Krisztina a második ciklusát megkezdte, számos döntési jogot rendelt magának. A képviselőknek szinte semmi joguk nem maradt, még az érdemi vitákban sem, de a lakosság jogait is megcsorbította a polgármester. Az önkormányzati cégvezetőkről egy személyben dönt már a polgármester, ez korábban testületi hatáskör volt. Az átláthatóság szempontjából is fontos közbeszerzésekben szintén Baranyi Krisztina dönt egy személyben, ennek eddig szigorú feltételei voltak, és az egész testület döntött a kérdésekben. Korábban a rendeleteket kötelező volt társadalmi egyeztetésekre bocsátani, de az új szabályzat szerint ez már nem előírás. Ezzel a lakosság véleménynyilvánítását korlátozták.
