Az MI által létrehozott videókban olyan világsztárokkal reklámozzák a droghasználatot, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy hol bukkannak fel – számolt be a Drogkutató Intézet (DKI). Mint írták, a deepfake technológia olyan algoritmusokat használ, amelyekkel lehetőség nyílik arra, hogy egy adott személy arcát és hangját egy másik ember videójára vagy hangfelvételére illesszék. Így létrejöhetnek meggyőző, de hamis tartalmak, amelyeket nehéz megkülönböztetni a valóságostól. Magyarországon az ilyen technológia még nem terjedt el széles bűnözői körben, de a globális trendek azt mutatják, hogy a deepfake felhasználása a drogkereskedelemben és online drogpropagandában hamarosan súlyos problémát jelenthet. Míg a videóban szereplő személyek arcát és hangját azok hozzájárulása nélkül használják önös célokra, addig a videó készítője teljes anonimitásban marad – mutattak rá.
Deepfake-kel készült drogreklám
A közösségi média óriási szerepet játszik az információterjesztésben, és sok esetben ezek a platformok a deepfake drogpromóciók fő területei lehetnek. Az olyan oldalak, mint a Facebook, az Instagram vagy a TikTok, komoly kihívással néznek szembe, mivel ezek a hamis videók gyorsan terjednek. Bár a nagy platformok használnak mesterséges intelligencia alapú cenzúrát a hamis tartalmak kiszűrésére, ez a technológia még nem tökéletes, és sokszor a káros videók is fennmaradnak a világhálón.
A drogkereskedelem és drogok népszerűsítésének területén a legnagyobb potenciális veszélyt a hamis, deepfake technológiával készített reklámok jelentik, melyekben a kedvenc hírességünk arcát viselve, az ő eredeti hangján szólal meg egy általunk valósnak vélt szereplő.
Melyek a hamis kábítószerreklámok veszélyei?
Az is könnyen elképzelhető, hogy nem egy híresség bőrébe bújnak, hanem egy orvos, kutató vagy professzor előadását imitálják, aki arról tart előadást, hogy a drogok használata veszélytelen, néhány esetben pedig akár pozitív hatása is van a szervezetre. Ez súlyosbíthatja a hazai dizájnerdrogok problémáját, beleértve a HHC-t is. A főleg fiatalokat célzó marketing sokszor épít arra a téves kijelentésre, hogy a reklámozott termék az egészségre nem káros, sőt, nyugtató, szorongáscsökkentő hatású.
A figyelmesebbek gyanúját azonban felkeltheti, hogy míg a legális gyógyszerekről szóló reklámokban még az esetleges mellékhatásokra is felhívják a figyelmet, addig ezekben a hamis marketingvideókban csak a pozitívnak beállított hatásokról van szó
– figyelmeztetett a DKI.
Hozzátették, a deepfake segítségével a közvélemény egyes drogokhoz való hozzáállása is megváltoztatható. Hamis videókkal képesek azt a látszatot kelteni, hogy egy politikus, aktivista vagy esetleg rendőri vezető támogatja a kábítószerek legalizálását. Mivel a technológia folyamatosan fejlődik, egyre nehezebb lesz felismerni a hamis videókat. A jogi szabályozás sok országban még nem tart lépést ezzel a fenyegetéssel, így a drogkereskedők és illegális reklámok készítői könnyen kihasználhatják ezt a lehetőséget.
Hogyan ismerhető fel az átverés?
A deepfake technológia elleni védekezés alapja a hamis videók felismerése.
Erre olyan MI-alapú rendszereket fejlesztenek a nagyobb technológiai cégek, amelyek képesek felismerni a manipulált anyagokat a pixeleltérések, szemmozgás-anomáliák és a szokatlan fényhatások alapján.
– A védekezés fontos eleme az is, hogy növeljük a médiatudatosságunkat. Meg kell értenünk, hogy ami a közösségi médiában megjelenik, nem mindig hiteles forrásból származik és nem mindig igaz. Ezért kritikus szemmel kell kezelni az ott megjelenő tartalmakat és ellenőrizni a forrásuk hitelességét, amire a digitális világban felnövő generáció figyelmét is fel kell hívni – fogalmazott a DKI.
