A fasizmusnak lejárt a szavatossága, a nyugati társadalmakban a történelemoktatás olyan alacsony szintre süllyedt, hogy már azt sem tudják, ki volt Hitler, legfeljebb ha az interneten utánanéznek – jelentette ki Schmidt Mária, a XX. Század Intézet főigazgatója a Fasizmus – az örök bunkósbot című rendezvényükön.
A történész felidézte: eredetileg a Mussolini-féle olasz rendszerre használták a fasiszta szót, a mai értelme a sztálini nyelvhasználat következtében alakult ki. Sztálinék a nemzetiszocializmus helyett alkalmazták, mert a szocializmus fogalma a baloldalhoz köthető, így nem akarták a nemzeti jelzővel ellátni. Mussolini ötletei szembementek a szocializmussal, Sztálin konkurenciának tekintette őt, és azért festette feketére a fasizmust, mert hozzá hasonlóan Mussolini is a proletariátust akarta megszólítani.
A fasizmus bunkósbot és megbélyegző jelző
Schmidt Mária hangsúlyozta:
a fasizmus azért a fő bunkósbot mind a mai napig, mert a nyugati társadalmak a világháborúval aratott győzelmeket tekintették legitimációs pontnak, amikor magát a sátánt, vagyis Adolf Hitlert győzték le.
Bár Mussolini fontosabb dolgokban újította meg a politikát, mégis a háttérbe szorult, mert Olaszország nem volt olyan fontos szereplője a világháborúknak, mint a Harmadik Birodalom. – Mindenkit egy globális masszába akarnak terelni, és eljelentékteleníteni a történelmet, aminek mi jelentőséget tulajdonítunk Közép-Európában. Nekünk már egyértelmű, hogy a fogalmak csak bunkósbotok, amelyeket nem veszünk komolyan. Nyugat-Európában a marxizmus viszont kezdi átvenni a fő ideológia szerepét – mutatott rá.
A főigazgató úgy látja:
a fasizmus szó elvesztette a jelentését, de a használata megmaradt, mert a jelenlegi elit kitart a megbélyegző jelzőként való használata mellett.
– Most a XXI. századi politika megújítására történik kísérlet, amivel véget vetünk a XX. századnak. Ma mások a szereplők, a feltételek, a kérdések, a technológiai színvonal és a veszélyek is, ezért arról kellene elgondolkodni, hogy mi vesz körül minket, illetve hogy miként tudunk eljutni a jóléthez és a békéhez. Nem az olyan lejárt lemezeken kell rágódni, mint a fasizmus, mert ezeknek már nincs semmilyen magyarázóerejük – fogalmazott.
A baloldal a Rózsadombról kiált fasizmust
Galló Béla, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa szerint a fasizmus fogalmát kellő komolytalansággal kell kezelni, ám súlyos politikai kihívás, mivel stigmatizációként és karaktergyilkosságra alkalmazzák – a folyamatok magyarázatára a baloldal mindig ezt veszi elő. Úgy vélte: a szociáldemokrácia feloldódni látszik a neoliberalizmusban, ezért most nem képvisel jelentős politikai erőt. A konzervativizmus viszont a régi értékekhez nyúl vissza, hiszen az alapját, a kereszténységet nem lehet kidobni az ablakon.
A mai haladó konzervatívok a szuverenista álláspontot képviselik, viszont a mai baloldali a jakuzziból, a Rózsadombról kiált fasizmust
– fogalmazott.
Lánczi András Széchenyi-díjas filozófus, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kuratóriumi elnöke hangsúlyozta: a fasizmus modern zsarnoki rendszer, de nem különbözik a nem modern zsarnoki rendszerektől. Szerinte ma az a legmélyebb probléma, hogy miként gondolkozunk magunkról a XXI. század elején. – Mindenre rámondják a fasiszta jelzőt, ami elutasítja a relativizálást, és mindenkire, aki a relativizmus ellen szólal fel. Nem kell címkézni senkit és semmit, akkor a fasizmus sem lesz bunkósbot – vélekedett.
Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója úgy vélte, hogy
a fasizmus a hétköznapokban egy bunkósbot és démonizáló szó, de politikai minősítőként lejárt az ideje, nevetséges, túlhasznált és szánalmas.
A mai napig történő használata a sikeres sztálini nyelvpolitika eredménye, amire jó példa a múlt heti, a technofasizmus elleni tüntetés, amit az így címkézett Elon Musk és Donald Trump ellen szerveztek. – Az ilyen referenciák gátolják meg, hogy a jövőbe lépjünk, és elkezdjük a XXI. századot – mutatott rá.
