– Kellemetlen, rossz érzés – mondta Tarr Zoltán, a Tisza Párt brüsszeli delegációvezetője a legújabb, múlt heti, hazánkról szóló európai parlamenti vitáról. Tarr a Tisza Párt saját YouTube-műsorában magyarázta a múlt heti szereplésüket.
– Én nagyon örültem annak, hogy nem ment el ez a vita alapvetően abba az irányba, amit a kormány szeretett volna, hogy azokról a különböző, alapvetően nem, a társadalomban nem létező problémákról beszéljünk, amelyeket ők fel akarnak nagyítani – mondta Tarr Zoltán, a Tisza Párt európai parlamenti frakcióvezetője.
Ehhez nem sokkal később Dávid Dóra képviselőtársa azt tette hozzá, hogy kapott egy kérdést Vicsek Annamária fideszes képviselőtől arról, hogy a Tisza Párt képviselője beengedné-e a genderaktivistákat az iskolákba. Dávid ennek kapcsán a következőt közölte:
– Egyébként egy fiktív problémáról kérdezett, és nagyon sajnálom, hogy a kormány nem a valós problémákra koncentrál.
Tarr és Dávid szóhasználata és hozzáállása kísértetiesen hasonlít Kunhalmi Ágnes migráció kapcsán mondott szavaira 2015 júniusából. A szocialista politikus akkor úgy fogalmazott,:
– Legyen világos Magyarország minden polgára számára és Magyarország egésze számára: az, hogy Magyarországon ma a bevándorlással kapcsolatban nincs érdemi problémája Magyarországnak. Ez a probléma, ez egy álprobléma. Ez nem létezik.
A genderaktivisták iskolai jelenléte, illetve a gyermekvédelmi törvény kapcsán Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, tehát nagyon is valós kérdésről van szó.
2021 nyarán a magyar parlament éppen a brüsszeli tervekkel szembemenve fogadta el a gyermekvédelmi törvényt, amely szerint az iskolai felvilágosítás nem irányulhat a nem megváltoztatása, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére.
Az ügyben népszavazás is zajlott Magyarországon 2022 áprilisában, az első kérdés így szólt: „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?” A megjelent, érvényesen válaszolók elsöprő többsége, 3 610 154 választó nemleges választ adott a kérdésre, tehát visszautasította a brüsszeli szándékot.
Ennek ellenére indított az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, most pedig ezen több mint 3,6 millió magyar választó véleményét minősítette nem létező problémáról, fiktív problémáról szólónak Magyar Péter két képviselőtársa. Érvelésük egyébként nemcsak Kunhalmi Ágneséhez, hanem a különböző genderaktivista szervezeteknek a 2022-es népszavazás kapcsán képviselt álláspontjához is hasonlít.
Szintén érdemes megemlíteni, hogy a Magyarországról szóló újabb uniós parlamenti vita hetében a Tisza Párt képviselői több stratégiai kérdésben is szavaztak. Ahogy arról a Mandiner beszámolt, az Európai Parlament megszavazta a 2026. évi költségvetésre vonatkozó iránymutatások III. szakaszát. Az ilyen állásfoglalások megmutatják, hogy az EP-ben mely célokat tartják a legfontosabbnak. A végleges szövegezés alapján a néppárti–liberális koalíció még több pénzzel támogatná Ukrajnát, valamint sürgeti Kijev EU-csatlakozását is.
Miközben Magyar Péter itthon azt mondja, hogy a magyar emberek véleménye alapján kell állást foglalni Ukrajna EU-csatlakozásáról, addig képviselői támogatták azt a szövegezést, amely feltétel nélkül, mindenben támogatja Kijevet és annak háborús erőfeszítéseit, külön növelnék a katonai kiadásokat. Az állásfoglalás kiáll a migrációs paktum mielőbbi végrehajtása, a Soros-szervezetek és az LMBTQ-propaganda mellett is.
Ezen genderaktivista csoportokat nagyobb összegekkel finanszíroznák a jövőben a USAID-források kiesése miatt, miközben fiktív problémáról beszélnek a csoportok iskolai jelenléte kapcsán, amit Brüsszel szeretne elérni hazánkban.
A nyilvános jegyzőkönyv alapján tehát a brüsszeli nagykoalíciós tervekre igennel szavazók között voltak a Tisza Párt képviselői is: Dávid Dóra, Tarr Zoltán, Kulja András, Lakos Eszter, Gerzsenyi Gabriella és Kollár Kinga is igennel szavazott, Magyar Péter azonban ez alkalommal sem jelent meg a munkahelyének számító EP-ben.
