Tömegverekedésnél a néző is bűnrészes lehet

Tömegverekedésnél a néző is bátoríthatja az elkövetőt, és ezzel ő is bűnrészes lesz – hívta fel a figyelmet Ujvári Ákos, a Fővárosi Ítélőtábla büntető kollégiumának vezetője egy csütörtöki rendezvényen. Ujvári Ákos az ítélőtábla Médiaklubjában a tanú vagy elkövető megítélésének ítélkezési gyakorlatáról szólva emlékeztetett: a tanú az, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet, de nem vált elkövetővé, vagyis nem lett az ügy vádlottja.

illusztráció Forrás: Pexels

Elmondta, hogy amikor valaki közterületen erőszakos bűncselekményt észlel, akkor nagy valószínűséggel tanúként kerül be az eljárásba, de ha büntetőjogilag felróható módon részt vesz benne, akkor elkövetővé válik.

Felidézte, a büntetőeljárásban igen gyakori, hogy a terhelt jogos védelemre hivatkozik, ugyanakkor a jogos védelem csak a jogtalan támadást vagy fenyegetést elhárító magatartás lehet. 

Nem lehet a megtorlás vagy a bosszú eszköze.

 Emellett a kölcsönös kihívás, provokáció elfogadása esetén sem lehet a jogos védelemre hivatkozni, még akkor sem, ha az erőviszonyok időközben megváltoznak – részletezte. 

A tömegverekedéseknél a támogató jelenlét mint bűnsegély kérdéséről szólva elmondta: tipikus védekezés, hogy a vádlott csak belekeveredett a verekedésbe, abban nem vett tevőlegesen részt.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a tettes az, aki ténylegesen kifejti a magatartást, amit a jogalkotó büntetendőnek nyilvánított, azaz üt, vág, szúr, míg a felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír.

Bűnsegéd pedig az, aki kívülről, anélkül, hogy ütne, rúgna, szúrna, fizikailag vagy pszichikailag támogatja a tettest – hangsúlyozta.

Mint mondta, bár úgy tűnik, a passzív pszichikai bűnsegéd nem csinál semmit, azzal, hogy tudatosan, támogatólag van jelen a bűncselekmény helyszínén, jelenléte szándékerősítőleg hat az elkövetőre, a sértettre pedig bénítólag a létszámfölény miatt.

Ujvári Ákos hozzátette, ahhoz, hogy valaki ilyen helyzetben mentesüljön a büntetőjogi felelősségre vonás alól, a külvilág számára nyilvánvalóvá kell tennie, nem azonosul a tettes magatartásával, így például elhagyja a helyszínt vagy a bántalmazott érdekében segítséget hív. Mindezek hiányában passzív pszichikai bűnsegédként felel a büntetőeljárásban – szögezte le a büntető kollégium vezetője.