Különösen aggasztó tendencia figyelhető meg a globális drogkereskedelem területén, ahol a bűnszervezetek a kriptovalutákat használják fel a nyomon követés kijátszására, pénzmosásra és nemzetközi tranzakciók lebonyolítására – számolt be a Drogkutató Intézet (DKI). Mint írták, az amerikai hatóságok adatai szerint a fentanilkereskedelemhez köthető pénzügyi tranzakciók döntő része ma már nem a hagyományos banki csatornákon keresztül zajlik, hanem digitális valutákat használnak, főként Bitcoint és stabilcoinokat. Ezek az eszközök lehetővé teszik, hogy a kereskedők minimalizálják a lebukás kockázatát, hiszen a blokkláncalapú rendszerek lehetőséget adnak a tranzakciók viszonylagos névtelenségére.

Fentanilkereskedelem kriptovalutában
A stabilcoinok, mint például a Tether (USDT), különösen népszerűek, mivel ezek árfolyama a hagyományos valutákhoz kötött, így kevésbé ingadozó, mint a Bitcoiné vagy más kriptodevizáké. Ez kiszámíthatóbbá teszi a tranzakciókat a bűnszervezetek számára, és biztosítja, hogy az illegális tevékenységekből származó nyereséget stabil formában tárolhassák vagy mozgathassák át egyik országból a másikba.
A probléma súlyosságát jól mutatja, hogy a fentanilkereskedelemben érintett hálózatok gyakran több millió dollárnyi kriptovalutát mozgatnak, amelyet nehéz visszakövetni.
A dark webes piactereken a fentanil forgalmazása gyakran kizárólag kriptovalutákban történik, és a szállítók világszerte hasonló módszereket alkalmaznak: a vevők a dark weben keresztül rendelnek, kriptovalutával fizetnek, majd a szállítók postai úton, egyes joghézagokat kihasználva juttatják el a csomagokat a címzettekhez.
A helyzet komolysága miatt a nemzetközi bűnüldöző szervek kiemelten kezelik a blokklánc-technológia visszaéléseit, azonban hatalmas kihívást jelent nekik, hogy a kriptovaluta-tranzakciók nyilvános, de bonyolult hálózataiban eligazodjanak. Szakértők szerint szükség van a technológiai eszköztár bővítésére, speciális blokklánc-analitikai rendszerek alkalmazására, amelyek képesek a gyanús pénzmozgások azonosítására és visszakövetésére. A megoldás kulcsa többek között a közszféra és a magánszektor közötti együttműködésben rejlik. Egyes cégek már kínálnak olyan eszközöket, amelyek segíthetnek a bűnüldöző szerveknek a digitális nyomok feltérképezésében, de emellett a nemzetközi jogi környezet egységesítése is nélkülözhetetlen – mutatott rá a DKI.