– Ez egy tudatos terv volt. Ismert volt, hogy mennyi a fizetendő szolidaritási hozzájárulás, és a törvényben előírt képlettől eltérve, önhatalmúan állapította meg a főváros vezetése, hogy mennyit hajlandó fizetni. Csakhogy ez nem így működik – mondta a Magyar Nemzetnek Kőrösi Koppány urbanista, a Budapest Műhely kutatási és elemzési igazgatója. A városfejlesztési szakember emlékeztetett:
a főváros vezetői pontosan tudták, hogy mennyit kell fizetnünk. A törvény betartása nem politikai vita tárgya, hanem kötelesség.
– Jogállamban élünk, a törvény arra is vonatkozik, aki nem ért vele egyet – húzta alá Kőrösi. Mint mondta: a költségvetési törvényből fakadó fizetési kötelezettséget február 11-én miniszteri rendeletben állapította meg minden magyar önkormányzat számára összegszerűen a gazdasági miniszter. A főváros költségvetési rendelete nem állhat ellentétben a költségvetési törvénnyel, ezért a kormányhivatal törvényességi felhívással élt és felhívta a Fővárosi Közgyűlést a rendelet módosítására. Ezt február 26-án tárgyalta a közgyűlés, és 21 igen szavazattal 10 fideszes ellenszavazat ellenében, a Tisza, a Podmaniczky Mozgalom, a DK, MSZP, Párbeszéd képviselői, mindenki arra szavazott, hogy a főpolgármester tájékoztassa a kormányhivatalt, nem értenek vele egyet.
– A főispán ezután a Kúriához fordult, ami a törvények betartása mellett döntött, és július elsejei hatállyal megsemmisítette a fővárosi költségvetés szolidaritási hozzájárulásra és kiadási oldalára vonatkozó sorait. Hangsúlyozom:
ezt a helyzetet teljesen tudatosan állította elő Karácsony Gergely, Vitézy Dávid, a Tisza és a többi baloldali képviselő
– mondta Kőrösi, aki szerint nem csak gazdasági, hanem nagyrészt politikai oka van annak, hogy ilyen helyzetben van a főváros.
– A főváros kommunikációjában most azt látni, hogy a kormány az, aki elveszi a budapestiektől a közvilágítást és a villamost. Ez előre megtervezett akció volt, hogy a fővárost úgy lehessen feltüntetni, mintha egy Budapest-ellenes politikának az áldozata lenne.
Holott csak arról van szó, hogy nem hajlandóak betartani a törvényeket, és ez akár az emberek életminőségének romlásához vezet, például, ha valóban nem lesz közvilágítás
– magyarázta a szakember, aki szerint így is nagyvonalúan és elegánsan bánt a Kúria a fővárossal.
– A főváros is úgy fogadta el a költségvetési rendeletét, hogy legkésőbb június 30-ig felülvizsgálja. És a Kúria – bár kitűzhetett volna korábbi határidőt is, a főváros rendeletében saját magának megszabott határidőhöz igazította a jogorvoslati kötelezettség határidejét – húzta alá Körösi Koppány, aki szerint addig is tovább fog folytatódni a kommunikációs térben a vita.
– Budapest költségvetésében természetesen van helye – felelős gazdálkodás mellett – a tavalyinál valamivel nagyobb várható bevétel mellett egy, a tavalyinál nem sokkal nagyobb szolidaritási hozzájárulás-növekmény kigazdálkodására, de ehhez felül kellene tudni vizsgálni az eddigi gyakorlatot. Számot kéne vetni a megörökölt pénzügyi tartalékok felszívódásával, a fővárosi cégek átláthatatlan gazdálkodásával – zárta a beszélgetést a szakember.
A Magyar Nemzet már beszámolt róla, hogy betartotta ígéretét a Magyar Államkincstár, és az előre jelzett időben levonták a szolidaritási hozzájárulás következő, 10,2 milliárd forintos részletét a főváros számlájáról. Ezek után a főpolgármester rendkívüli sajtótájékoztatón számolt be Budapest nehéz költségvetési helyzetéről.
Borítókép: Fővárosi Közgyűlés (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
