Már 2023-ban felvetődött a kormányzat részéről, ha a a főváros esetleg csődbe megy, akkor érdemes lesz megfontolni egy csődgondnok kinevezését. Azóta folyamatosan pénzügyi kötéltáncot folytat Magyarország egyébként leggazdagabb önkormányzatának baloldali vezetése – mondta el lapunknak Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász. Kiemelte, a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény szerint az eljárás akkor kezdeményezhető, ha a helyi önkormányzat vagy az önkormányzati költségvetési szerv
a hitelező által megküldött számlát vagy számlaadásra nem kötelezett hitelező esetében az általa küldött fizetési felszólítást, ezek átvételét, illetve – a később esedékessé váló követelés tekintetében – az esedékességet követő 60 napon belül nem vitatta és nem fizette ki; elismert tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem fizette ki; jogerős és végrehajtható bírósági (hatósági) határozatban foglalt fizetési kötelezettségét nem teljesítette.
Az adósságrendezési eljárás menete szerint, mennyiben a bíróság az adósságrendezés megindítását elrendeli, végzésében kijelöli az önkormányzati csődbiztost.
Ifj. Lomnici hozzátette, az önkormányzati csődbiztos az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően figyelemmel kíséri a helyi önkormányzat gazdálkodását, a jogszabályokban kötelezően előírt feladatainak és hatáskörének ellátását.
A csődbiztosnak olyan nagy hatásköre van, hogy a kötelezettségvállalások és kifizetések csak az ő ellenjegyzésével teljesíthetők. Az önkormányzati csődbiztos áttekintheti a helyi önkormányzat gazdálkodását, és a helyi önkormányzat vagyonával kapcsolatos valamennyi iratba betekinthet, illetve tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a bizottságok nyilvános és zárt ülésén
– jelentette ki az alkotmányjogász. Lomnici a lapunk kérdésére válaszolva kiemelte, Sára Botond főispán jogértelmezése alapján a fővárosi önkormányzat költségvetése jogszabályellenes, mert nem tervez 51 milliárd forint szolidaritási hozzájárulás befizetésével. A főispán szerint a döntés arról is szól, hogy a hiányt elő kell teremteni, és ennek megfelelően a fővárosi önkormányzatnak módosítani kell a költségvetést.
A főispán állásfoglalása alapján feltételezhető, hogy már csak idő kérdése, hogy adósságrendezési eljárást kezdeményezzenek, azzal, hogy ezt törvény alapján a helyi önkormányzat hitelezője, valamint a helyi önkormányzat kezdeményezheti, ha lejárt tartozásainak összege a tárgyévben meghaladja a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összeget vagy mértéket
– jelentette ki Lomnici Zoltán.
