A gyerekinfluenszerek világa igen megosztó téma társadalmilag. A jelenséggel kapcsolatban rengeteg kérdés merül fel a gyermekkor minőségéről, vagy a játék, a munka, a magánélet, a profit és az online népszerűség közötti határvonal elmosódása kapcsán. A gyerekeket azonban leginkább az érdekli, hogy mennyit keres egy influenszer – írja a Világgazdaság.
A legfiatalabb influenszerek üzleti tevékenysége, piaca gyorsan növekszik, nagy bevételeket generál világszerte. A hirdetők pedig ezt ki is használják, a gyerekek sokszor illúziókat kergetnek, a szülők és a pedagógusok pedig gyakran le vannak maradva. A portál a témával kapcsolatban kérdezte Veszelszki Ágnes kommunikációkutatót, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Karának dékánját.
Nem könnyű pénz
A szakértő szerint a friss kutatások azt mutatják, hogy a Z generáció 57 százaléka influenszer szeretne lenni, sőt egy másik vizsgálatban az amerikai felnőtt korosztály 41 százaléka is így nyilatkozott, ezek pedig nagyon magas arányok. Azzal azonban nagyon sokan nincsenek tisztában, hogy az influenszerkedés nem könnyű pénzkereset, hiszen valójában heti hét nap munkát jelent. Azt hiszik, hogy forgatnak néhány jó videót, és ez elegendő lesz a sztársághoz. Az valóban előfordulhat, hogy valakinek egy-egy videója virálissá válik, sokan megosztják, sőt akár mémmé képes alakulni, ám abból igen ritkán lesz folyamatos bevétel – mutatott rá Veszelszki Ágnes.
Egy kutatásból az derült ki, hogy a jelenlegi közel négymilliárd tartalomkészítőből – hiszen szinte mindenki, aki regisztrált valamelyik közösségimédia-oldalra, az tartalmat is szolgáltat – csupán az öt százalékuk képes pénzt keresni
– emelte ki.
A tartalomgyártók nagy részének az éves bevétele nem éri a 15 ezer dollárt. Nem olyan fényes világ ez, mint amilyennek látszik, és ezt el kell mondani a gyerekeknek. A szülők dolga az, hogy ismerjék a jogi kereteket, a gyerek 18 éves koráig ugyanis a szülő felelős a gyártott tartalomért – hívta fel a figyelmet a kommunikációkutató.
Általános tévhit, hogy a véleményvezérkedés, a tartalomgyártás nem igényel erőfeszítést. Pedig a videók ötletének a kitalálása, a felvétel, a szerkesztés, a vágás, a tárgyalás a szponzorokkal mind nagyon komoly, időt és energiát igénylő munka. A gyermekinfluenszerek esetében legtöbbször a szülő végzi mindezt, a gyerekek pedig a forgatókönyv alapján szerepelnek a videókban – ismertette Veszelszki Ágnes. Majd rámutatott: a gyermekek vágynak erre a könnyűnek tűnő éltre, ráadásul azt gondolják, a celebritás, a hírnév önmagában is érték.
A kommunikációkutató szerint nincs azzal baj, ha a gyerek szeret szerepelni, de szerencsésebb, ha fiatal korban a sikeres szereplésért járó elismerést a szűkebb környezetét, mint a család vagy az iskolai közösség adja meg.
Végig kell gondolni, hogy mivel jár az állandó online szereplés. A pszichológusok most kezdték el vizsgálni, hogy a követőszám csökkenése vagy a hírnév esetleges elvesztése milyen pszichés következményekkel jár, különösen a gyerekhírességek esetében. Az első adatok nem biztatóak
– hangsúlyozta Veszelszki Ágnes. Hozzátette: már az is kezd látszani, hogy a kommentek mennyi kárt okoznak.
Veszélyes lehet, ha a gyerek influenszernek áll
A szakértő szerint van egy az eddigieknél is talán nagyobb veszély, ez pedig a gyerekek szexualizálása. A gyermekek által gyártott tartalmaknak három fő típusa van:
- oktató jellegű, ami a tudománykommunikáció újszerű formáját jelenti,
- vicces tartalom, akár spontán módon, amikor a gyerek valódi humorát csillogtatják meg, akár forgatókönyv alapján,
- életmód és szépségápolás, vagy valamilyen termékek bemutatása, ami lehet gamingtartalom is.
Az utóbbi esetében a korhatár egyre lejjebb száll, már egészen kicsi lányok sminkelnek az efféle videókban. Ez nyilván együtt jár azzal, hogy idősebbnek, felnőttesebbnek látszanak, ezáltal, még ha indirekt módon is, de szexualizált tartalmat gyártatnak a gyerekekkel,
ami felkeltheti a szexuális ragadozók figyelmét
– hívta fel a figyelmet a szakértő.
Szülői kényszer
Veszelszki Ágnes szerint a gyermekek és a szülők edukálása is fontos, és társadalmi szinten is foglalkozni kell a témával. A szakértő egy esetet is ismertetett – amelyből dokumentumfilm is készült –, amikor egy szülő a saját gyermekét vonzotta be az influenszerkedésbe, majd fizikailag, érzelmileg és anyagilag is kihasználta a lányát.
Sokkoló volt látni, amikor az anya arra jutott, hogy merészebb tartalmakat kell gyártani, a kamaszszerelmeket akarták bemutatni, amiből valójában a gyerekek nyílt szexualizálása lett
– mondta a kommunikációkutató, aki szerin nagyon fontos felhívni erre a társadalom figyelmét. Hozzátette: bár Magyarországon még nincs erre a konkrét tevékenységre konkrét jogszabály, azonban több oldalról védik a gyerekeket a törvények.
A szakértő arra is rámutatott, hogy sajnálatos módon az elemzések szerint a gyermekinfluenszerek eszközként működnek a szülők kezében.
Ha hosszabb ideig követünk egy-egy gyermekinfluencert, lehet látni, hogy a kezdetben természetesen játszó gyerekek idővel elkezdenek tudatosan is a kamerának játszani
– jelezte, hozzátéve, hogy a kamera betolakodik a családi, intim térbe, a szülő és a gyerek köz és családi események nyilvános médiaeseménnyé válnak, így megszűnik a természetes közeg, amelyben telnie kellene a gyerekkornak.
Ráadásul az influenszeri munkavégzés erőteljesen megváltoztatja a családi viszonyokat: a szülő munkaadói szerepben jelenik meg, vagy éppen fordítva, a családot eltartó gyerek titkára, ügyintézője, asszisztense lesz – mutatott rá Veszelszki Ágnes. Hozzátette: mindezt figyelembe véve nem gondolja, hogy egészséges családmodellhez járul hozzá a gyermekinfluenszer-szerep.
