Magyarország élen jár valamiben, ami még kevés helyen van a világon

Azért Klebelsberg Kunóról neveztük el az oktatási központot, mert arra szeretnénk haladni, amerre ő, és amivel a magyar oktatás ügyét szolgálta a nehéz időkben – mondta Rétvári Bence államtitkár a Gróf Klebelsberg Kuno öröksége a magyar köznevelésben című, a Klebelsberg Központ által szervezett emlékkonferencián. A belügyminiszter-helyettes kiemelte: ma már a tanárok saját tankönyvet tudnak összeállítani az okosportálon, ahonnan negyedmilliárd oldalletöltés történt, ez szinte egyedülálló a világon. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár hangsúlyozta: a magyar kormány Európa legjobb, nemzeti és keresztény hátterű oktatási rendszerét szeretné felépíteni.

Fotó: Csudai Sándor

Kultúrára és oktatásra GDP-arányosan Magyarország többet fordít, mint a legtöbb nyugati állam. Nekünk nincsenek ásványkincseink, ezért hazánkat csak a tudás tudja egy közepes méretű országból a világ élvonalába repíteni – jelentette ki Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a Gróf Klebelsberg Kuno öröksége a magyar köznevelésben című, a Klebelsberg Központ által szervezett emlékkonferencián. Mint hangsúlyozta, ezért hozták létre a modern, nemzeti alapú, gyermekközpontú alaptantervet, vezették be a mindennapos testnevelést és háromszorozták meg az oktatási beruházásokat. Ennek eredményeként 1400 milliárd forintból közel hatezer helyen történt valamilyen fejlesztés az elmúlt 15 évben – ismertette.

Rétvári Bence szerint csak a tudás képes Magyarországot a világ élvonalába repíteni (Fotó: Csudai Sándor)

Az államtitkár elmondta, hogy a kormány hasonló célokat tűzött ki, mint Klebelsberg Kuno, ezért vallják magukat az ő örököseinek.

Azért nevezték el az egykori közoktatásügyi miniszterről a mai oktatási központot, mert arra szeretnének haladni, amerre ő haladt, és amivel igyekezett Magyarországot szolgálni, szívén viselve a magyar oktatás ügyét a nehéz időkben. 

Sokan Trianon után a hiányokat nézték, de Klebelsberg nem a veszteségeket számlálta, hanem a jövőbe tekintett, amit az oktatásra, a nevelésre és a kultúrára alapozott. Nemzeti konzervatív gondolkodású reformer volt, aki nagyokat úgy mert lépni, hogy nem szakadt el az ezeréves magyar örökségtől – vélekedett.

Ami régen a tábla volt, az ma a táblagép

Az államtitkár leszögezte: a kormány arra törekszik, hogy segítse a tehetségeket, mert így minden gyerek ugyanolyan lehetőségeket kaphat, ezért osztottak ki ingyenesen több százezer laptopot. – Klebelsberg táblákat adott a gyerekeknek, mi táblagépet, valamint ingyenes étkezés, KRESZ-vizsga és nyelvvizsga teszi könnyebbé a tudás megszerzésének útját. Megdupláztuk a tanárok fizetéséét, amit 2031-ig meg is őrzünk. 

A kor legmodernebb technikáját alkalmazzuk, a tanárok már saját tankönyvet tudnak összeállítani az okosportálon, ami szinte egyedülálló az egész világon. Az okosportálról 250 millió, azaz negyedmilliárd oldalletöltés történt, ami annak a bizonyítéka, hogy létrehoztunk egy mai korban jól használható felületet

– sorolta.

Rétvári Bence a nemzeti identitás és a modern tudás fontosságát hangsúlyozta (Fotó: Csudai Sándor)

Nemzeti identitás és modern tudás

Rétvári Bence szerint ezeknek a fejlesztéseknek az a lényege, hogy aki kikerül az iskolából, az a magyar nemzeti identitás mellett modern tudást kapjon, és megerősödjön a benne fellelhető tehetség. A magyar közösség az európai átlagnál többet fordít a gyerekek tanulására és a magyar kultúra fejlődésére, ami később hazánk számára kamatoztatható lesz. – Büszkék vagyunk arra, hogy egy kritikus korszakban egy intellektuálisan felemelkedő, szellemi értékalapú választ adó vezetője volt Magyarországnak. A magyar nemzet kulturális ereje óriási, ezt kell megőrizni, megerősíteni és modernné tenni, annyit nyújtani a magyar diákoknak, amennyit eddig még soha. 

Isten éltesse Klebelsberg Kunót, arra fogunk haladni, amerre ő is haladt egy nehéz történelmi periódusban

– fogalmazott az államtitkár.

A kormány nemzeti és keresztény hátterű oktatást szeretne

Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára arról beszélt, hogy Klebelsberg Kuno politikai példaképe és mentora gróf Tisza István volt, majd ismertette a két történelmi nagyság kapcsolatát, illetve a volt közoktatásügyi miniszter pályafutását, aki elképesztően gazdag életpályájával és munkabírásával magasra tette a lécet: élt 57 évet és dolgozott egy évszázadnyit. – A világ gyökeresen megváltozott, mások a kihívások, a gyengeségek és az erősségek. 

Maruzsa Zoltán kijelentette: a kormány nemzeti, keresztény szellemű oktatási rendszerért dolgozik (Fotó: Csudai Sándor)

A kormány egy hasonló építkezésben hisz, mint Klebelsberg Kuno 1922-ben, ma is Európa legjobb, nemzeti és keresztény hátterű oktatási rendszerét szeretnénk felépíteni. Ahogy az egykori miniszter idején, ma is a kultúrfölény kivívásáért dolgozunk. Klebelsberg neve kötelez, ennek a szellemében kell végezni a munkánkat

– fejezte ki.

Pesszimista hangulatú nemzet nem tud emelkedni

Takaró Mihály miniszterelnöki főtanácsadó úgy vélekedett, hogy Trianon sokkoló döntései katasztrofálisan hatottak a magyar oktatási rendszerre, a tanulók körülbelül fele ki lett szakítva belőle, és több magyar egyetem rekedt ki az anyaországból. A középiskolák rendszerét is meg kellett reformálni, amit Klebelsberg sikerrel teljesített. A köznevelésnek és a felsőoktatásnak ma is részben hasonló helyzetre kell reagálnia. A cél ma sem lehet más, mint a kulturális gyökereihez ragaszkodó, modern nemzet felemelése, ahogy Klebelsberg Kuno tette az ő korában, mert pesszimista hangulatú nemzet nem tud emelkedni. 

– Mennyivel könnyebb volna, ha lenne most egy Klebelsbergünk! 

– fogalmazott a főtanácsadó.

Takaró Mihály szerint ma is szükség volna egy Klebelsberg Kunóra (Fotó: Csudai Sándor)

 

Jó ma magyar fiatalnak lenni

Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért, felelős államtitkára tiszteletét fejezte ki Klebelsberg öröksége iránt, aki úgy gyakorolta a legnagyobb hatást a magyar oktatásra, hogy neki volt a legnehezebb dolga a trianoni országszakadás után. Az államtitkár felidézte: egyetemek épültek a magyar nagyvárosokban, a tehetséges magyar fiatalok ösztöndíjas nemzetközi képzéseken vehettek részt, és sikerült alacsonyra szorítani az írni-olvasni nem tudók arányát. – A mai magyar nemzeti kormányzat stratégiai ágazatnak tekinti az oktatást és annak minden szegmensét, azon dolgozunk, hogy az egyetemek egyre magasabb színvonalú, a piacon is versenyképes képzést biztosítsanak. 

A magyar egyetemek között 12 topligás intézmény van, jelentősen nőtt a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt fontosságú képzésekre jelentkezők száma, például a tanárképzési szakokon. 

Sok ösztöndíjat hoztunk létre, köztük a Pannónia Ösztöndíjprogramot, ami kimagasló lehetőséget nyújt a hallgatóknak. A szakképzés sikeres fejlesztése azt eredményezte, hogy ma tízből hat fiatal ezt választja. Jó ma magyar fiatalnak lenni – mondta Varga-Bajusz Veronika.

Borítókép: A Gróf Klebelsberg Kuno öröksége a magyar köznevelésben című emlékkonferencia 2025. május 28-án (Fotó: Csudai Sándor)