Kultúrára és oktatásra GDP-arányosan Magyarország többet fordít, mint a legtöbb nyugati állam. Nekünk nincsenek ásványkincseink, ezért hazánkat csak a tudás tudja egy közepes méretű országból a világ élvonalába repíteni – jelentette ki Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a Gróf Klebelsberg Kuno öröksége a magyar köznevelésben című, a Klebelsberg Központ által szervezett emlékkonferencián. Mint hangsúlyozta, ezért hozták létre a modern, nemzeti alapú, gyermekközpontú alaptantervet, vezették be a mindennapos testnevelést és háromszorozták meg az oktatási beruházásokat. Ennek eredményeként 1400 milliárd forintból közel hatezer helyen történt valamilyen fejlesztés az elmúlt 15 évben – ismertette.
Az államtitkár elmondta, hogy a kormány hasonló célokat tűzött ki, mint Klebelsberg Kuno, ezért vallják magukat az ő örököseinek.
Azért nevezték el az egykori közoktatásügyi miniszterről a mai oktatási központot, mert arra szeretnének haladni, amerre ő haladt, és amivel igyekezett Magyarországot szolgálni, szívén viselve a magyar oktatás ügyét a nehéz időkben.
Sokan Trianon után a hiányokat nézték, de Klebelsberg nem a veszteségeket számlálta, hanem a jövőbe tekintett, amit az oktatásra, a nevelésre és a kultúrára alapozott. Nemzeti konzervatív gondolkodású reformer volt, aki nagyokat úgy mert lépni, hogy nem szakadt el az ezeréves magyar örökségtől – vélekedett.
Ami régen a tábla volt, az ma a táblagép
Az államtitkár leszögezte: a kormány arra törekszik, hogy segítse a tehetségeket, mert így minden gyerek ugyanolyan lehetőségeket kaphat, ezért osztottak ki ingyenesen több százezer laptopot. – Klebelsberg táblákat adott a gyerekeknek, mi táblagépet, valamint ingyenes étkezés, KRESZ-vizsga és nyelvvizsga teszi könnyebbé a tudás megszerzésének útját. Megdupláztuk a tanárok fizetéséét, amit 2031-ig meg is őrzünk.
A kor legmodernebb technikáját alkalmazzuk, a tanárok már saját tankönyvet tudnak összeállítani az okosportálon, ami szinte egyedülálló az egész világon. Az okosportálról 250 millió, azaz negyedmilliárd oldalletöltés történt, ami annak a bizonyítéka, hogy létrehoztunk egy mai korban jól használható felületet
– sorolta.
Nemzeti identitás és modern tudás
Rétvári Bence szerint ezeknek a fejlesztéseknek az a lényege, hogy aki kikerül az iskolából, az a magyar nemzeti identitás mellett modern tudást kapjon, és megerősödjön a benne fellelhető tehetség. A magyar közösség az európai átlagnál többet fordít a gyerekek tanulására és a magyar kultúra fejlődésére, ami később hazánk számára kamatoztatható lesz. – Büszkék vagyunk arra, hogy egy kritikus korszakban egy intellektuálisan felemelkedő, szellemi értékalapú választ adó vezetője volt Magyarországnak. A magyar nemzet kulturális ereje óriási, ezt kell megőrizni, megerősíteni és modernné tenni, annyit nyújtani a magyar diákoknak, amennyit eddig még soha.
Isten éltesse Klebelsberg Kunót, arra fogunk haladni, amerre ő is haladt egy nehéz történelmi periódusban
– fogalmazott az államtitkár.
A kormány nemzeti és keresztény hátterű oktatást szeretne
Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára arról beszélt, hogy Klebelsberg Kuno politikai példaképe és mentora gróf Tisza István volt, majd ismertette a két történelmi nagyság kapcsolatát, illetve a volt közoktatásügyi miniszter pályafutását, aki elképesztően gazdag életpályájával és munkabírásával magasra tette a lécet: élt 57 évet és dolgozott egy évszázadnyit. – A világ gyökeresen megváltozott, mások a kihívások, a gyengeségek és az erősségek.
A kormány egy hasonló építkezésben hisz, mint Klebelsberg Kuno 1922-ben, ma is Európa legjobb, nemzeti és keresztény hátterű oktatási rendszerét szeretnénk felépíteni. Ahogy az egykori miniszter idején, ma is a kultúrfölény kivívásáért dolgozunk. Klebelsberg neve kötelez, ennek a szellemében kell végezni a munkánkat
– fejezte ki.
Pesszimista hangulatú nemzet nem tud emelkedni
Takaró Mihály miniszterelnöki főtanácsadó úgy vélekedett, hogy Trianon sokkoló döntései katasztrofálisan hatottak a magyar oktatási rendszerre, a tanulók körülbelül fele ki lett szakítva belőle, és több magyar egyetem rekedt ki az anyaországból. A középiskolák rendszerét is meg kellett reformálni, amit Klebelsberg sikerrel teljesített. A köznevelésnek és a felsőoktatásnak ma is részben hasonló helyzetre kell reagálnia. A cél ma sem lehet más, mint a kulturális gyökereihez ragaszkodó, modern nemzet felemelése, ahogy Klebelsberg Kuno tette az ő korában, mert pesszimista hangulatú nemzet nem tud emelkedni.
– Mennyivel könnyebb volna, ha lenne most egy Klebelsbergünk!
– fogalmazott a főtanácsadó.
Jó ma magyar fiatalnak lenni
Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért, felelős államtitkára tiszteletét fejezte ki Klebelsberg öröksége iránt, aki úgy gyakorolta a legnagyobb hatást a magyar oktatásra, hogy neki volt a legnehezebb dolga a trianoni országszakadás után. Az államtitkár felidézte: egyetemek épültek a magyar nagyvárosokban, a tehetséges magyar fiatalok ösztöndíjas nemzetközi képzéseken vehettek részt, és sikerült alacsonyra szorítani az írni-olvasni nem tudók arányát. – A mai magyar nemzeti kormányzat stratégiai ágazatnak tekinti az oktatást és annak minden szegmensét, azon dolgozunk, hogy az egyetemek egyre magasabb színvonalú, a piacon is versenyképes képzést biztosítsanak.
A magyar egyetemek között 12 topligás intézmény van, jelentősen nőtt a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt fontosságú képzésekre jelentkezők száma, például a tanárképzési szakokon.
Sok ösztöndíjat hoztunk létre, köztük a Pannónia Ösztöndíjprogramot, ami kimagasló lehetőséget nyújt a hallgatóknak. A szakképzés sikeres fejlesztése azt eredményezte, hogy ma tízből hat fiatal ezt választja. Jó ma magyar fiatalnak lenni – mondta Varga-Bajusz Veronika.
