Magyarország élen jár valamiben, ami még kevés helyen van a világon

Azért Klebelsberg Kunóról neveztük el az oktatási központot, mert arra szeretnénk haladni, amerre ő, és amivel a magyar oktatás ügyét szolgálta a nehéz időkben – mondta Rétvári Bence államtitkár a Gróf Klebelsberg Kuno öröksége a magyar köznevelésben című, a Klebelsberg Központ által szervezett emlékkonferencián. A belügyminiszter-helyettes kiemelte: ma már a tanárok saját tankönyvet tudnak összeállítani az okosportálon, ahonnan negyedmilliárd oldalletöltés történt, ez szinte egyedülálló a világon. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár hangsúlyozta: a magyar kormány Európa legjobb, nemzeti és keresztény hátterű oktatási rendszerét szeretné felépíteni.

2025. 05. 28. 18:33
Fotó: Csudai Sándor
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Klebelsberg Kuno öröksége
Rétvári Bence a nemzeti identitás és a modern tudás fontosságát hangsúlyozta (Fotó: Csudai Sándor)

 

Nemzeti identitás és modern tudás

Rétvári Bence szerint ezeknek a fejlesztéseknek az a lényege, hogy aki kikerül az iskolából, az a magyar nemzeti identitás mellett modern tudást kapjon, és megerősödjön a benne fellelhető tehetség. A magyar közösség az európai átlagnál többet fordít a gyerekek tanulására és a magyar kultúra fejlődésére, ami később hazánk számára kamatoztatható lesz. – Büszkék vagyunk arra, hogy egy kritikus korszakban egy intellektuálisan felemelkedő, szellemi értékalapú választ adó vezetője volt Magyarországnak. A magyar nemzet kulturális ereje óriási, ezt kell megőrizni, megerősíteni és modernné tenni, annyit nyújtani a magyar diákoknak, amennyit eddig még soha. 

Isten éltesse Klebelsberg Kunót, arra fogunk haladni, amerre ő is haladt egy nehéz történelmi periódusban

– fogalmazott az államtitkár.

 

A kormány nemzeti és keresztény hátterű oktatást szeretne

Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára arról beszélt, hogy Klebelsberg Kuno politikai példaképe és mentora gróf Tisza István volt, majd ismertette a két történelmi nagyság kapcsolatát, illetve a volt közoktatásügyi miniszter pályafutását, aki elképesztően gazdag életpályájával és munkabírásával magasra tette a lécet: élt 57 évet és dolgozott egy évszázadnyit. – A világ gyökeresen megváltozott, mások a kihívások, a gyengeségek és az erősségek. 

Maruzsa Zoltán kijelentette: a kormány nemzeti, keresztény szellemű oktatási rendszerért dolgozik (Fotó: Csudai Sándor)

A kormány egy hasonló építkezésben hisz, mint Klebelsberg Kuno 1922-ben, ma is Európa legjobb, nemzeti és keresztény hátterű oktatási rendszerét szeretnénk felépíteni. Ahogy az egykori miniszter idején, ma is a kultúrfölény kivívásáért dolgozunk. Klebelsberg neve kötelez, ennek a szellemében kell végezni a munkánkat

– fejezte ki.

 

Pesszimista hangulatú nemzet nem tud emelkedni

Takaró Mihály miniszterelnöki főtanácsadó úgy vélekedett, hogy Trianon sokkoló döntései katasztrofálisan hatottak a magyar oktatási rendszerre, a tanulók körülbelül fele ki lett szakítva belőle, és több magyar egyetem rekedt ki az anyaországból. A középiskolák rendszerét is meg kellett reformálni, amit Klebelsberg sikerrel teljesített. A köznevelésnek és a felsőoktatásnak ma is részben hasonló helyzetre kell reagálnia. A cél ma sem lehet más, mint a kulturális gyökereihez ragaszkodó, modern nemzet felemelése, ahogy Klebelsberg Kuno tette az ő korában, mert pesszimista hangulatú nemzet nem tud emelkedni. 

– Mennyivel könnyebb volna, ha lenne most egy Klebelsbergünk! 

– fogalmazott a főtanácsadó.

Takaró Mihály szerint ma is szükség volna egy Klebelsberg Kunóra (Fotó: Csudai Sándor)

 

Jó ma magyar fiatalnak lenni

Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért, felelős államtitkára tiszteletét fejezte ki Klebelsberg öröksége iránt, aki úgy gyakorolta a legnagyobb hatást a magyar oktatásra, hogy neki volt a legnehezebb dolga a trianoni országszakadás után. Az államtitkár felidézte: egyetemek épültek a magyar nagyvárosokban, a tehetséges magyar fiatalok ösztöndíjas nemzetközi képzéseken vehettek részt, és sikerült alacsonyra szorítani az írni-olvasni nem tudók arányát. – A mai magyar nemzeti kormányzat stratégiai ágazatnak tekinti az oktatást és annak minden szegmensét, azon dolgozunk, hogy az egyetemek egyre magasabb színvonalú, a piacon is versenyképes képzést biztosítsanak. 

A magyar egyetemek között 12 topligás intézmény van, jelentősen nőtt a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt fontosságú képzésekre jelentkezők száma, például a tanárképzési szakokon. 

Sok ösztöndíjat hoztunk létre, köztük a Pannónia Ösztöndíjprogramot, ami kimagasló lehetőséget nyújt a hallgatóknak. A szakképzés sikeres fejlesztése azt eredményezte, hogy ma tízből hat fiatal ezt választja. Jó ma magyar fiatalnak lenni – mondta Varga-Bajusz Veronika.

Borítókép: A Gróf Klebelsberg Kuno öröksége a magyar köznevelésben című emlékkonferencia 2025. május 28-án (Fotó: Csudai Sándor)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.