A Tanácsköztársaság vezetői a vörös terror bukása után 1919-ben bécsi emigrációba kényszerültek. Magyarország hiába kérte, az osztrákok nem adták ki őket. Ekkor megszületett a mesterterv, amelyet Prónay Pál százados vezetésével hajtottak végre. Naplójából hamarosan megjelenik egy monográfia is. A krimibe és kémfilmbe illő részletekről Vésey Kovács László, a Pestisrácok.hu munkatársa és Kovács Attila Zoltán irodalomtörténész, könyvkiadó adott részletes elemzést a Sorsfordítóban.
Háborús pszichózisban volt a világ és forrongtak az emberek az I. világháború után. Ebben az időszakban alakult meg a Tanácsköztársaság, majd a véres terror elbukott és Kun Béláék bécsi migrációba kényszerültek. Hiába akarta elszámoltatni őket Magyarország, nem adták ki őket az osztrákok.
Ekkor bízták meg azzal Prónay Pál századost, hogy hozza vissza őket hazánkba. Komoly kémtevékenység folyt, magyar tiszteket öltöztettek álruhába, akik kávéházakban, az utcán szedték össze az információkat, majd egyeztettek arról, hogy ki, kinek és mit mondott. Prónayéknak többször nem volt szerencséjük, például amikor egy Bécs melletti malomban akarták elfogni a Tanácsköztársaság vezetőit, kitudódott és elkezdték kimenteni őket, Prónayék azért késték ezt le, mert elromlott az autójuk. A százados emlékirataiban ezekről részletesen beszámolt. A memoárjából már a 60-as években közölt szemelvényeket egy magyar folyóirat, de csak azokat hozták nyilvánosságra, amelyek véresek voltak és illeszkedtek a kor ideológiájához. Most egy monográfia jelenik meg az emlékirataiból.
