Emberi jogi álcát húznak a legalizációra
Míg Csehország a drogfogyasztást kisebb rosszként vagy normalizálandó kérdésként kezeli, addig Magyarország világos, erkölcsi és jogi határvonalat húz. A zéró tolerancia elve nem csupán rendészeti eszköz, hanem a közösség egészségének, biztonságának és jövőjének védelmét szolgáló irányelv. Nem hagy kétséget afelől, hogy a drogfogyasztás társadalmilag nem elfogadható deviancia, amely hosszú távon tönkreteszi az egyént és közvetetten a társadalmat is.
Sárosi Péter és támogatói gyakran az emberi jogokra, személyes szabadságra és a szakszerű ártalomcsökkentésre hivatkoznak, miközben figyelmen kívül hagyják, hogy a dekriminalizálás és legalizálás nem csökkenti a fogyasztást, hanem éppen ösztönzi azt.
Magyarország kormánya ezzel szemben világosan kijelentette, hogy a drogokat terjesztő és népszerűsítő hálózatokkal szemben zéró tolerancia szükséges, és nem kíván olyan kísérletezésbe kezdeni, amely emberek ezreinek életét teheti tönkre a bizonytalan „szabályozott legalizáció” jegyében. Nem reformról van szó, hanem morális és jogi lejtőről – szögezte le a DKI.
Hozzátették, a drogstratégia megalkotása során tehát különösen fontos, hogy kik vesznek részt az egyeztetéseken. Az olyan szereplők, mint Sárosi, akik egyes európai példákat kritikátlanul másolnának, alapjaiban veszélyeztetik a magyar stratégia sikerét. A cseh út nem megoldás, hanem figyelmeztetés.
A zéró tolerancia nem politikai szlogen. Ez a társadalmi immunrendszer része, amely kijelöli azokat a határokat, amelyeket nem szabad elmosni. Magyarország nem követi vakon az európai trendeket, ehelyett megőrzi józan, felelősségteljes és következetes álláspontját a drogokkal szemben.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!