Karácsony droglobbistájának nem elég a csehországi legalizáció

Karácsony Gergely főpolgármester droglobbistája, Sárosi Péter kifejezetten előremutatónak állította be a cseh drogliberalizációt, és az európai ártalomcsökkentő konferenciákon is többször ünnepelte az erre mutató lépéseket – írta a Drogkutató Intézet (DKI). Mint a szakmai szervezet rámutatott, a droglobbista és támogatói gyakran az emberi jogokra, személyes szabadságra és a szakszerű ártalomcsökkentésre hivatkoznak, miközben figyelmen kívül hagyják, hogy a dekriminalizálás és legalizálás nem csökkenti a fogyasztást, hanem éppen ösztönzi azt.

Miközben hazánk a kábítószer-ellenes küzdelemben továbbra is következetesen kiáll a zéró tolerancia mellett, a nemzetközi drogpolitikai színtéren egyre hangosabbak azok a véleményformálók, akik a szabályozás fellazítását szorgalmazzák. Közéjük tartozik Sárosi Péter, a Drogriporter nevű oldal alapítója és szerkesztője, aki régóta ismert a dekriminalizáció és a legalizáció iránti elkötelezettségéről – fogalmazott a Drogkutató Intézet (DKI). A szakmai szervezet felidézte: a Karácsony Gergely budapesti polgármester nevéhez fűződő fővárosi drogstratégiát támogató Sárosi legutóbbi megszólalása a (Drog)Háború és Béke konferencián, valamint írásai, illetve a cseh drogtörvény korábbi reformjával kapcsolatos lelkesedése ismét arra irányították a figyelmet, hogy merre tart néhány európai ország, vagyis hogy Magyarországnak merre nem szabad elindulnia.

A TASZ droglobbistája, Sárosi Péter előszeretettel kárhoztatja a magyar kormány drogpolitikáját (Fotó: Drogriporter Facebook-oldala/Petrekovits Márton)

Karácsony droglobbistája normalizálna prevenció helyett

Sárosi Péter mindezt nemcsak üdvözli, hanem aktívan népszerűsíti is. Egy 2021-es cikkében kifejezetten előremutatónak állította be a cseh irányvonalat, és az általa gyakran hivatkozott európai ártalomcsökkentő konferenciákon is többször ünnepelte a liberalizációs lépéseket. Írásából azt a következtetés vonható le, hogy a Csehországban korábban tervezett módosítások messze túlmutatnak a dekriminalizáción. A szabályozás nem csupán a marihuána csekély mennyiségű birtoklását hagyná büntetlenül, aminek egyébként nincs egyértelműen definiált határa, hanem kivonná a teljes feldolgozási folyamatot is a büntetőjogi felelősségre vonás köréből.

Emellett olyan intézkedések is terítéken voltak, mint a drogfogyasztói helységek engedélyezése, drogbevizsgáló programok bevezetése, valamint új, alacsony kockázatúnak minősített pszichoaktív anyagok legalizált használata.

Sárosi a 6. európai ártalomcsökkentő konferencián több legalizációt szorgalmazó külföldi szakemberrel készített riportot. Egyik interjúalanya, Viktor Mravcík cseh professzor, arról beszélt, hogy a csehek új szabályozást vezetnek be a pszichoaktív anyagok tekintetében. 

Kifejtette, nem az a cél, hogy az embereket lebeszéljék a drogfogyasztásról, hanem hogy az elérhető szerek pontos címkézéssel kerüljenek a felhasználókhoz, amelyekből a felhasználó információt kap a lehetséges egészségügyi kockázatokról, valamint arról, milyen hatást várhat az adott szertől. Ezzel az elgondolással azonban súlyos probléma van: felcseréli a prevenciót a normalizációval

– mutatott rá a DKI.

Emberi jogi álcát húznak a legalizációra

Míg Csehország a drogfogyasztást kisebb rosszként vagy normalizálandó kérdésként kezeli, addig Magyarország világos, erkölcsi és jogi határvonalat húz. A zéró tolerancia elve nem csupán rendészeti eszköz, hanem a közösség egészségének, biztonságának és jövőjének védelmét szolgáló irányelv. Nem hagy kétséget afelől, hogy a drogfogyasztás társadalmilag nem elfogadható deviancia, amely hosszú távon tönkreteszi az egyént és közvetetten a társadalmat is. 

Sárosi Péter és támogatói gyakran az emberi jogokra, személyes szabadságra és a szakszerű ártalomcsökkentésre hivatkoznak, miközben figyelmen kívül hagyják, hogy a dekriminalizálás és legalizálás nem csökkenti a fogyasztást, hanem éppen ösztönzi azt.

Magyarország kormánya ezzel szemben világosan kijelentette, hogy a drogokat terjesztő és népszerűsítő hálózatokkal szemben zéró tolerancia szükséges, és nem kíván olyan kísérletezésbe kezdeni, amely emberek ezreinek életét teheti tönkre a bizonytalan „szabályozott legalizáció” jegyében. Nem reformról van szó, hanem morális és jogi lejtőről – szögezte le a DKI.

Hozzátették, a drogstratégia megalkotása során tehát különösen fontos, hogy kik vesznek részt az egyeztetéseken. Az olyan szereplők, mint Sárosi, akik egyes európai példákat kritikátlanul másolnának, alapjaiban veszélyeztetik a magyar stratégia sikerét. A cseh út nem megoldás, hanem figyelmeztetés.
A zéró tolerancia nem politikai szlogen. Ez a társadalmi immunrendszer része, amely kijelöli azokat a határokat, amelyeket nem szabad elmosni. Magyarország nem követi vakon az európai trendeket, ehelyett megőrzi józan, felelősségteljes és következetes álláspontját a drogokkal szemben.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Police.hu)