„Tizenkét százalékpont előnye van Márki-Zaynak Orbánnal szemben” – ezzel a címmel számolt be a 24.hu a Republikon Intézet 2021 novemberében közölt közvélemény-kutatásáról. A balliberális oldal egyből ünnepelni kezdte ezt a kutatási eredményt, az öt hónappal későbbi országgyűlési választás azonban alaposan rácáfolt az ex-SZDSZ-es Horn Gábor intézetére: a Fidesz–KDNP-listán közel 20 százalékpontot vert a Márki-Zay vezette ellenzékre és a 106-ból 87 egyéni választókerületet megnyerve ért el újabb kétharmados győzelmet. A Republikon a 2024-es EP-választás előtt sem hazudtolta meg önmagát, hiszen a balliberális intézet felmérése volt a legpontatlanabb a 12 vizsgált közvélemény-kutató közül (a Real-PR szerint 6,6 százalék eltérés volt kimutatható).
A baloldali kutatócégek által végzett manipulatív esély-menedzsment nem új keletű dolog, amire a Republikon Intézet fenti kutatásain túl Hann Endre közel három évvel ezelőtti elszólása is bizonyítékot szolgáltat.
A Medián vezetője úgy fogalmazott 2022 szeptemberében a 444-nek, hogy az országgyűlési választások előtt „valóban voltak olyan kutatások, illetve inkább közlemények, amik kimondottan a közvéleményt befolyásoló céllal készültek”.
Mindezt a 21 Kutatóközpontot vezető Róna Dániel is megerősítette, aki szintén a 444-nek nyilatkozva jelentette ki, hogy az ilyen felmérések „eleve azzal a céllal lettek publikálva, hogy befolyásolják az ellenzéki választókat”. A Republikon „félremérései”, valamint Hann Endre és Róna Dániel kijelentései után joggal feltételezhető, hogy a 15 százalékpontos Tisza-előnyt mutató friss Medián-kutatás is csak az ellenzéki szavazók befolyásolásának céljából készült. Mindezt az is megerősíti, hogy a kutatócég már módszertant sem mellékelt a felméréséhez.
A három és fél évvel ezelőtti, 12 százalékpontos Márki-Zay-előnyt mutató felmérést végző Republikon Intézet legalább annyira köthető a külföldi érdekeket szolgáló balliberális oldalhoz, mint a Medián.
Az intézetet a mai napig a Gyurcsány-kormány egykori SZDSZ-es államtitkára, Horn Gábor vezeti, a működésükhöz szükséges anyagi fedezetet pedig javarészt külföldről érkező forrásokból biztosítják: a 2024-es gazdasági beszámolójuk alapján a Republikon 150 ezer euróhoz, azaz mintegy 60 millió forinthoz jutott az Európai Unió „civil” szervezeteket támogató CERV-projektjéből. A Német Szabaddemokrata Párt (FDP) alapítványától, a Friedrich-Naumann-Stiftung für die Freiheittól 6,4 millió forint folyt be 2024-ben (ez utóbbi alapítvány a Republikon Intézet 2017-es, Soros György és Magyarország című konferenciáját is támogatta). Mindemellett Soros György intézetétől, a Foundation Open Society Institute-tól még 2023-ban kapott 80 ezer dollárt a Republikon, amiből 18,7 millió forintnyi összeg jutott 2024-re.
(Ezek után nem csoda, hogy 2023-ban Horn Gábor Köszönet Soros Györgynek címmel írt cikket a HVG-nek).
Végezetül a balliberális kutatócég legkisebb külföldi támogatója az amerikai Atlas Network volt 2024-ben, 17 500 dollárral, melyből 4,5 millió forintnak megfelelő összeg jutott a tárgyévre.
