Az államiság alapjait sértő besúgórendszert üzemeltet az Átlátszó (atlatszo.hu) nevű politikai nyomásgyakorló szervezet, az általa üzemeltetett „Ki mit tud”, illetve „MagyarLeaks” webes felületek működtetésével – jelentette ki a Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF–CÖKA) külügyi igazgatója kedden sajtótájékoztatón Budapesten.
Tordai Máté kifejtette: a „Ki mit tud” felület segíti közérdekű adatok igénylését állami szervektől, a „MagyarLeaks” pedig lehetővé teszi állami adatok megszerzését, kiszivárogtatását és terjesztését. – Ez a besúgórendszer veszélyt jelent Magyarországra és a magyar állampolgárokra – tette hozzá.
Büntetőjogi következmények várhatók
Mint elmondta: a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Intézet támogatásával indított platformok korlátlan lehetőséget kínálnak a joggal visszaélésre. Példaként említette, hogy a „Ki mit tud” rendszerén keresztül egy személy különböző fiktív adatok megadásával nyújthat be korlátlan mennyiségű adatigénylést, illetve ezt maga az Átlátszó is megteheti nem létező személyek nevében.
Ugyanakkor a „MagyarLeaks” rendszeren keresztül kiszivárogtatott információk nem ellenőrizhetők érdemben, így a platform dezinformációs felületként, lejáratókampányok eszközeként funkcionálhat.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az információszabadság gyakorlása kötelezettségekkel és felelősséggel is együtt jár. A többi között a közbiztonság a nemzetbiztonság, mások jogainak védelme érdekében korlátozásoknak és szankcióknak vethető alá. Az állami adatok jogosulatlan nyilvánossá tétele, vagy idegen érdekeket szolgáló nemzetközi szereplőkkel való megosztása közvetlenül sérti a közérdeket, így az állam szuverenitását, a demokratikus rendet.
Ezért a CÖF–CÖKA felhívja az Átlátszó figyelmét, hogy tevékenységüknek büntetőjogi következménye lehet. Ugyanis aki idegen hatalom részére információszerzést folytat az kémkedést követ el. Ennek minősített esetében pedig akár 15 év szabadságvesztés is kiszabható
– mondta Tordai Máté.
Bajban a magyar élelmiszerpiac
A sajtótájékoztatón Bubenkó Csaba, az Egyenlő.hu Modern Szakszervezet elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon hat külföldi tulajdonú áruházlánc egyre inkább átveszi az uralmat a magyar élelmiszerpiac és élelmiszeripar felett, ezért a hazai tulajdonú kereskedők és feldolgozók egyre hátrányosabb helyzetbe kerülnek.
A láncok jellemzően globális élelmiszergyártók termékeit értékesítik, így a hazai termelőknek és feldolgozóknak egyre nehezebb áruikkal a polcokra kerülni, ami az ellehetetlenülésükhöz vezet.
Példaként említette, hogy miközben 2012-ben a magyar tulajdonú láncok még a piac negyven százalékát birtokolták, ez az arány 2024-re 25 százalékra csökkent.
További probléma, hogy a nyugat-európaihoz hasonló magyar élelmiszerárak mellett a magyar dolgozók a nyugati bérek csupán negyven százalékát kapják.
Ebben a helyzetben a szakszervezet és a CÖF–CÖKA felhívja az állami szervek figyelmét, hogy a multik importérdekeit egyensúlyba kell hozni exportkötelezettségükkel. Lehetővé téve a magyar élelmiszergyártók bemutatkozását, termékeik forgalmazását az európai piacon.
Továbbá kérik, hogy olyan intézkedéseket vezessen be az állam, amelyek megóvják Magyarország gazdasági érdekeit és biztosítják az európai szintű fizetéseket a magyar munkavállalók számára.
Ugyancsak szorgalmazzák, hogy vizsgálják felül az egészségre ártalmas ukrán mezőgazdasági termékek erőltetett vámmentes importját - mondta Bubenkó Csaba.
Az Átlátszó a jogszerűség határát súrolja
Ifj. Lomnici Coltán, a CÖF–CÖKA szóvivője emlékeztetett arra, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 2017-ben meghozott jogerős ítéletében kimondta, hogy a CÖF–CÖKA nem lát el állami közfeladatot és nem gazdálkodik közpénzből. A perben a felperes Átlátszó azt kérte a bíróságtól, hogy a CÖF–CÖKA-t kötelezze: a szervezet hozza nyilvánosságra az adományozók névsorát, ám a bíróság a keresetet jogalap hiányában elutasította.
Az Átlátszó tevékenységével kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a szervezet visszaél a közadatigénylés jogával és a tevékenysége a jogszerűség határát súrolja.
