Ezek a drogtörvény szigorításának első eredményei

Már látszik az eredménye a drogtörvény szigorításának: árnyékba húzódtak a dílerek, egyre kevesebb a kábítószer az utcákon, és sokkal nehezebb lett hozzájutni – mondta lapunknak Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója. Mint a szakember hangsúlyozta, jól működik a drogkereskedőket szigorúbban büntető vagyonelkobzás, illetve kitiltásuk arról a településről, ahol a szerekkel kereskedtek. Téglásy Kristóf szerint az új törvények hatálybalépésével a fővárosi drogstratégia jogszabályellenessé vált, így bűncselekménynek minősül, ezért azonnal vissza kell vonni és összhangba hozni a nemzeti drogellenes stratégiával.

– Azt tapasztaltuk, hogy a valamivel több mint egy hónapja életbe lépett drogtörvény-szigorításnak köszönhetően visszaszorultak a dílerek, behúzódtak az árnyékba – mondta lapunknak Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet (DKI) stratégiai igazgatója. Mint hangsúlyozta, 

sok kábítószer elfogyott az utcákról a lefoglalások eredményeként, ami azért fontos, mert így nem tudnak könnyen szerhez jutni az első vagy a véletlenszerűen drogot kipróbálók, illetve azok a fiatalok, akik nem rutinszerű szerhasználók és nincsenek kiépített kapcsolataik.

Ezenkívül a lefoglalásokkal együtt nőtt a kábítószer ára is, hiszen az elkobzott áru hiányzik a piacról. – Sokkal kevesebb kábítószer jut be ténylegesen a piacra, ami azt jelenti, hogy növekszik az ára, ezért a szerhasználók sokkal nehezebben jutnak droghoz – mutatott rá a szakember.

Vagyonelkobzás, kitiltás, tudatmódosító szer

A stratégiai igazgató kiemelte: 

a drogkereskedőket szigorúbban büntető vagyonelkobzás jól működik a gyakorlatban, hiszen még akkor is el lehet venni minden olyan vagyontárgyukat, amely a drogkereskedelemből származhat, ha nem az ő nevükön van, hanem például egy családtagén. 

Emellett ki lehet őket tiltani arról a településről, ahol a drogkereskedést végezték. Eddig, amikor valaki büntetés hatálya alatt állt, a büntetés letelte után visszamehetett és a kereskedést ott folytathatta, ahol abbahagyta. Ráadásul azok is féltek a dílertől, akik ellene vallottak volna, hiszen tudták, hogy vissza fog menni. Most a saját lakókörnyezetének egy széles sávjába be sem teheti a lábát, ami azt jelenti, hogy könnyebben lehet ellene vallani, megkönnyítve ezzel a drogbűncselekmények felgöngyölítését – jelezte a stratégiai igazgató.
Téglásy Kristóf leszögezte: már látszik annak a hatása is, hogy törvénybe emelték a tudatmódosító szer fogalmát. Ezzel annak veszik elejét, hogy a terjesztők megúszhassák a felelősségre vonást, a dizájnerdrogok összetételét viszonylag rövid időközönként cserélve. Ennek a változtatásnak a másik nagyon fontos oka, hogy 

ha valaki összekutyul valamit bizonyos legálisan megvásárolható szerekből – a csavarlazítótól kezdve a fürdősón át egyes növényvédő szerekig –, az a kábítószerrel való visszaélés minősítése alá esik, és a büntető törvénykönyv szerint büntetendő még akkor is, ha ezek a szerek nincsenek a tiltólistán. 

– A tudatmódosító szer fogalomként való bekerülése a Btk. hatálya alá azért jelentős lépés, mert ezzel kikerültük azt a kaput, hogy a hatóságoknak mindig meg kell előzniük a laborokat, amikor azok újrahasznosítanak valamit egy pici ­kémiai képletmódosítással. Ha most bármilyen szer bejön és tudatmódosítóként működik, akkor drogként fogják elbírálni, tehát büntetendő – magyarázta a stratégiai igazgató.

Szigorodó elterelés

Az elterelés intézményének szigorításáról elmondta, nem következett be, amivel a baloldali-liberális kötődésű ellenzők riogattak, vagyis nem lettek tele a börtönök egy jointot elszívó fiatalokkal. Ez eddig sem volt és ezután sem lesz így, viszont az elterelés egy olyan intézmény, ami megszünteti a priuszt. Mostantól ez már csak akkor történhet meg, ha a szerfogyasztó felfedi, hogy kitől szerezte a drogot. Ennek azért van komoly jelentősége, mert 

így lehet felgöngyölíteni a drogterjesztői hálózatokat, és elérni azokig a dílerekig, akik nagymértékben terítik a kábítószert.

A szabályozás szerint a hálózatok feltárásában segédkező kis dílerek büntetése korlátlan mértékben enyhíthető. – Nemcsak büntetünk, hanem engedményeket is adunk – jelentette ki Téglásy Kristóf.

Karácsonyék bűncselekményt követnek el

A stratégiai igazgató arra is kitért, hogy 

az új törvények hatálybalépésével a fővárosi drogstratégia úgy, ahogy van, jogszabályellenes és bűncselekménynek minősül. 

Ha a főváros vezetői, a főpolgármesterrel az élen, jogkövető állampolgárok lennének, akkor ezt visszavonnák. Nyilvánvalóan a fővárosi vezetés nem örül a kormány által elfogadott változtatásoknak, mert ezek nem az ő ártalomcsökkentő fókuszú, „drogozz, csak ne halj bele” típusú drogstratégiá­jukat követik, hanem a nemzeti drogellenes stratégiát. – Józan ésszel nem mondhatok mást, mint hogy a fővárosnak azonnal új drogstratégiát kell készítenie, de az nagy kérdés, hogy Budapest vezetése a Tisza Párt támogatásával ezt megcsinálja-e – fogalmazott.

A stratégiai igazgató kiemelte: nóvum Európában, hogy az alaptörvénybe is bekerült a drogok népszerűsítésé­nek tiltása. 

Kényes kérdésnek nevezte, hogy mit lehet tenni az alkotói és a művészi szabadsággal, az viszont elítélendő, ha valaki dalszövegekben népszerűsíti, hogy a rajongói szívjanak el vagy vegyenek be valamit.

Arról ugyanis nem szól a fáma, hogy a drogfogyasztásnak súlyos következményei vannak: a pánikroham, az öngyilkosságra késztetés, vagy a halál, amik nem szerepelnek a dalszövegekben. A drogfogyasztás előnyeiről papoló előadók arra biztatják a fiatalokat, hogy szedjenek bizonyos szereket, holott az nagy felelősséget ró rájuk, hiszen a káros következményekre nem hívják fel a figyelmet. – Ezek a művészek, akiknek sok millió nézőjük van, társadalomrombolást végeznek. Jó lenne látni, hogy amit a zenéikben propagálnak, annak végzetes következménye lehet – hívta fel a figyelmet Téglásy Kristóf.

Borítókép: Visszább húzódtak a dílerek és sok kábítószer fogyott el az utcákról a szigorításnak köszönhetően (Fotó: Kurucz Árpád)