A berlini székhelyű Nius online újság a Bundesagentur für Arbeit (BA) – Szövetségi Munkaügyi Ügynökség – júliusi állapotot tükröző adatait vizsgálva arról számolt be, hogy országos összevetésben Hessenben a legmagasabb a külföldi állampolgárságú szociális segélyben részesülők aránya.
Ebben a tartományban az összes támogatott közül 223 210, azaz körülbelül 55,4 százalék külföldi. Baden-Württembergben ez az arány 55,3 százalék, Bajorország 54,5 míg a Saar-vidéken 50,8 százalék.
A munkanélküliek csaknem fele külföldi állampolgár
Az említett négy német tartományban összesen mintegy 1,4 millióan kapják az alanyi jogon járó Bürgelgeldet, ez a teljes németországi érintett valamivel több mint egynegyedének felel meg. A Nius cikke szerint országszerte
5,3 millió ember részesül munkanélküli segélyben, és 47 százalékuk nem rendelkezik német útlevéllel, vagyis ebben a körben is csupán 53 százalékuk német állampolgár.
A keletnémet tartományokba jobb a helyzet
Hasonlóan a migrációs hátterű lakosság arányaihoz, a szociális segélyezettek esetében is kirajzolódik a térképen az egykor ketté osztott Németország, hiszen a volt keletnémet tartományok – Szászország, Türingia, Brandenburg, Szász-Anhalt és Mecklenburg-Előpomeránia a BA listáján az utolsó helyeket foglalják el. Ezekben a tartományokban a külföldi lakosok aránya is lényegesen alacsonyabb, mint a nyugatnémet tartományokban. Az öt keleti tartományban együttesen csak feleannyi alapjövedelem-támogatásban részesülő van (750 ezer), mint Észak-Rajna-Vesztfáliában (1,5 millió).
Sokan visszakerülnek a munka világából a szociális ellátórendszerbe
A statisztikák mellett az is lesújtó tény, hogy a szociális juttatást élvező személyek közül sokan már nem tudnak tartósan a munkaerőpiacon maradni. A Bild arról számolt be, hogy
2024-ben az elhelyezkedők több mint 52 százaléka körülbelül három hónap után visszatért a szociális ellátások rendszerébe.
A probléma különösen súlyos a külföldiek körében: közülük csak 44,7 százaléknak sikerült véglegesen kikerülnie a szociális ellátásból.
