Ezek az elképzelések, amelyek most a Tisza Párt környezetében megjelentek, valójában egyrészt a régi, a 2010 előtti magyar balliberális elit elképzelései, másrészt meg Brüsszelnek az elképzelései – mondta el a Szabad Magyarokban, az Alapjogokért Központ és a Hír FM közös műsorában Magyar Péterék megszorítócsomagja kapcsán Szikra Levente, a központ jogi igazgatóhelyettese. Ez pedig már a szuverenitásról szól, az a kérdés, hogy hol mondják meg, hogy mi a magyaroknak a legjobb gazdaságpolitika. Az egyik válasz,
a Tisza Párt válasza az, hogy ezt az Európai Bizottság jobban tudja, a jobboldal válasza pedig az, hogy ezt a magyar emberek tudják jobban
– fejtette ki Szikra Levente.
Az adóbevételeket kétféleképpen lehet növelni – hangsúlyozta Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője. Vagy az adó mértékének emelésével, ami a legnagyobb ellenzéki pártnak a módszere, vagy pedig az adóalanyoknak a körét, tehát a munkavállalók számát növeljük. Az elmúlt másfél évtizedben több mint egymillió fővel bővült a foglalkoztatottak köre. Ez tette lehetővé, hogy emelkedtek az adóbevételek, mivel többen dolgoztak – ismertette.
A kormány 2010-ben egy olyan vállalást tett, hogy megőrzi a nyugdíjak vásárlóértékét – emlékeztetett Szikra Levente. Legalább annyit, de valójában többet érnek a nyugdíjak, mint 2010-ben.
Az ezzel szemben álló, 2010 előtti gondolkodásmódnak nem az a célja, hogy a nyugdíjak értékét megőrizze, hanem hogy spóroljon a nyugdíjakon,
és áldozatvállalásra kényszerítse az egyébként egy egész életet végigdolgozó nyugdíjasokat; ez a gondolkodásmód még valójában mindig jelen van Magyarországon, a Tisza Párt holdudvarában is megjelent – értékelte az ellenzék nyugdíjrendszerrel kapcsolatos terveit az Alapjogokért Központ vezető elemzője.
A 662 oldalas programban rengetegszer szerepel a GDP-arányos nyugdíjkiadási mutató – ismertette a kiszivárgott tervezetről Horváth Sebestyén. Negatív kontextusban, hogy milyen rossz, hogy 2010-hez képest, amikor a GDP 6-8 százalékát költöttük nyugellátásokra, most pedig ennek körülbelül dupláját, 10-12 százalékát. A legnagyobb ellenzéki párt körüli szakértők erről úgy gondolkodnak, hogy ez milyen rossz dolog, hiszen egy kiadás az állam számára. De erre nem szabad csak egy kiadásként gondolni, hiszen körülbelül 2,2 millió magyar ember ebből él, nekik ez a jövedelmük – hangsúlyozta az az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.
A Szabad Magyarok fenti adását itt tekinthetik meg.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!