Társadalmi katasztrófát okozna Magyar Péter

Az országgyűlési választás tétje, hogy megvalósul-e Brüsszel terve, vagy sikerül megakadályozni? Az Ellenpont szerint csak Orbán Viktor tud és mer nemet mondani Brüsszelnek, Magyar Péter képtelen erre, vagy nem is akar. Ezért készült el a Tisza-csomag, a magyar történelem egyik legdurvább megszorító terve. Megszüntetnék a rezsicsökkentést, a családi adókedvezményeket, megemelnék a személyi jövedelemadót és vagyonadót vezetnének be.

Az Ellenpont cikksorozatban tárta fel, hogy Brüsszel milyen elképzelések mentén sarcolná meg a magyarokat, és hogyan asszisztál ehhez a Tisza Párt. A 660 oldalas gazdasági konvergenciaprogramnak nevezett Tisza-csomag tervét röviden úgy lehetne összefoglalni, hogy megszorításokkal, adóemelésekkel és támogatások megszüntetésével kell előteremteni a pénzt Ukrajna háborújának finanszírozásához. Ennek a modellnek az árát pedig a családok, a nyugdíjasok és a dolgozók fizetnék meg.

Fotó: Ursula von der Leyen. NurPhoto/AFP/Jonathan Raa 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök karácsonykor bemutatta az úgynevezett Ukrán jóléti tervet, amely a következő tíz évre 800 milliárd dollárnyi forrást igényelne Ukrajna újjáépítésére és gazdaságfejlesztésére – a katonai és védelmi kiadásokon felül.

Ebből Magyarországra több mint kilencmilliárd dollár jutna, ahogy arra az európai uniós ügyekért felelős miniszter, Bóka János felhívta a figyelmet, ez családonként több mint 1,3 millió forintot jelentene.

Az Európai Bizottság nem hagy kétséget afelől, honnan teremtené elő a szükséges forrásokat. Az európai szemeszter ajánlásaiban, országjelentésekben és kötelezettségszegési eljárásokban egyértelmű elvárásként jelennek meg az adóemelések és megszorítások. 

És ezeket hajtanák végre kritika nélkül Magyar Péterék, ha áprilisban ők nyerik a választást, ahogy azt a szakértőik is elmondják.

Véget vetnének a rezsicsökkentésnek

A Brüsszel által előírt megszorítások egyik leglátványosabb és legfájdalmasabb pontja a rezsicsökkentés felszámolása. Az Ellenpont több cikkében is bemutatta, a Tisza Párt környezetében megszólaló szakértők a rezsicsökkentést piacellenesnek és fenntarthatatlannak nevezik, és nyíltan hivatkoznak az Európai Unió azon ajánlásaira, amelyek az energiatámogatások megszüntetését sürgetik. Erre azért is biztosan sor kerülne, mert

a Tisza Párt teljesen le akar válni az orosz olajról és földgázról, amivel – a Századvég elemzése szerint – ezer forint fölé nőne a benzin ára.

Ezért is küldték a Tisza Párthoz az energiaár-emelési szakértőt, Kapitány Istvánt.

 

Ez társadalmi katasztrófával járna, ugyanis az Eurostat adatbázisa alapján a rezsicsökkentés bevezetését követő tizenegy évben több mint 70 százalékkal csökkent az energiaszegénységben élő magyarok aránya. Míg 2013-ban minden negyedik magyar energiaszegénységben élt, addig a tavalyi évre a Fidesz döntései miatt ez az arány 7,1 százalékra csökkent, gyakorlatilag elérve ezzel az uniós átlagot. 

A Tisza Párt intézkedéseivel újra megnégyszereződhetne az energiaszegénység.

A Tisza elnöke, Magyar Péter maga is többször támadta a rezsicsökkentést.

„És tudjátok, a rezsicsökkentés is egy humbug” – magyarázta Magyar Péter egy rendezvényen.

Bódis Kriszta, a Tisza társadalompolitikai szakértője és jelöltje egy hangfelvétel tanúsága szerint egészen abszurd módon arról kezdett el értekezni, hogy a rezsicsökkentés azért rossz dolog, mert „valamikor, ha többet fizetsz valamiért, az sokkal jobb dolog”, mint kevesebbet fizetni. 

Gerzsenyi Gabriella, a párt európai parlamenti képviselője is bevallotta, hogy nem támogatják a rezsicsökkentést, és az a gond, hogy a világpiaci árakhoz képest túl keveset fizetnek az emberek.

Magyar  Péter és Bódis Kriszta. Fotó: Facebook

Ahogy arról elsőként az Ellenpont számolt be, Király Júlia, a baloldali kormányok idején Simor András helyetteseként tevékenykedő közgazdász „átverésnek” nevezte a rezsicsökkentést. A Magyar Nemzet számolt be arról, hogy Király Júlia lakásán készülhetett a Tisza-csomag. 

Ezek a megnyilvánulások mind a brüsszeli narratívába simulnak, amely már több mint egy évtizede támadja a rezsicsökkentést.

Brüsszel nem véletlenül követeli a rezsicsökkentés eltörlését – újabban már azért is, hogy az ebből megszerzett pénzzel is Ukrajnát lehessen támogatni. 

A kormány által nyilvánosságra hozott jelentés felidézi, hogy a 2025. évi brüsszeli országjelentés 17. oldalán a következőket írják:

„A fosszilis tüzelőanyagok kapcsán Magyarország a legtöbb támogatást nyújtók között van az EU-ban. Ezek a támogatások, amelyeket Magyarország 2030 előtt nem kíván kivezetni, a GDP 1,01 százalékát teszik ki. E támogatások csökkentése és fokozatos megszüntetése összhangban van az uniós kötelezettségvállalásokkal, és segítheti Magyarországot a kormányzati kiadások visszafogásában.”

Az első lépéseket már meg is tette a rezsicsökkentés megszüntetése érdekében a Tisza Párt. Brüsszel 2028. január 1-jétől karbonadóval sújtaná a háztartások fűtését, a közlekedést és a mezőgazdasági termelőket. 

A rendszert a brüsszeli kommunikáció környezetvédelmi irányelvnek állítja be, ahol a „szennyező fizet” elven büntetik a jelentős karbonlábnyomot produkáló vállalatot.

Mindez a valóságban azonban a magyar fogyasztóknak jelentős energia-, üzemanyag- és termelési áremelkedést jelentene. Egész konkrétan a rezsicsökkentést is veszélybe sodorná az intézkedés. És miközben több tagállam – köztük Magyarország –tiltakozik az ETS-2 néven ismert rendszer ellen, Magyar Péter és a Tisza Párt egyértelműen támogatja.

Kulja András 2024-ben szeptemberében a Környezetvédelmi Bizottságban az ENSZ Klímacsúcs előtti határozathoz (ami végül tartalmazta a rezsicsökkentés eltörlésére vonatkozó szándékot is, amit a Tisza támogatott) többedmagával módosítást terjesztett be az alábbi szöveggel:

A karbonárazás a leghatékonyabb és legköltséghatékonyabb módja a kibocsátások csökkentésének és a zöldberuházások ösztönzésének.

Ez a szöveg bekerült a végső állásfoglalásba, amely a rezsicsökkentés megszüntetésének szándékát is tartalmazta. Az ETS-2 javaslat azóta is az Európai Parlament előtt hever. Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) nevű jobboldali frakció a plénum 2025. november 13-i szavazásán tett egy kísérletet a rezsicsökkentést eltörlő csomag visszavonására, ez a kezdeményezés azonban ismét részben a Tisza Párt miatt bukott el. 

Az erről szóló szavazáson ugyanis a Tisza Párt képviselői nem támogatták a karbonadó 2028. januári bevezetését felfüggesztő javaslatot. 

Vagyis arra szavaztak, hogy Brüsszel mindenképp lehetetlenítse el a rezsicsökkentést.

A Tisza Párt betelepítené a migránsokat

December 8-án az Európai Unió tagállamai létrehoztak egy úgynevezett Szolidaritási Alapot, melynek célja, hogy csökkentse a migráció sújtotta tagállamok terheit. Vagyis Brüsszel azokat az országokat akarja megsegíteni, amelyek – mondjuk ki – behívták a bevándorlókat az országukba. A támogatásból nem részesülő tagállamok pedig eldönthetik, hogy vagy átvállalnak az EU által érintettnek ítélt tagállamoktól migránsokat, vagy pénzt fizetnek a közös alapba. Magyarország annak ellenére, hogy tíz éve védi az Európai Unió határait, és elköltött több mint 800 milliárd forintot (körülbelül kétmilliárd eurót) Európa közös határának védelmére, mégsem részesülhet a szolidaritási alapból. 

Sőt Brüsszel a 2026. június 12-én hatályba lépő migrációs paktum jegyében választás elé állította hazánkat: vagy betelepít migránsokat, vagy jelentős – 420 millió eurós – hozzájárulással beszáll a közös alapba. 

Ennek a javaslatnak a végrehajtását támogatta a Tisza Brüsszelben.

A migrációs paktumról szóló EP-szavazás során a Tisza Párt képviselői támogatták, hogy 2025-re plusz 25 millió euróval növeljék meg a „Menekültügyi, migrációs és integrációs alapot”, ami egyértelműen a migrációs paktum gyors és hatékony végrehajtását szolgálja.

Fotó: siren/Ellenpont

A Tisza képviselői támogatták azt a javaslatot, amely „helyénvalónak ítéli meg”, hogy Magyarországot 200 millió euróval megbüntessék az Európai Bíróság döntése alapján. Ezt a büntetést az EU azért szabta ki, mert – az EB szerint – Magyarország nem tartotta be az uniós menedékkérői jogokat. Magyarország szerint viszont az unió nem tartotta be az uniós jogot azáltal, hogy illegális bevándorlók befogadására kötelezte volna Magyarországot. Ugyanakkor a Tisza Párt képviselői nem támogatták azt a javaslatot, amely kétmilliárd eurós támogatást irányzott volna Magyarországnak a déli határ kerítésének költségére.

Ez a három pont együtt azt bizonyítja, hogy a Tisza Párt teljesen elkötelezte magát Brüsszel migrációs elképzelései mellett, és finanszírozási szinten is hozzájárul azok végrehajtásához.

A migrációs paktumról szóló tavaly októberi szavazás után Kollár Kinga EP-képviselő a Facebookon erősítette meg, pártja valóban kiáll a bevándorlók szétosztásáról szóló kvótarendszer mellett. A kvótáról szóló szavazás nem az egyedüli eset, hogy a tiszás képviselők kiálltak a migráció mellett. Dávid Dóra, a párt másik képviselője ugyanis nyíltan kijelentette, hogy szerinte Magyarországnak változtatnia kell hozzáállásán, mert

a multikulturális társadalmak nemhogy működnek, de versenyképesebbek is lehetnek.

Bódis Kriszta, a párt képviselőjelöltje, tanácsadója ennél is tovább ment, amikor a migrációt először „lehetőségnek” nevezte, majd egyszerűen „álvalóságnak” mondta azt, hogy a migránsok között terroristák lennének.

Ha azt gondolnánk, hogy ezek véletlen elszólások voltak, akkor tévedünk. Hiszen a Tisza Párt mögötti tanácsadók is ugyanezt mondják. Petschnig Mária Zita például azért kritizálta a miniszterelnököt, mert az uniós büntetés ellenére sem hajlandó végrehajtani a migrációs paktum intézkedéseit.

„Az Európai Unió tavaly júniusban kiszabott ránk egy 200 millió eurós büntetést. Nem azért merthogy itten nem engedjük be a migránsokat, mert azt akarja, hogy engedjük be a migránsokat, hanem azért, mert nem tartjuk be a menedékkérők menedék jogának az uniós szabályait, tehát tehát nem vagyunk szabálykövetők” – érvelt zavarosan Petschnig. Majd egy másik fórumon arról beszélt, szerinte nem is jönnek migránsok, mert „nem azt mondta az unió, hogy tessék beengedni a migránsokat, csak azt mondta hogy tessék emberi módon viselkedni velük szemben”.

Holott a kvótarendszer lényege éppen a migránsok szétosztása lenne. 

A tiszás tanácsadóvá lett Bod Péter Ákos pedig arról beszélt, szerinte Magyarországnak semmi hátránya nem származna a bevándorlók kvótaalapú szétosztásából.

„A bírósági döntés az nem kötelezi Magyarországot semmilyen migránsoknak a befogadására, amit a rádió hazudik, semmi. Egy közösen elfogadott joganyag azt mondja, hogy ha valaki valamelyik európai országnál jelentkezik, meg kell az ügyét vizsgálni és tisztességes eljárási módon kell eljárni vele” – magyarázta Bod a kvótarendszert, amelynek éppen a migránsok szétosztása az egyik központi eleme.

Kötelező sorkatonaság

Magyar Péter megpróbálja tagadni háborúpártiságát, mégis időről időre előkerülnek olyan megnyilvánulások a Tisza háza tájáról, amelyek jól bizonyítják, hogy a baloldali párt ugyanúgy menne a háborúpárti, európai fősodorral, ahogy azt a nyugat-európai országok teszik. Nem véletlenül, nemrég éppen Kéri László – akit Radnai Márk „az első tiszásnak” nevezett – vallotta be, hogy a Tisza Párt nem tudja elkerülni, hogy az ukránügyben egyértelmű állásfoglalást tegyen, vagyis, hogy a háború mellé álljon.

Ennek az irányzatnak legerősebb képviselője Ruszin-Szendi Romulusz, aki korábban gyanús ukrán katonai kapcsolataival kérkedett, majd kifejtette azt is, hogy támogatja a sorkatonaságot. Úgy fogalmazott, hogy „ha baj van, mindenkit be kell rántani”.

Ruszin-Szendi Romulusz néhány napja egy másik háborúpárti videót is közzétett a közösségi oldalán. A Párizsban tartott csúcstalálkozó kapcsán a Tisza tanácsadója és jelöltje arról értekezett, hogy szerinte az összegyűlt háborúpárti vezetők – Németország, Nagy-Britannia és Franciaország – valójában békét akarnak.

„Ma nem hivatalos csúcstalálkozót tartanak Párizsban. Az orosz–ukrán háború lezárása miatt. Hiába mondja az Orbán-adminisztráció, hogy csak az Egyesült Államok akarja a békét és minden európai ország háborúba akar menni. Látszik, hogy ez nem igaz. Közösen keresik a megoldást!” – mondta Ruszin-Szendi Romulusz.

A probléma csak az, hogy ennek a csúcstalálkozónak az eredménye egy háborúpárti döntés lett, amely csak még közelebb hozta Európához a vérfürdőt. Ugyanis a francia, brit és német vezetők vállalták, hogy fegyveres erőket telepítenek a háborús országba. De arról is döntöttek, hogy az Egyesült Királyság és Franciaország katonai központokat hoz létre Ukrajnában.

Megemelnék a személyi jövedelemadót

Brüsszel 2024. évi országjelentésének a 16. oldalán a Bizottság kijelenti, hogy „az adórendszer elégtelen a jövedelmi egyenlőtlenségek kijavítására”. A 2025. évi országjelentés 6. oldalán a Bizottság szintén kifogásolja a személyijövedelemadó-rendszer „alacsony progresszivitását” – vagyis azt, hogy a 15 százalékos egykulcsos adó helyett nincsenek magasabb adókulcsok.

Összhangban a brüsszeli iránymutatással, a Tisza gazdasági terve úgy fogalmaz: „az új szja-rendszer progresszívabb, igazságosabb közteherviselést eredményez.”

„A javasolt személyijövedelemadó-modell háromsávos progresszív struktúrán alapul, melyet célzott adójóváírás és jövedelmi sávokhoz kötött, fokozatosan csökkenő családi kedvezmény egészít ki.”

A dokumentum el is mondja, hogy mekkora bevételt várnának a sarcból „Az adóreform három pillére – progresszív szja, vagyonadó, különadó – átfogó szerkezeti változást hoz az adórendszerben”. „A reformcsomag éves szinten 1300 milliárd forint többletet biztosít, amely a GDP 2,2 százalékának felel meg” – áll a dokumentumban. Ezt a tervet megerősítette a megszorítócsomag egyik szerzője, Lengyel László is, aki egy podcastben arról beszélt: „itt előadhatod, hogy te le akarod vinni a személyijövedelemadó-kulcsot kilenc százalékra, ami egyébként kilyukasztja a költségvetést, de öt perc múlva kiderült, hogy ez egy hülyeség. Én értem, hogy a populizmus győz…”

Megvonnák a családtámogatásokat 

A 2025. évi, Magyarországról szóló európai szemeszter keretében az Európai Bizottság országjelentése (a 2025. évi országjelentés) 3. oldalán a gazdasági sebezhetőségekről szóló alfejezetben a jelentés kárhoztatja, hogy „Magyarország a belföldi kereslet fellendítésének eszközeként széles körben nyújt gyenge célzottságú támogatott hiteleket a háztartásoknak és a vállalatoknak, és igazgatási eszközökkel szabályozza a jelzáloghitel-kamatokat”. Ugyanennek a dokumentumnak a 23. oldala kifejezetten támadja az otthonteremtési programok kedvezményes hitelrendszerét; és a fiataloknak járó lakbértámogatásokat sem tartja megfelelőnek.

Surányi György, a Tisza Párt tanácsadója, a baloldali megszorítócsomag egyik szerzője osztja Brüsszel álláspontját, korábban így támadta a tiszás tanácsadó az Otthon start programot: „fix kamatozású hitelről beszélünk, ez azt jelenti, hogy 25 évig valaki fogja fizetni azt a kockázatot, ami a fix kamatból ered”.

Áprilisban sokat veszíthetnének a nyugdíjasok

Szintén a 2025. évi, Magyarországról szóló európai szemeszter keretében az Európai Bizottság számára készített országjelentés (a 2025. évi országjelentés) az OECD 2024-es magyar nyugdíjrendszerről szóló anyagára hivatkozik, amelynek 6–7. oldalán a 13. havi nyugdíj kiigazítását, egy indexált felső határ bevezetését javasolja, amely a 13. havi nyugdíj csökkentését jelenti a jogosultak jelentős része számára.

A Tisza Párt megszorítócsomagja pedig már az egész állami nyugdíjrendszert eltörölné, és ennek kezdődátuma idén szeptember lenne.

„A magyar rendszer hosszú távú fenntarthatósága csak a demográfiai kitettség csökkentésével biztosítható, ehhez a magánpillérek fokozatos bevezetése elkerülhetetlen.”

„Hosszú távon fenntartható, egyéni számlás nyugdíjrendszer kiépítése – a pályakezdők 2026. szeptember 1-jétől kizárólag magánpillérben szereznek jogosultságot.” Tőkepiac erősítése – a magánnyugdíj-alapok vagyonfelhalmozása 20-30 éven belül a GDP jelentős hányadát eléri, ami növeli a hazai tőkepiaci likviditást és a gazdasági növekedési potenciált – áll a dokumentumban. A Tisza szakértői is hasonló állásponton vannak, amelynek többször is hangot adtak. 

Surányi György, a Tisza-szigetek állandó előadója ennek megfelelően arról beszélt: „Semmi alapja nincs a 13. havi nyugdíjnak. Én földhözragadt vagyok, mindig 12 havi hozzájárulást fizettem. Miért kell 13 havit kapni?”

Lengyel László pedig úgy vélekedett a 14. havi juttatásról, hogy

„A politikai ciklusokhoz igazodó nyugdíjemelések tovább gyengítik a rendszer kiszámíthatóságát.”

Nemcsak a támogatásokat bukják a családok, többet is kell fizetniük

A 2025. évi országjelentés 22. oldalán a Bizottság részletesen kifejti a munkához és gyermekvállaláshoz kötött adókedvezményekről szóló kritikáját, ami szerinte igazságtalan előnyben részesíti a magasabb jövedelmű, kétkeresős, többgyermekes családokat: „A szociális támogatás nagy részét adójóváírásként nyújtják, ezért a magas jövedelmű háztartások magasabb ellátásban részesülnek, mint az alacsony jövedelmű csoportok. A két- vagy többgyermekes anyák 2025 februárjában bejelentett szja-mentessége a magas jövedelműek körében növelni fogja a háztartások jövedelmét, a legalacsonyabb jövedelmű családok esetében azonban csak korlátozottan fogja kifejteni hatását”.

Hasonló gondolatokat találunk a Tisza kiszivárgott megszorítócsomagjában is. A párt gazdasági terve már egész konkrétan levezeti, milyen módon szüntetné meg Magyar Péter kormánya a családi adókedvezményeket. A dokumentum szerint: „A családi kedvezmény a valós jogszabályok szerinti adóalap-csökkentésen alapul. A javasolt modellben ezek a kedvezmények az alsó jövedelmi sávban 100 százalékban, a középső sávban 70 százalékában, a felső sávban 50 százalékában érvényesíthetők.”
 

A dokumentumból az is kiderül, hogy körülbelül nem sokkal az átlagjövedelem felett már nem járna a családi adókedvezmény.

Surányi György az anyák adómentessége kapcsán is elszólta magát, konkrétan arról beszélt, azt ki kellene vezetni: „Attól, hogy a kismamák, az édesanyák visszatérítést kapnak, attól nem fogunk több terméket exportálni, viszont importálni többet fogunk. Tehát romlani fog a nettó export. Úgyhogy amennyivel nő a gazdaság a fogyasztás élénkülése miatt, annak egy jelentős részét erodálja, elviszi a nettó export romlása. Úgyhogy ezen az ágon nem lehet igazán gyors növekedést elérni, ha viszont ezt sem csinálja a kormány, akkor az organikus növekedésünk az nagyjából ilyen egy százalék körüli évente ebben a szerkezetben. Nyilván az a cél vagy az a feladat, hogyha majd lesz egy új kormány, akkor azonnal hozzáfogjon ennek a szerkezetnek a változtatásához.”

Padlássöprés jöhet a Tisza választási győzelme után

A 2025. évi Magyarországról szóló országjelentésben az Európai Bizottság kifogásolja az adómentes, hosszú lejáratú állampapírok rendszerét, és azt sürgeti, hogy Magyarország olyan kötvényeket bocsásson ki, amelyek után adót kell fizetni. A Tisza Párt gazdasági csomagjának is hangsúlyos eleme a vagyonok és a tőkejövedelmek megadóztatása, a kiszivárgott konvergenciaprogram szerint az osztalékból, árfolyamnyereségből, kamatból és ingatlanértékesítésből származó jövedelmek a háromsávos logika szerint adóznának. Az indoklás szerint: „Ez a rendszer mérsékli a munkajövedelmekhez képest fennálló adóterhelési különbségeket, és csökkenti az adóelkerülési ösztönzőket.”

Bod Péter Ákos egy podcastben meg is erősítette, hogy a Tisza megadóztatná a vagyonokat. Mint fogalmazott, „minden rendes országban Svédországtól Spanyolországig a vagyonokat megadóztatják, csak nálunk nem. A magyaroknál ez neuralgikus pont.”

Kezdődnének a kórházbezárások

A 2025. évi országjelentés 23. oldalán az Európai Bizottság azt rója fel Magyarország Kormányának, hogy túl sokat költ a kórházakra, ezért költséghatékonysági szempontból a kórházi ágyak csökkentését javasolja. A 109. oldalon ezt részletesen ki is fejtik:

„Mindez, a kórházi ágyak magas számával együtt (2022-ben 100 000 lakosra vetítve 590, ami jóval meghaladja az uniós átlagot), jól szemlélteti Magyarország erősen kórházcentrikus ellátási modelljét. Az egészségügyi rendszeren belül a kórházi ellátás túlzott mértékű igénybevétele akadályozhatja az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést”.

Egyúttal utalást tesz a Tisza gazdasági megszorítócsomagja is arra, hogy az állam a kórházakon és az egészségügyi ellátásokon spórolna. 

A dokumentum szerint: „A magyar egészségügyi reform hibrid modellt alakít ki, amely ötvözi az állami garanciát, a magánbiztosítói versenyt és a társadalmi szolidaritást. Ezáltal fenntartható finanszírozás, csökkenő egyenlőtlenségek, jobb egészségi állapot és nagyobb társadalmi bizalom érhető el.”

A Magyar Péter mellett nemrég felbukkant Kóka János már felvetette az egészségügyi intézmények leépítését, az Inforádiónak egyszerűen csak annyit válaszolt arra, hogy kinek lenne jó, ha kórházbezárások történnek, hogy „a magyar embereknek”.

Munkanélküliségi hullám indulna

A Bizottság a kormány által a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokat illeti kritikával, valamint bírálja a hazai vállalkozások alacsonyabb kiskereskedelmi adóit és a külföldi nagyvállalatok szerinte diszkriminatív szektorális különadóit, amelyek hazai vállalkozásokat nem sújtanak. A 2025. évi országjelentés 13. oldalon írtak szerint kifogásolja, hogy „az állam jelentős szerepet vállal a vállalatfinanszírozásban”, illetve hogy a vállalatoknak nyújtott állami támogatások – köztük a vissza nem térítendő támogatások – összesített szintje szintén a legmagasabb az EU-ban: 2017 és 2022 között évente átlagosan a GDP 2,6 százaléka volt (az uniós átlag 1,4 százalék volt.)

Ez a szellemisége a vállalatokat érintő társasági adórendszer átstrukturálására készülő baloldali megszorító Tisza-csomagnak is, amely jelentős adóemeléseket tartalmaz már a közepes vállalatokra nézve is.

A párt gazdasági csomagja szerint: „A társasági adórendszer átalakítása Magyarországon hosszú ideje napirenden van. Az egykulcsos, 9 százalékos adókulcs Európa legalacsonyabbja, ami rövid távon előnyöket jelentett a befektetésösztönzésben, azonban hosszú távon komoly költségvetési és igazságossági problémákat eredményezett.”

Kármán András, a Tisza Párt gazdasági főtanácsadója a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott előadásában értekezett arról, hogy „kiugró mértékű a vállalatoknak nyújtott transzferek aránya, amit csak részben magyaráznak az EU-s támogatások”, ezeknek a csökkentésével, vagyis az állami támogatások elvonásával az állam pénzt takaríthat meg.

Borítókép: Magyar Péter és Manfred Weber  (Fotó: AFP)