Kolumbán Vilmos úgy látja azonban, nincs arra sok esély, hogy a levélre nyitottsággal fognak reagálni. Ezért inkább megpróbálják olyan külföldi testvéregyházakkal felvenni a kapcsolatot, amelyek hasonló módon gondolkodnak, és nem a progresszív neomarxista teológiai álláspontot közvetítik és képviselik, „mert ez nem a mi utunk”.
A magyar reformátusság mindig is arról volt híres, hogy nagyon jól meghatározott keretek között mozgott, élt. Egészen pragmatikus életszemlélete volt, amelyben helyet kapott az a teológiai igazságtartalom, amit a reformátorok annak idején leírtak, tehát hogy az embernek a saját felelőssége az önmaga iránti felelősség, az Isten iránti felelősség és a közösségért való munka és odaadás – szögezte le. Hozzátette: amennyiben ezt nem találják meg a külföldi nagy világszervezetek gondolkodásában, akkor nem biztos, hogy részt kell venni ezeknek a testületeknek a munkájában.
A mi feladatunk református egyházként és református egyházakként, hogy annak a magyar reformátusságnak, amely ma számláltatik a református egyházak tagságában, egyértelmű és világos álláspontot közvetítsünk arról, hogy mit tanít a Biblia, mi az Isten elvárása és a rendje ebben a társadalomban
– hangsúlyozta a püspök, majd rámutatott: ebben rendkívül fontos az, hogy mi egyértelműen kommunikáljunk.
