Nagy Feró szabadságkoncertet ad Budapesten, a kommunizmus áldozataira emlékeznek a Pesti Srácok

Látványos szabadtéri program a hősök és a vörösterror áldozatainak tiszteletére.

Különleges szabadtéri emlékműsort tart február 24-én, kedden, a kommunizmus áldozatai emléknapja előestéjén a pesti Vértanúk terén a Nemzeti Maximumért Alapítvány és a PestiSrácok csapata. A rendezvényen Andrási Attila Tisza István és kora című új drámájának részletét mutatja be az Udvari Kamaraszínház és szabadságkoncertet ad Nagy Feró. Köszöntőt mond Szalay-Bobrovniczky Vince, felszólal a Magyar Út DPK több alapítója, így Tóth Máté energiajogász, Köő Artúr történész, Püski István író-könyvkiadó, Lakó Anna, a Fidelitas külügyi igazgatója, Szabó Gergő és Stefka István. A program főszervezője Huth Gergely, a PestiSrácok főszerkesztője.

Beszédes helyszín

A PestiSrácok a beharangozójában emlékeztet arra, hogy az emlékműsor színhelye beszédes: a Nemzeti vértanúk emlékművét az 1919-es vörösterror áldozatainak tiszteletére állították fel 1934-ben a Kossuth téren, amelyet a kommunisták 1945-ben leromboltak. Kövér László kezdeményezésére 2019-ben helyreállították. 

A Szabadságharcos főváros 1919–1956–1989 című emlékműsor 17 órakor kezdődik és 19 óráig tart. 

A szervező Nemzeti Maximumért Alapítvány a rendszerváltoztatás utáni időszak egyik fontos szimbolikus gesztusának tartja a Nemzeti vértanúk emlékművének helyreállítását. 2007-ben a néhai Nagy Ervin politológus-filozófus hozta létre az alapítványt, s egyik fő küldetése azóta is, hogy ellensúlyozzák a XX. századi diktatúrák bő négy és az átmenet két zavaros évtizedében a közgondolkodást hamis útra terelő (poszt)kommunista és neoliberális behatásokat. Éppen ezért régi törekvésük, hogy a kommunizmus áldozatainak emléknapján a Nemzeti vértanúk emlékművénél emlékműsort rendezzenek, amelyre most a Miniszterelnökség és a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával kerülhet sor.

A szónoklatokat szabadtéri, digitális kiállítás egészíti ki. 

A kiállítás A szabadságharcos főváros címet kapta, és a fővárosi antikommunista ellenállás ikonikus alakjait és eseményeit mutatja be, hiszen a magyarság a világon elsőként kelt fel 1919-ben a kommunista terror ellen, elsőként fogott fegyvert 1956-ban a szovjet megszállással szemben, és elsőként kezdett hozzá a rendszerváltoztatáshoz, melyet 1989-ben az első szabad választás kiírásának kikényszerítésével tetőzött be. 

Az egyes korszakok antikommunista hőseit korhű ruhába öltözött hagyományőrzők elevenítik meg. 

Háromszor is a bolsevizmus ellen 

A szervezők hangsúlyozzák: nem véletlen tehát, hogy a Vértanúk terére szervezték meg emlékgyűlést, amely az áldozatok előtti tisztelgés mellett a kommunistákkal bátran szembeszálló magyarokat méltatja. Hiszen mi, magyarok lázadtunk fel elsőként a kommunisták ellen. 1919-ben a júniusi ludovikás felkelés és monitorlázadás volt a Szovjetunión kívüli világ első antikommunista felkelése, aztán az ismert, túlkapásoktól sem mentes módon végül megtörtént a megmaradt ország felszabadítása. 1956-ban mi indítottunk szabadságharcot elsőként (és egyedüliként) a szovjet megszállókkal szemben. A pesti és a vidéki srácok, a véres sortüzekkel letört tüntetések résztvevői, a Munkástanácsok szívós kiállása és a forradalom kitörölhetetlen híre beverte az első méretes szöget a kommunista diktatúrák koporsójába. 1989-ben pedig mi tetőztük be elsőként a rendszerváltoztatást, kiharcolva a szabad választások kiírását.  

Bibó-felejtés és Kutyaszorító

A PestiSrácok cikke szerint a folyamat talán Csurka István Bibó-felejtés című 1979-es és Duray Miklós Kutyaszorító című 1983-as írásával, illetve a hetvenes évek spontán szerveződő és súlyosan megtorolt március 15-i tüntetéseivel kezdődött. Ezeknek emblematikus eseményei a monori és lakiteleki találkozók, a Batthyány-örökmécsesnél feloszlatott 1988-as tüntetés (ahol együtt verte a karhatalom a Fidesz és az SZDSZ későbbi vezetőit), a heroikus, nagy Erdély-tüntetés, az 1989-es március 15. vagy Nagy Imre június 16-i újratemetése, melyen Orbán Viktor „meghekkelte” az elvtársak forgatókönyvét a történelmien bátor felszólalásával. A sok kiváló hazafi és ellenzéki társaság közül nem feledkezhetünk el a megtörhetetlen szabadságharcosról, Pákh Tiborról, a 301-es parcella kopjafáit felállító Inconnu Csoportról, de a Fekete Dobozról és Krassó Györgyről sem.