A választás napján a Facebook-oldalán közzétett gyorsértékelésében elemezte a részvételi adatokat Deák Dániel, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt másfél évtized tapasztalatai nem támasztják alá azt az állítást, miszerint a magas részvétel az ellenzéknek kedvezne.
Bejegyzésében így fogalmazott:
„Az elmúlt 16 évben akkor érte el a Fidesz a legrosszabb választási eredményét, amikor a legalacsonyabb volt a részvétel.”
Kiemelte, hogy a 2014-es választás példája ezt jól mutatja, hiszen akkor volt a legrosszabb a Fidesz eredménye, amikor a legalacsonyabb volt a részvételi arány: abban az évben 61,9 százalékos részvétel mellett csupán 44,9 százalékot ért el a Fidesz.
Ezzel szemben a magasabb részvételű választásokon erősebb eredmény született:
A közel 70 százalékos részvételt hozó 2018-as és 2022-es választásnál 49,3 és 54,1 százalék volt a Fidesz listás eredménye.
A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint ennek oka az lehet, hogy magas részvétel esetén a kevésbé aktív szavazók is megjelennek az urnáknál:
A magas részvételi adat azt jelentheti, hogy a politikailag kevésbé aktív emberek is elmennek szavazni, akik a kutatások alapján nagyobb arányban a Fideszt támogatják, hiszen a fő politikai kérdésekben a kormányoldal álláspontját osztják.
A jelenlegi választással kapcsolatban úgy látja, hogy az aktivitás kulcskérdés:
„Azt tehát eddig is tudtuk, hogy a tiszások nagyon aktívak, a kormánypártiak aktivitása volt kérdéses a mostani választáson.
Most úgy néz ki, hogy megmozdultak a jobboldaliak is.”
„Mindenki menjen el szavazni, a tiszások biztosan ott lesznek!” – mozgósította a jobboldali szavazókat bejegyzése végén Deák Dániel.
Amint arról beszámoltunk, reggel kilenc óráig a választásra jogosultak 16,89 százaléka, azaz 1 271 768 polgár járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!