Bolsevik tempó: Magyar Péterék törvényt írnának Szijjártó Péter ellehetetlenítésére is

A Tisza Párt gátlástalanul használja a jogrendszert arra, hogy eltörölje a politikai ellenfeleiket és a számukra nem megfelelő közjogi méltóságokat. Orbán Viktor és Sulyok Tamás után most Szijjártó Péterre akar visszamenőleges hatállyal és személyre szabottan jogot alkotni Magyar Péter miniszterelnök.

Fotó: Hatlaczki Balazs

Magyar Péter már a választás utáni nemzetközi sajtótájékoztatóján lemondásra szólította a hivatalban lévő köztársasági elnököt és több olyan közjogi méltóságot és közjogi tisztségviselőt, akik szerinte a korábbi rendszer működéséhez kötődnek. 

Később Magyar Péter május 31-ig kérte önkéntes távozását az államfőnek és a közjogi vezetőknek. 

Sulyok Tamás május 29-én a Velencei Bizottsághoz fordult és nemzetközi alkotmányjogi állásfoglalást kért a közte és a kormány között kialakult konfliktus, valamint az eltávolítására irányuló törekvés ügyében. 

Sulyok Tamással is leszámol a Tisza (Fotó: Németh András Péter)

Az államfő a közösségi oldalán is reagált az ellene irányuló támadásra, tudatta, hogy továbbra is betölti a köztársasági elnöki tisztséget, és gyakorolja az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreit. A miniszterelnök válaszul az igazságügyi miniszter társaságában, Görög Mártával látogatott el újfent a Sándor-palotába, hogy Sulyok Tamással tárgyaljanak, a találkozót követően pedig bejelentette, módosítják az Alaptörvényt a köztársasági elnök leváltása érdekében.

A Tisza lemossa a parlamenti ellenzéket

A 17. alaptörvény-módosítás tartalmazza, hogy 12 évben maximalizálják egy személy számára az országgyűlési képviselői mandátum hosszát. A jelenlegi parlamenti összetételt nem bolygatja meg a módosítás, azonban a 2030-as választás után felálló Országgyűlés esetében már alkalmazandó lesz. Így egyértelmű, hogy ismét visszamenőleges hatállyal fabrikált törvényt a kormány, ami a Tisza Párt frakciójából senkit, míg a Fidesz–KDNP, valamint a Mi Hazánk képviselőcsoportjainak a felét érinti.

Az alaptörvény-módosítás egyik első fideszes áldozata, hogy Gulyás Gergely tudatta:

a legnagyobb ellenzéki frakciónak nem lehet olyan vezetője, aki nem indulhat a következő választáson a közjogi korlátok miatt, ezért lemond a frakcióvezetésről.

Gulyás utódjáról várhatóan a jövő héten fog dönteni a Fidesz, a várakozások szerint az utóda pedig olyan politikus lesz, aki 2030 után is beülhet a parlamentbe.

Készül a lex Szijjártó is

Az utóbbi napokban szintet léptek a Tisza önkényes jogalkotási tervei, miután Szijjártó Péter bejelentette, hogy lemond a parlamenti mandátumáról és a BYD vállalatcsoport külső kapcsolataiért és az új üzletágak fejlesztéséért felelős vezetőjeként dolgozik tovább.

Magyar Péter már rögtön a bejelentés után pocskondiázta a fideszes politikust, majd a miniszterelnök a csütörtöki kormányszóvivői sajtótájékoztatón az egykori külügyminiszter döntése kapcsán közölte: 

kiterjesztik az összeférhetetlenségi szabályokat, ezért nem is biztos, hogy ez a munkakör megvalósul. 

Úgy fogalmazott a Telex kérdésére, hogy Szijjártó Péter kinevezése globális vezetővé „túl nyilvános" meghálálása a volt miniszter segítségének, hogy Szegedre érkezett az autógyártó. Szijjártó még 2023 végén jelentette be, hogy a kínai autógyártó Szegeden építi fel első európai személyautó-gyárát, amit 224 tárgyalási forduló előzött meg.

Borítókép: Magyar Péter miniszterelnök a parlamentben (Fotó: Hatlaczki Balazs)