A járványtan is beépült a biológia-tananyagba

Alaposan átalakulnak a biológiaórák a következő tanévtől, mivel a korábbi három helyett már csak két évig lesz kötelező tanulni a tantárgyat a gimnáziumokban. Az új tantervi szabályozáshoz illeszkedő tankönyvekben az ismeret helyett a problémamegoldás a kulcsszó, és a jelenségek puszta leírása helyett a vizsgálaté a főszerep. Veres Gábor, az egyik átdolgozott középiskolás biológia-tankönyv szerzője azt mondja, olyan újszerű témák is helyet kaptak a tananyagban, mint a vírusterjedés modellezése vagy a legfrissebb evolúciós elméletek.

A biológia-kerettanterv révén korszerű és praktikus tudáshoz jutnak a tanulók Forrás: kormany.hu/Árvay Károly

Jelentősen átszabja a középiskolai biológiaoktatást a szeptembertől hatályba lépő módosított Nemzeti alaptanterv (NAT) és a kerettantervek. A diákok életébe hetedikben bekapcsolódó tantárgy eddig a 10., 11. és 12. osztályban is mindenki számára kötelező volt, ősztől azonban a középiskolai szakasz lerövidül: csak a gimnáziumok első két évében kell tanulni a tantárgyat. A felsőbb évfolyamokon a szakirányban továbbtanulók választhatnak emelt szintű érettségire felkészítő fakultációt. Utóbbihoz a korábban is tankönyvjegyzéken szereplő, emelt szintű tankönyv használható. Az új rendszerben jobban tervezhető a kétféle tudás, a műveltségi és a szakértői típus megkülönböztetése, sajátosságaik figyelembevétele és egymásra épülő tervezése.

A módosított alaptantervnek megfelelő átdolgozás során kétféle középiskolai tankönyv készült, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy a diákok variálható sorrendben dolgozzák fel a témaköröket. Az alapkoncepció követi az élővilág szerveződési szintjeit, a molekuláris szintről a sejteken át jut el az életközösségekig. A másik változat a magasabb szerveződési szintekről indulva jut el a kémiai ismereteket is igénylő témakörökig. A pedagógusok szabadon dönthetnek, melyik irányba haladnak a tananyaggal – magyarázta a Magyar Nemzetnek Veres Gábor tankönyvfejlesztő.

A bio­lógia-kerettantervek kidolgozásában is részt vevő szakértő szerint a tartalmi változásokat a XXI. század természeti és technológiai kihívásai, valamint a tanulás-tanítás módszertani fejlődése indokolja. Az általa szerzett kötetben új témakörök és újabb elméletek is helyet kaptak. Ilyen például az élet kémiai alapjainak és a keletkezésével kapcsolatos elképzelések bemutatása vagy a változékonyság biológiai alapjainak és technológiai vonatkozásainak mélyebb elemzése. – Napjainkban akár a járványtan, akár egyéb orvosi területek vagy a mezőgazdasági technológiák számos problémát, kérdést vetnek fel. Az evolúció témaköréről pedig a legújabb elméletek és eredmények figyelembevételével kapnak képet a tanulók – tájékoztatott a szakember.

A biológia-kerettanterv révén korszerű és praktikus tudáshoz jutnak a tanulók
Fotó: kormany.hu/Árvay Károly

Kitért arra is, hogy a változások nyomán hangsúlyosabbá válik a tanulóközpontú, jelenségalapú, aktív tanulás támogatása és az olyan képességfejlesztés, amely jobban figyelembe veszi az egyéni fejlődést. Az életközösségek leírásáról inkább a vizsgálatukra helyeződik a hangsúly, így lehetőség nyílik az önálló kutatásra, az élmény alapú tanulásra, valamint a fenntarthatósággal kapcsolatos gondolkodásra.

Fontos célkitűzés az is, hogy a gyerekek ne csak értsék, hanem meg is szeressék a természettudományos tárgyakat. Ennek megfelelően a korábbinál több olyan téma is bekerült a tananyagba, ami közel áll a kamaszok érdeklődéséhez. Az emberi bőr témájánál például a tetoválások és a testmódosítások is szóba kerülnek az órán. Változatlanul kiemelt témakör az emberi szervezet felépítése és működése, de sok idő jut a fenntarthatóságra, illetve a Föld és a Kárpát-medence értékeinek megismerésére is. Az ismeret átadása helyett a megismerés és a problémamegoldás kerül előtérbe, a biológiaórákat ezért sok-sok természettudományos vizsgálat színesíti. – Van például olyan gyakorlat, amikor a különböző élelmiszerek zsírtartalmát vizsgálhatják meg a tanulók, míg a „Válj szakértővé!” típusú feladat a vírusterjedés modellezéséről is szól. Egy másik fejezetben a szén körforgását elemzik a tanulók, ami a globális éghajlatváltozás és az élővilág működése közötti összefüggések megértését segíti – sorolta a tankönyvszerző.

Veres Gábor kiemelte, hogy a kerettanterv alapján némileg csökkent a tananyag, bár nem olyan jelentős mértékben, mint a fizika vagy a kémia esetében. Az átdolgozások részben a korábbi tankönyvek ábraanyagát használták fel, de számos új kép és grafika is került a kötetekbe.