Egyértelműen a tagállamok önállóságáról szól az Európai Unió Bíróságának múlt heti, az úgynevezett Torubarov-ügyben meghozott ítélete, amelyről nemrég mi is beszámoltunk – derül ki a lapunk birtokába került iratokból. Mint ismert, az EUB előzetes döntéshozatali eljárást folytatott le az ügyben, s határozatában kifogásolta azt a magyar joggyakorlatot, miszerint a bevándorlási hivatal döntéseit a bíróságok nem írhatják felül, de ha jogsértést észlelnek, új eljárásra utasíthatják a hatóságot.
Az Igazságügyi Minisztérium írásbeli észrevételt terjesztett be az EUB-hoz, amelyben felhívták a testület figyelmét arra, hogy a hazai eljárásjogi szabályok megfelelnek az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglaltaknak. A dokumentumban leszögezik, hogy a magyar jogszabályok eleget tesznek a hatékony jogorvoslat bíróság által meghatározott követelményeinek. A magyar kormány hangsúlyozta: annak meghatározása, hogy a jogorvoslati eljárásokban milyen jogkörökkel rendelkeznek a tagállami bíróságok, alapvetően a nemzeti eljárásjogi autonómia körébe tartozik.
Erre – illetve számos szakmai és nemzetbiztonsági kompetencia hiányára – figyelemmel döntött 2015-ben úgy az Országgyűlés, hogy a menekültkérelmek érdemi elbírálását a bevándorlási hatóságra bízza, az eljárások törvényességi felügyeletét pedig a bíróságokra.
Ebből a szempontból Alekszij Torubarov ügye azért érdekes, mert a Soros György bőkezű támogatását élvező Helsinki Bizottság előbb azt érte el, hogy a bíróság új eljárásra utasítsa a bevándorlási hivatalt a kétes körülmények között meggazdagodott orosz üzletember ügyében. Miután pedig a hatóság a megismételt eljárásokban sem találta megalapozottnak a férfi nemzetközi védelem iránti kérvényét, arra sikerült rávenniük az esettel foglalkozó bírót, hogy forduljon az EUB-hoz, és ott kezdeményezze a már említett előzetes döntéshozatali eljárást.
Visszatérve az EUB július 29-i ítéletére, abban a testület a kormány érvelésével ellentétes megállapításra jutott, s lényegében elfogadta Michal Bobek, az EUB főtanácsnokának indítványát, aki az eljárás során egy korábbi, precedensértékű ügyre (Alheto) hívta fel a figyelmet. Bobek leírta: a tagállamok szabadon dönthetnek arról, hogy a menekültügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálatát végző nemzeti bíróságaik rendelkezzenek-e hatáskörrel a jogszabálysértő határozat megváltoztatására, vagy csak az ilyen határozat megsemmisítésére és a jogszabálysértő határozatot hozó hatóság új eljárás lefolytatására való kötelezésére legyenek felhatalmazva.