Átalakulhat az iskolai önkéntesség

Ötven óra közösségi szolgálat, ennyit minden magyar középiskolásnak teljesítenie kell, aki érettségizni szeretne. Egy friss jelentés szerint a feladatot ugyan elvégzik a diákok, ám ez olykor kimerül az iskolai rendezvényeken való segédkezésben, így az önkéntesség valódi élménye elmarad. Annak érdekében, hogy az iskolai közösségi szolgálat valóban hasznos legyen, a koordinációs feladatokra szánt időt beépítenék a pedagógusok kötelező óraszámába, sőt beiktatnának egy tanítás nélküli munkanapot is, amikor csak ezzel a programmal foglalkoznának az iskolák.

A könyvtárak népszerűek a fiatalok körében Fotó: MTI Fotó: Balázs Attila

Egyetlen diáknak sem került még veszélybe az érettségije amiatt, mert nem teljesítette a vizsgázás előfeltételéül szabott ötvenórányi kötelező közösségi szolgálatot. A tevékenységeket azonban nem mindig választják meg jól a diákok, és sokszor nincs elegendő idő, illetve pedagógus arra, hogy a ledolgozott órák gyors adminisztrálásán túl érdemben is foglalkozzanak az iskolák a program előkészítésével és az utólagos értékeléssel – legalábbis ez derül ki az iskolai közösségi szolgálat (iksz) 2019-es összegző jelentéséből.

A középiskolások „önkénteskedését” az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és -fejlesztő Intézete, valamint a Nemzeti Pedagógus Kar mérte fel közösen, a tapasztalatokat pedig egy több mint ötvenoldalas dokumentumban foglalták össze. A vizsgálatba megyénként két-két, országosan összesen negyven középiskolát vontak be, államiak mellett egyházi és magánintézményeket is.

A könyvtárak népszerűek a fiatalok körében
Fotó: MTI Fotó: Balázs Attila

Ismert, az iksz 2012-es bevezetésével az volt a kormány célja, hogy a fiatalokat önkéntességre neveljék, valamint ösztönözzék a tolerancia, a segítő szándék kialakulását, megkönnyítsék a pályaorientációt és növeljék a diákok állampolgári aktivitását is.

A szolgálat keretében végezhető tevékenységek rendkívül szerteágazók, legyen szó diáktársak korrepetálásáról, nyugdíjasoknak való bevásárlásról vagy épp mozgássérültekkel való közös program szervezéséről. Az eddigi tapasztalatok szerint jellemző, hogy a gyerekek volt óvodájukba, általános iskolájukba látogatnak vissza, és sokan segédkeznek saját sportklubjuk edzésein, versenyein is.

Az idei ellenőrzés ugyanakkor rávilágított arra is, hogy gyakran olyan eseményekhez, rendezvényekhez kapcsolják az iksz-tevékenységet, ami egyébként is része lenne az iskola életének, ilyen például a könyvtár- és szertárrendezés, esetleg a szalagavatón való közreműködés. Kevesen élnek ugyanakkor az időseknek szervezett informatikaoktatás lehetőségével, amire pedig nagy szükség volna.

A jelentés szerint sok olyan tevékenységet választanak a tanulók, amely nem hozza a hasznosság, a segítségnyújtás, az önkéntesség élményszerű hatását, csupán a szolgálat kötelességszerű teljesítését eredményezi.

Kihívást jelent a pedagógiai felkészítés és a feldolgozás is. A felmérés szerint ugyanis az iskolák túlnyomó többsége (77,5 százaléka) legfeljebb három órát szán a szolgálatra való előzetes felkészítésre, ami a minimális tudnivalók közlésére is alig elegendő. Az e célra maximálisan elszámolható időt a vizsgált iskolák közül mindössze egy használta ki, az intézmények 15 százalékánál pedig egyáltalán nem is szántak időt az érzékenyítésre.

Kiderült továbbá, hogy a fogadó szervezetek kétharmada nem adott semmilyen visszajelzést a közreműködő diákoknak, a tanulók emiatt nem mindig érezték magukat hasznosnak. Az ellenőrzésbe bevont iskolák kivétel nélkül úgy nyilatkoztak, hogy nem tudnak annyi időt fordítani az iksz-re, amennyi a minőségi eredményekhez szükséges lenne, a koordinátorok többsége így is jóval a munkaidején felül foglalkozik a programmal.

A jelentés több jogszabály-módosítást is szorgalmaz annak érdekében, hogy a közösségi szolgálat tényleg elérje azt a célt, amiért bevezették. Javasolja például, hogy az iksz-szel kapcsolatos teendők végzése kettő-négy óra erejéig legyen beszámítható a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaidejébe, magyarán szólva a kötelező óraszámba.

Szigorúbban vennék az iskolák felkészültségét is: az intézmények pedagógiai programjában rögzíteni kellene a közösségi szolgálat működtetésére vonatkozó helyi elképzeléseket, döntéseket. Előrehoznák továbbá az ötven óra teljesítésének határidejét is.

A kapkodás elkerülése és az érettségire való nyugodt felkészülés érdekében nem a tanév végéig, hanem már az érettségire való jelentkezés időpontjáig túl kellene lenni a feladaton, ez tavaszi érettségi esetén február 15-öt jelent.

A dokumentum mindezen túl egy tanítás nélküli munkanap beiktatását is szorgalmazza, amikor az iskolák csak a közösségi szolgálat témájával foglalkoznak és az önkéntes segítségnyújtás fontosságát hangsúlyozó programokat szerveznek.

Azt, hogy a szakmai javaslatok mikor épülhetnek be a vonatkozó rendeletekbe, egyelőre nem tudni, várjuk a tárca válaszát. A közösségi szolgálatot szervező gimnáziumok és szakgimnáziumok számára jelenleg a Közösségi.ofi.hu honlap jelenti a leghasznosabb kapaszkodót, ahol a programra vonatkozó összes szabály mellett élménybeszámolók, módszertani anyagok is elérhetők, valamint egy több mint háromezer fogadó szervezetet tartalmazó adatbázisból böngészhetők a diákok által választható tevékenységek is.