Az adatok alapján kielégítő a magyar védekezés

Összehasonlítva az európai megbetegedési adatokat, nem tűnnek megalapozottnak az ellenzéki vádak, amelyek szerint a kormány nem kezeli hatékonyan a járványhelyzetet.

Csekő Imre
2020. 03. 20. 6:19
MN_SABLON
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Noha az ellenzék és a baloldali média folyamatosan kritizálja a kormány járványügyi politikáját, a számokból nem az derül ki, hogy Magyarországon az európai átlagnál rosszabban kezelnék a koronavírus terjedése miatt kialakult helyzetet. Hazánkban nemcsak a regisztrált megbetegedések száma lényegesen alacsonyabb, mint az EU gazdag nyugati államaiban, hanem népességarányosan számolva is kevesebb magyarnál állapították meg a betegséget, mint mondjuk Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban, Belgiumban vagy éppen Svédországban. Ezekben az államokban nagyságrendileg magasabb volt az átfertőzöttség, mint Magyarországon az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tegnap reggeli adatai szerint.

Az említett országokban természetesen előbb jelent meg a koronavírus, mint hazánkban, de a közép-európai régiót tekintve sem állunk rosszul. A környező uniós államokban mind magasabb a megbetegedések száma, mint nálunk.

A járvány terjedése minden államban más stádiumban van attól függően, hogy mikor jelent meg a vírus az adott országban. Hazánkban két hete ütötte fel a fejét a kór, és tegnapig 73-ra nőtt a regisztrált megbetegedések száma. Más uniós tagállamokban lényegesen többen fertőződtek meg ennyi idő alatt. A kilencmilliós Ausztriában 214 megbetegedés lett 14 nap alatt. A hazánkkal nagyságrendileg azonos népességű uniós államokban: Portugáliában, Csehországban és Görögországban is több embernél mutatták ki a kórt, mint nálunk. Portugáliában 14 nap alatt 112 megbetegedést regisztráltak. A cseheknél 214-en fertőződtek meg a koronavírussal két hét alatt, Görögországban pedig 89 esetben igazolódott az első 14 napban, hogy valaki elkapta a betegséget.

A regisztrált megbetegedések száma természetesen az elvégzett tesztek számával is összefügg, hiszen a tényleges vírushordozók létszáma nem ismert, az biztosan jóval meghaladja a statisztikákban szereplőkét. A kormány az ellenzéki vádakra válaszul többször hangsúlyozta, hogy a WHO protokolljánál szigorúbb tesztelési módszert alkalmaznak.

Belgiumban és Svédországban két héttel az első regisztrált megbetegedést követően nem tartottak számon több beteget, mint a legelső nap. (A skandináv mintaállamnak tartott Svédországban azóta bejelentették, hogy felhagynak a széles körű teszteléssel, és új megbetegedési adatokat sem tesznek közzé). A 83 millió lakosú Németországban 14; a 65 milliós Franciaországban hat; a hatvanmilliós Olaszországban három; a 46 milliós lélekszámú Spanyolországban pedig mindössze két regisztrált fertőzött volt két héttel a betegség megjelenése után. Nehezen hihető, hogy ezekben a hatalmas népességű országokban ne terjedt volna jobban a vírus az első napokban. Az adatokból tehát az derül ki, hogy a nyugati államokban sem teszteltek hatékonyabban, mint Magyarországon.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.