Az Index most önmagát is alulmúlta

Az index.hu munkatársának az Operatív Törzs csütörtöki sajtótájékoztatójáról szóló tudósítását elrettentő példaként figyelmébe ajánljuk mindazoknak, akik valaha is újságírásra tanítják a fiatalokat. Ez a tipikus állatorvosi ló, mert benne minden megtalálható, amit egy majdani zsurnalisztának nem szabad elkövetnie.

Budapest, 2020. mrcius 5. A Miniszterelnki Sajtiroda ltal kzreadott kpen Orbn Viktor miniszterelnk (b, ell) a koronavrus-fertzs elleni vdekezsrt felels operatv trzs lse utn tartott sajttjkoztatn Budapesten 2020. mrcius 5-n. Mellette Havasi Bertalan, a Miniszterelnki Sajtirodt vezet helyettes llamtitkr (j). MTI/Miniszterelnki Sajtiroda/Miniszterelnki Sajtiroda/Fischer Zoltn Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A cím jellemzi magát az írást: „zavaros összevisszaság”. Hogy szerzője annyi fáradságot sem vett magának, hogy megpróbálja egy szerkesztett cikk látszatát mutatni, ehelyett inkább „gépíró kisasszonyként” egyszerűen szóról szóra leírta, amit a felvevő rögzített, ez nem nagy baj, mert árulkodik arról, hogy milyen primitív kérdéseket tett fel.

Sokkal nagyobb probléma, hogy időnként értelemmel felfogni sem tudta a válaszokat, és még ennél is jelentősebb gond, hogy számos valótlanságot írt. Már rögtön az elején értelmezési problémái akadtak.

„Miért van egy soknapos lyuk az iráni egyetemisták történetében?” – kérdezi az oldalból kiugró óriási betűkből formált szavakkal. Pedig nincs lyuk a történetükben. Prof. Dr. Kásler Miklós tüzetesen el is magyarázta, hogy mi történt a Semmelweis Egyetem gyógyszerész hallgatójával attól kezdve, hogy február 22-én Magyarországra érkezett, egészen addig, míg március 4-én karanténba került. Még arra az ostoba kérdésre is nagy türelemmel válaszolt, hogy: tíz nap alatt hány emberrel találkozhatott az iráni?

„Ha most meg tetszene kérdezni, hogy az utolsó tizenegy-két napban hány emberrel találkoztam, önöket is beleértve, nagyon nehezen tudnék konkrét számot mondani.” – magyarázta a miniszter.

Ami további ostoba kérdések formájában elhangzott, az azt bizonyította, hogy a tudósítás szerzője sohasem hallott arról az alapigazságról, hogy az újságírás olvasással kezdődik. Ha ugyanis kicsit olvasott és tájékozódott volna mielőtt eljött a sajtótájékoztatóra, akkor tudta volna, hogy amikor a gyógyszerész hallgató február 22-én eljött Iránból, akkor ott még nagyon alacsony volt a koronavírussal fertőzött emberek száma, és Irán nem számított a betegséggel kapcsolatos forrásországnak.

Így a február 24-i orvosi vizsgálaton – jelentősebb tünetek hiányában – az egyetem orvosa joggal gondolhatta, hogy nem fertőződött meg az új koronavírussal. Március 4-ig azonban robbanásszerűen nőtt Iránban a fertőzöttek száma, így – a még mindig tüneteket mutató – egyetemista a László Kórházban elvégzett vizsgálatok során már valóban megfelelt az új koronavírus-fertőzés esetdefiníciójának. Mindez cáfolja a cikk újabb, harsogó kérdésbe foglalt valótlan állítását is. „Miért tesztelték az iráni diákokat, ha tünetmentesek voltak, és ilyen esetben a protokoll szerint nincs teszt?” De van! A protokoll szerint pontosan ilyenkor kell elvégezni a tesztet, mert már megfelelt az esetdefiníciónak: voltak jellemző tünetei és súlyosan fertőzött területről érkezett.

„Miért nem sikerült megtudniuk, hogy hol tanult a másik iráni diák? – olvasható a cikk újabb, valótlan állítást tartalmazó alcímében. Ezzel szemben a valóság az, hogy a hatóságok természetesen kiderítették, hogy hova jár a másik iráni diák, és a tájékoztatón ez el is hangzott. Ha a tudósító ragaszkodott volna a sajtótájékoztatón feltett kérdéséhez, nevezetesen: „Miért csak ma tudták meg, hogy a másik diák hova jár?”, akkor valószínűleg nem lett volna olyan harsogó az alcím.

Ezt a kérdést egyébként rögeszmésen ismételgette az indexes. Hallhatta először a választ rá Orbán Viktor miniszterelnöktől, majd néhány perccel később Kásler Miklós minisztertől, hogy a gyógyszerésznek készülő diák nem mondta meg.

„Hogy hogy?” – hangzott az újabb elmés kérdés. „Hát, mert nem mondta meg.” – mondta kicsit szájbarágósan, szépen tagolva a miniszter. Majd hozzátette: a hatóságok természetesen mára kiderítették. A tényekhez tartozik, hogy a gyógyszerész hallgató kivizsgálása után azonnal elindult a járványügyi eljárás, melynek részeként megkezdődött a beteggel szoros kontaktusba kerülhetett személyek felkutatása is.

„Miért nem tudni még mindig az amerikai lányok pontos útvonaláról, az időpontokról?” – ismét egy kérdésbe ágyazott valótlan állítás a cikk alcímei közül. A hatóság ugyanis pontosan felderítette a kontaktkutatás során, hogy hol jártak a Csehországban kezelt lányok, és erről az országos tisztifőorvos egy nappal korábban be is számolt. A miniszter is elmondta, de ez a többszöri ismétlés során is értelmezési nehézséget okozott az indexes tudósítónak.

A magyar emberek egészségét, biztonságát óvó szakemberek, politikusok azért tartanak most már naponta sajtótájékoztatót, hogy a felelős médiumok segítségével tájékoztassanak mindenkit egy olyan betegségről, amit komolyan kell venni. Nehezebb ez abban az esetben, ha valaki csak botrányt akar keverni, ha az alapvető udvariassági normákat sem képes betartani, ha arra sem veszi magának a fáradtságot, hogy egy tudósítást rendesen megírjon, amiben benne van a lényeg, amire az ismeretlen betegségtől tartó emberek valóban kíváncsiak.

A teljes sajtótájékoztató az alábbi videón megtekinthető: