Bíróság elé áll a volt főügyész, Gyurcsányék szakértője

Ihász Sándor nem továbbította a Gyárfás Tamástól átvett hangfelvétel-leiratokat a hatóságoknak, holott tudnia kellett, hogy azok a Fenyő-gyilkosság újraindult nyomozásában bizonyítékként kerülhetnek szóba, emiatt áll ma bíróság elé a volt főügyész. Ihász már vádlottként lett a Gyurcsány-párt igazságügyi szakértője.

Fotó: BachPekaryMate

Perelőkészítő üléssel kezdődik ma Ihász Sándor volt fővárosi, majd fővárosi fellebbviteli főügyész büntetőpere. Ihász – a Fenyő-gyilkosság egyik felbujtójaként megvádolt – Gyárfás ­Tamás családi barátjaként 2017-ben átvette a Fenyő-üggyel kapcsolatos hangfelvétel leiratát, azt azonban nem továbbította a hatóságoknak, pedig tudnia kellett, hogy az új bizonyíték lehet az éppen újraindult nyomozásban.

Ihász Sándor

Az akkor még fellebbviteli főügyészként dolgozó Ihász irodájában 2017 novemberében tartottak házkutatást nyomozóügyész kollégái. Ihász vezetői megbízatását még aznap visszavonták, és a Pest megyei főügyészségre rendelték ki, ezt a posztot azonban nem vállalta, és lemondott.

A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelen­tésére indított büntetőeljárásban a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) 2018. április 20-án gyanúsítottként hallgatta ki a volt főügyészt, aki nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését és szabadlábon védekezett. Két évvel később, 2020. március 23-án a KNYF hivatali visszaélés miatt nyújtott be ­vádiratot Ihász ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.

A 2018-ban Ihásszal közölt megalapozott gyanú – amely a vád alapját is jelenti – lényege szerint a volt főügyész az akkori és korábbi hivatali beosztásából eredően hivatalos tudomással rendelkezett arról, hogy a Fenyő-gyilkosság felbujtója továbbra is ismeretlen, pedig a hatóságok évek óta nagy erőkkel keresik. A volt főügyész 2017 októbe­rében a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatos beszélgetésekről készült hangfelvételek leiratát vette át az irodájában, méghozzá az időközben felbujtással megvádolt Gyárfás Tamástól, aki tanácsot kérni jött a családi baráthoz. A vádhatóság szerint Ihász Sándornak tudnia kellett volna, hogy a leiratban foglaltak olyan új bizonyítékokat jelenthetnek, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak a gyilkosság felbujtójának azonosításához és büntetőjogi felelősségre vonásához. ­Ennek ellenére a törvényben előírt ügyészi kötelességeit nem teljesítette, a felmerült bizonyítékokat nem adta át a nyomozóhatóságnak, azokat a Központi Nyomozó Főügyészség által korábban lefolytatott házkutatásnál foglalták le.

A főügyészség vádiratában pénzbüntetés kiszabását indítványozta, ha Ihász Sándor a perelőkészítő ülésen teljes körű beismerő vallomást tesz, és lemond a tárgyaláshoz való jogáról. Erre azonban gyakorlatilag semennyi esély sincs. Ihász nyilatkozataiból kitűnik, hogy tagadja a terhére rótt bűncselekmény elkövetését. Az egykori főügyész az eljárás kezdete óta azt hangsúlyozza, hogy nem követett el semmi törvénybe ütközőt, és szerinte abszurd, ami vele történik, sőt állítja: őt úgy tették tönkre, hogy az ügyben eljárók pontosan tudják, nem történt bűncselekmény.

Miután Ihász február 3-án minden bizonnyal nem tesz beismerő vallomást, az ügyet tárgyalásra fogja utalni az eljáró bíró.

A megvádolt volt főügyész időközben politikai megbízást vállalt, szeptemberben a Demokratikus Koalíció (DK) igaz­ságügyi szakértője lett. Ihász Sándor feladatai a DK közleményének megfogalmazásában „a kormányváltás utáni független igazságszolgáltatás helyreállításával, a Polt Péter által eltussolt bűncselekmények vizsgálatával és kormányváltás utáni törvényes és jogszerű felelősségre vonással kapcsolatosak”. Kérdés, ha jogerősen marasztaló ítélet születik majd a volt főügyésszel szemben, megtartja-e a DK az igazságügyi szakértői posztjában. A párt szervezeti szabályzatában nem találtunk olyan kitételt, ami bűncselekmény elkövetéséért jogerősen elítélt személy szakértői megbízatását tiltaná.