Biztosítja az új NAT a gyógytestnevelést

A módosított Nemzeti alaptanterv egyik fő újítása a testnevelés és egészségfejlesztés terén, hogy ismét deklarálja a gyógytestnevelést mint az iskolák nevelési-oktatási alaptevékenységét. A 2012-es szabályozásban ugyanis ez nem szerepelt – hangsúlyozta lapunknak Hamar Pál, az MTA doktora, a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesületének elnöke.

A finommotorika fejlesztésének szerepe van az írásban, a rajzolásban, de még az éneklésben is Fotó: Havran Zoltán

Sok problémát okozott a testnevelés terén a korábbi szabályozatlanság, mert nem volt rögzítve, hogy a gyógytestnevelés biztosítása az iskolák feladata-e. A kérdést azonban végre rendezi az új szabályozás – mutatott rá a szep­temberben életbe lépő változások kapcsán a Nemzeti alaptanterv (NAT) készítésében részt vevő Hamar Pál (kis képünkön).

A Testnevelési Egyetem oktatási rektorhelyettese, aki egyben a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesületének (MTTOE) elnöke is, elmondta: az eddigi rendszerben nem volt egyértelmű, hogy a gyógytestnevelés önálló tantárgy-e, s egyáltalán, mi a gyógytestnevelők pedagógiai-szakmai státusa, ezért az iskolák meglehetősen eltérő gyakorlatot alkalmaztak.

A finommotorika fejlesztésének szerepe van az írásban, a rajzolásban, de még az éneklésben is
Fotó: Havran Zoltán

– Amikor két évvel ezelőtt megkezdtük az idén életbe lépő tanterv munkálatait, az egyik első feladatunknak éreztük, hogy rögzítsük: a gyógytestnevelés az iskolai élet, a nevelés-oktatás részét kell hogy képezze – hangsúlyozta a szakember. Mint mondta, területileg nagy eltérések találhatók, de biztosan kijelenthető, hogy országosan évről évre több az olyan diák, aki rászorul a gyógytestnevelésre. Amiről mellesleg nem árt tudni, hogy nem azonos a gyógytornával, lévén utóbbi egészségügyi szolgáltatás.

Hamar Pál rámutatott: örvendetes, hogy a tantervi változások nyomán a mozgás megjelenhetett az alapkompetenciák között, hiszen az nagyon sok ponton kapcsolódik a közismereti tárgyak anyagához.

– A finommotorika fejlesztésének szerepe van az írásban, rajzolásban, éneklésben, a sorrendiség és kétoldaliság kialakítása ugyancsak összefügg azzal, hogy más területen hogyan teljesít a gyerek. És ugyanez fordítva is igaz. Éppen ezért az új NAT egyik fontos értéke a tantárgyköziség, a komplex szemlélet, melynek jegyében a testnevelést is összefűzi más tárgyakkal. Az olimpizmus például megjelenik a történelemórán, a sportmozgások végrehajtása során lényeges mechanikai törvényszerűségek elméleti alapjait fizikaórán sajátíthatják el a gyerekek, míg a fair play szellemisége az etika tantárgyhoz kapcsolható – hangsúlyozta.

A tanulók mozgáshoz fűződő pozitív attitűdjének kialakítása érdekében a tanterv leszögezi, hogy az értékelés alapja elsősorban a diák önmagához mért fejlődése kell hogy legyen. Hamar Pál hangsúlyozta: a testkultúrával, a testneveléssel szemben megváltozott a társadalmi elvárás, előtérbe került az egészség, ezért is változott a műveltségi (tanulási) terület neve testnevelés és sportról testnevelés és egészségfejlesztésre.

Szerinte fontos az is, hogy az iskolák használják ki a lehetőségeiket, hiszen az előírt tananyag nem fedi le az órák száz százalékát. – Lehetőség nyílik alternatív mozgásformák beemelésére, egy hegyvidéki iskola például elviheti túrázni a diákokat, egy vízparti intézmény pedig a helyben elérhető vízi sportokkal is megismertetheti a tanulóit.

A lényeg, hogy minél szélesebb mozgásrepertoárt adjunk, elérjük, hogy a diákok szeressék meg a testmozgást, a fizikai aktivitás épüljön be a mindennapi szokásrendszerükbe.

A fiatalok edzettségi mutatói sajnos nem túl fényesek, kialakult az ülő életmód, és bizony komoly kihívás számunkra, hogy felállítsuk őket. A mindennapos testnevelésnek köszönhetően azonban már látok némi előrelépést. Ha nem is fizikai mutatókban mérhető változást – mert ahhoz több időnek kell eltelnie –, de szerintem egyre sikeresebben tudjuk ráirányítani a tanulók figyelmét a mozgás és a testedzés fontosságára. Hosszú távon remélhetőleg kevesebb lesz a túlsúlyos gyerek, megváltoznak a táplálkozási szokásaik is – állapította meg az MTTOE elnöke.

A személyi feltételek kapcsán kiemelte: a 2012-ben megnövelt óraszámot még a mai napig nem tudta lekövetni a testnevelő tanárok létszáma, de a felsőoktatásban egyre többen jelentkeznek erre a szakra. Már csak el kell érni, hogy a képzett fiatalok a pályán maradjanak. Az infrastrukturális hiányosságok leküzdését nagyban segíthetné, ha a helyi sportlétesítmények még több együttműködést alakítanának ki az iskolákkal, a szabad idősávokban pedig fogadnák a diákokat, akár ingyen is – jegyezte meg.

A NAT-ot érő kritikák vonatkozásában Hamar Pál hangsúlyozta: túl sokan nyilvánulnak meg úgy, hogy nem kellően jártasak a tantervkészítésben, amely mégiscsak egy külön szakma.

– Súlyos problémának látom azt is, hogy nincsenek egységes értékpreferenciák. Kell hogy legyen egy olyan zsinórmérték, amelyre mindentől függetlenül azt tudjuk mondani, hogy a magyar ifjúságnak időtállóan fontos.

Ahol ez jól működik, ott politikasemleges, mindenki számára elfogadott értékrendszert alakítottak ki. Ezzel szemben mi még a rendszerváltás után harminc évvel is azon polemizálunk, hogy mik legyenek azok a fő céltételek, amelyek mentén az iskolák pedagógiai tevékenységét szervezzük. Ebben mihamarabb egyezségre kellene jutni – fűzte hozzá a szakember.