– A családok védelme áll majd Orbán Viktor miniszterelnök vasárnapi évértékelőjének középpontjában – jelentette be a tegnapi Kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter. A kormányfő beszédében várhatóan a nemzeti szuverenitás kérdése is nagy hangsúlyt kap, s így a korábbi évekhez hasonlóan idén sem puszta számadás lesz, hanem programhirdetés is, amely alapvetően határozza meg a kormányzati munka irányát – akár többéves távlatban.
A május 26-i európai parlamenti választás jelentőségét aligha lehet túlbecsülni; a kormányfő többször utalt már rá: idén egy sorskérdésről kell dönteniük a szavazóknak, és nincs középút, csak az önfeladás és egy gyökértelen európai föderáció, vagy a hagyományaira büszke és a nemzetállamok szövetségére épülő Európa megerősítése. A Fidesz és a KDNP, miként azt a párszövetség politikusai és a kormány képviselői számtalanszor kifejtették, ez utóbbi, vagyis a szuverenizmus mellett tették le a voksukat.
Ezzel együtt Európa, s benne Magyarország jövője nagymértékben függ a családoktól, hiszen a bevándorlást támogató erők rendszerint a rossz demográfiai mutatókkal indokolják, miért akarják ázsiaiak és afrikaiak millióit betelepíteni az unió tagállamaiba.
Mint ismert, részben ebből a felismerésből nyilvánította a kormány 2018-at a családok évévé, s hirdette meg a legutóbbi, családügyi nemzeti konzultációt, amely tavaly decemberben zárult. A kérdőívet nagyjából 1,25 milliónyian töltötték ki.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára tavaly decemberben minderről azt mondta: az ország már kétszer annyit költ családtámogatásokra, mint 2010-ben, s miután a gazdaság jól teljesít, a rendszert tovább lehet bővíteni, így ez a konzultáció jelölheti ki a jövőbeni intézkedések alapjait. Magukat az intézkedéseket pedig – mint fentebb említettük – Orbán Viktor jelenti majd be a Várkert Bazárban.
Az idei lesz egyébként a 21. évértékelő azóta, hogy a miniszterelnök 1999-ben meghonosította a „műfajt”. A 2010-es kormányváltás óta elhangzott beszédek közös vonása a távlatosság. Nyolc évvel ezelőtt például Orbán Viktor a 2014-ig tartó ciklus egészére szóló tervet hirdetett, amikor arról beszélt, hogy „2011 a megújulás éve, amikor átszervezzük és új alkotmányos alapokra helyezzük Magyarországot, 2012 az elrugaszkodás éve lesz, amikor Magyarország visszanyeri elvesztett egyensúlyi helyzetét, 2013 az emelkedés éve lesz, amikor mindannyian látni fogjuk, hogy Magyarország megindult fölfelé, 2014 a gyarapodás éve lesz, amikor megérezzük, amikor kézzelfogható bizonyítékot kapunk arra, hogy erőfeszítéseinknek volt értelme.”